A leukémia tünetei és diagnosztizálása

A leukémiák kezdeti tünetei általánosak lehetnek, ezért nehéz lehet a korai felismerésük, hiszen a panaszok miatt nem azonnal fordulnak a betegek orvoshoz.

Milyen tünetek jelzik a leukémiát?

Krónikus leukémiák. A krónikus limfocitás leukémia (CLL) általában lassan fejlődik ki, jellegzetes tünetek nélkül. Ugyanígy a krónikus mieloid leukémia (CML) is lappangva alakulhat ki, bár idővel megjelennek a nem jellegzetes tünetek, melyek miatt a beteg orvoshoz fordul. Gyakran előfordul, hogy más miatt végzett laborvizsgálat, vagy megnagyobbodott nyirokcsomók vizsgálata során derülnek ki a krónikus leukémiák.

Akut leukémiák. A tünetek alapján nem lehet minden esetben feltételezni a betegséget, ez jellemző az akut mieloid leukémiára, és az akut limfoid leukémiára is. Általános, sok más betegségre is jellemző tünetek jelenhetnek meg, mint a gyengeség, csökkent terhelhetőség, a láz, a fogyás, a gyakori fertőzések, fejfájás, heves szívdobogás, alacsony vérnyomás, bőrtünetek és csontfájdalom, fokozott vérzéshajlam (orr- vagy fogíny vérzése, vér a vizeletben vagy a székletben, testszerte véraláfutások, pontszerű bevérzések), továbbá a nyirokcsomók, a lép, vagy a máj megnagyobbodása, hasi teltségérzés.

Milyen vizsgálatokkal igazolható a leukémia?

Vérvizsgálat: Gyakran a rutin vérképvizsgálat erősen felvetheti leukémia gyanúját. A kifejezetten magas fehérvérsejtszám mindig, de az emelkedett vagy alacsonyabb érték, a fehérvérsejtek százalékos arányának eltolódása is (meg kell különböztetni fertőzés okozta laboreltérésektől). A kóros csontvelői sejtek felhalmozódása miatt alacsonyabb az egészséges vörösvértestek száma (emiatt vérszegénység alakul ki) és a vérlemezkék száma is csökkent. Nem specifikus eltérésként lehet magas az LDH érték, a CRP és esetleg a vérsüllyedés is.

Nagytömegű daganatsejt egyéb szervek működésében is okozhat eltérést, emiatt májenzim eltérések, veseelégtelenség is kialakulhat. Gyakori, hogy a betegséget kifejezett fertőzés kapcsán ismerjük fel, ilyenkor a gyulladásos paraméterek is emelkedettek.

Csontvelő-mintavétel. A laborvizsgálat utalhat leukémiára, de a diagnózis megerősítéséhez több, ennél speciálisabb vizsgálatra van szükség. Csontvelői sejtek nyerhetőek úgynevezett aspiráció során a szegycsontból vagy a medencecsontból. Egy specifikus tű segítségével a csont üregébe hatolva vákuumszívás mellett lehet csontvelői vért és sejtes elemeket nyerni. Sok esetben szükség van csontvelő-biopszia, amikor egy henger alakú csontszövetet távolítanak el a medencecsontból. A mintát laboratóriumi vizsgálatra küldik. Később a kezelés hatékonyságának vizsgálatára, ismételt mintavétel is szükséges.

A nyert mintákból részletes genetikai, molekuláris és citológiai vizsgálatok történnek, melyek során a leukémia típusát pontosítják, megadják a jellegzetes altípust. Számos prognosztikai marker ismerete mellett lehet a kezelést tervezni, megítélni az esetleges őssejt átültetés szükségességét, emellett a betegség kezelésre való válasza is jósolható, így a beteg életkilátásai is részben megítélhetőek.

A leukémia diagnózisának felismerése egyes esetekben az ágyéki gerinc területének megszúrásával nyert gerincvelői folyadékból is történhet, illetve bizonyos fajta leukémia esetén szükséges a kiegészítő mintavétel, a gyakori központi idegrendszeri érintettség miatt. Esetenként terápiásan gyógyszert is szükséges a gerincvelői folyadékba juttatni.

Képalkotó vizsgálatok. Mellkasi nyirokszerv érintettség kimutatására rutinszerűen mellkasröntgen, míg a hasűri szervek (máj, lép, nyirokcsomók) megítélésére hasi ultrahang is készül. Bizonyos esetekben és leukémia típusok esetén CT vizsgálat végzése is szükséges.

Gyakori kérdés Lehet, hogy leukémiás a gyermekem?

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész, fej- és nyaksebész
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus