Krónikus limfocitás leukémia (CLL) - a legszelídebb leukémia
A leukémia (fehérvérűség) vérképzőszervi rákos megbetegedés, amelyet a csontvelőben található vérképző sejtek féktelen szaporodása okoz. A burjánzó sejtek addig szaporodnak, amíg kitöltik a csontvelőt és gátolják az egyéb vérsejtek képződését.
Emellett a leukémiás betegek kóros fehérvérsejtjei nem tudják ellátni feladatukat, legyengül az immunrendszer, és nem lesz képes leküzdeni a szervezetbe jutó kórokozókat, baktériumokat, vírusokat. A burjánzó sejtek gátolják a vörösvérsejt- és a vérlemezke-képzést is.
A leukémiának lefolyása szerint 2 fajtáját különböztetjük meg: az akut, azaz hirtelen fellépő leukémiát illetve a krónikus, azaz lassan kialakuló és lassú lefolyású leukémiát. Az utóbbi csoportba tartozó, a fehérvérsejtek egy adott típusából, az úgynevezett nyiroksejtekből vagy limfocitákból kiinduló krónikus leukémiát krónikus limfocitás leukémiának, röviden CLL-nek nevezzük.
Az egyik leggyakrabban előforduló felnőttkori leukémia típus a CLL, amely az összes leukémiás eset mintegy 20-30%-át teszi ki [1]. A betegségnek gyakran tünetei sincsenek, így sokszor véletlenül, rutinvizsgálat során derül ki.
A tünetmentes leukémia általában nem igényel kezelést sem, sőt az életkilátásokat sem rontja jelentősen, így nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a leukémia egy szelídebb formája. Van, amikor tünetekkel jelentkezik a betegség, ilyenkor a beteg nyirokcsomó megnagyobbodást észlel, gyengeséget, fogyást, éjszakai izzadást, lázat érez, a laboreredmény pedig vérkép eltéréseket, vérszegénységet mutat.
A betegek jelentős részénél a diagnózis pusztán vérvizsgálattal megállapítható.
Ilyenkor a rutinvérképnél részletesebb teszteket végeznek, melyek során a kóros fehérvérsejteket és ezek genetikai, molekuláris tulajdonságait térképezik fel. Ha a diagnózis így sem teljesen egyértelmű, szükség lehet kiegészítő vizsgálatokra is, például csontvelő vizsgálatra, nyirokcsomó mintavételre vagy képalkotó vizsgálatokra.
A krónikus limfocitás leukémia kezelése:
Ma már több lehetőség közül választhatnak a kezelőorvosok.
- kemoterápia - napjainkban viszonylag ritkán alkalmazzák,
- célzott kezelések, melyek a kóros sejteken belüli jelátviteli folyamatokat befolyásolják, és ez vezet a sejtek pusztulásához,
- az antitest kezelések pedig a sejtek felszínén található molekulák ellen hatnak.
Az egyes kezelések akár kombinálhatók is. A kezelőorvos minden esetben egyénileg választja ki az adott beteg számára leghatékonyabb kombinációt.
Ilyenkor rendkívül sok tényezőt vesznek figyelembe az orvosok: fontos a beteg életkora, egyéb betegségei, a kóros sejtekben jelenlévő génmutációk; de a beteg munkája, foglalkozása, életkörülményei is befolyásolhatják a kezelés megválasztását, azaz a terápia gyakorlati megvalósíthatósága is fontos szempont.
A modern kezelések megfelelnek a nemzetközi szakmai ajánlásoknak, és jelenleg hazánkban TB-támogatással elérhetőek, a beteg számára térítésmentesek. Világszerte számos kutatás folyik a leukémia kezelési lehetőségei kapcsán, tehát a jövőben a kezelőorvosok nagy eséllyel még több módszer és lehetőség közül választhatnak, melyek még hosszabb túlélést és kedvezőbb életminőséget biztosítanak majdbetegeik számára.
A tájékoztató anyag az Abbvie támogatásával készült.
(Well PR)