Magas vérnyomás - A leggyakrabban feltett kérdések
frissítve:
A vérnyomás rendszeres mérése minden 40 év fölötti ember számára ajánlott. Sok esetben egy rutin vérnyomásmérés során derül fény a magasvérnyomás-betegségre, amely addigra - panaszok jelentkezése nélkül - már jelentős károsodást okozhatott az érrendszerben.
Mi a vérnyomás?
Az oxigénben és tápanyagokban gazdag vért a szív a verőereken (artériákon) keresztül pumpálja a szövetekhez. A vérnyomás a szív munkája által létrehozott, az erek falát belülről feszítő nyomás, amely a keringés fennmaradásának elengedhetetlen feltétele. A vérnyomás nagyon változékony, értékét számos tényező befolyásolja, pl. éjszaka alacsonyabb, lelki vagy fizikai terhelés növeli. A kor előrehaladtával a vérnyomás szinte mindenkiben növekszik.
Mit jelentenek a vérnyomásértékek?
A vérnyomást két számmal jellemezzük: például 132/84 higanymilliméter. A higanymilliméter a nyomás egyik elfogadott mértékegysége. Az első szám, amit szisztolés értéknek nevezünk, az a nyomás, amely a szív összehúzódásakor mérhető az erekben, és értéke mindig nagyobb a második számnál. A második szám (diasztolés érték) azt a nyomást mutatja, amely a szív elernyedésekor mérhető.
Mi a magas vérnyomás?
Ha a vérnyomás tartósan a normálérték felett van, azt magas vérnyomásnak, idegen szóval hipertóniának nevezzük. Míg az optimális vérnyomás 120/80 higanymilliméter, magas vérnyomásról tartósan 140/90 higanymilliméter feletti értékek esetén beszélünk. Figyelembe véve, hogy a vérnyomás nagyon változékony, ezért egy mérés nem elégséges a diagnózis felállításához, hanem ahhoz ismételten kóros értékek szükségesek. A magas vérnyomás az erek falát károsítja, ezáltal a különböző szív- és érrendszeri megbetegedések veszélyét fokozza. A kezelés célja éppen ezen szövődmények megelőzése. A magas vérnyomás gyakori megbetegedés: a felnőtt lakosság körében előfordulása 30–40%, de a kor előrehaladtával ez az arány a 70%-ot is meghaladhatja.
Milyen tünetekkel jár a magas vérnyomás?
A magas vérnyomás a legtöbb betegnél semmilyen tünetet vagy panaszt nem okoz (emiatt gyakran „csendes gyilkos”-nak is nevezik), és sok esetben csak a már kialakult következményes szív-érrendszeri megbetegedések során kerül felismerésre. Bár néha tompa fejfájás, megszédülés, bizonytalanságérzés korábban is jelentkezhet, ugyanakkor ezek a tünetek nemcsak a magas vérnyomást jellemzik. Mindezek miatt a magas vérnyomás mind korábbi felismerésében nagy szerepe van az évenkénti családorvosi, munkahelyi szűrővizsgálatoknak és a vérnyomás-önellenőrzésnek.
Mi okozza a magas vérnyomást?
A magasvérnyomás-betegségnek két nagy típusa van: az elsőt primer vagy esszenciális hipertóniának hívják. Ez adja az esetek 80–90%-át, és az ebben a típusú hipertóniában szenvedőkben a kivizsgálás során nem találunk egyértelmű, a háttérben álló okot. Bár nem tudjuk az okát, a primer hipertónia szív- és érrendszeri szövődményei ugyanolyan súlyosak, mint az egyéb eredetű magas vérnyomásé, és kezelése ugyanúgy indokolt. A betegek egy kisebb része szekunder vagy másodlagos magas vérnyomásban szenved – az ő esetükben a kivizsgálás során vese-, mellékvese- vagy egyéb, hormonális eltérésre, érszűkületre, esetleg gyógyszerhatásra (például fogamzásgátlók, egyes fájdalomcsillapítók) derül fény a hipertónia hátterében. Ezen kiváltó okok megszűntetése a vérnyomás csökkenésével járhat.
Milyen rizikótényezők növelik a magas vérnyomás kialakulásának esélyét?
A magas vérnyomás – beleértve a primer hipertóniát is – kialakulásának esélyét a fentieken kívül számos tényező növeli. Ezek közé tartozik az idős kor, a családban előforduló magas vérnyomás, a túlsúly, a testmozgás hiánya, a dohányzás, a nagyobb konyhasó- és a túlzott alkoholfogyasztás. A cukorbetegség, krónikus vesebetegség, magas koleszterinszint és köszvény szintén növeli a magas vérnyomás esélyét. A befolyásolható rizikótényezők megváltoztatása a magas vérnyomás megelőzésének és kezelésének fontos része.
Mi a magas vérnyomás következménye?
Az érfalakat belülről feszítő nagyobb nyomás károsítja magát az érfalat és ezen keresztül létfontosságú szervek működésében zavarokat és megbetegedéseket okozhat. Így a nem megfelelően kezelt vagy kezeletlen magas vérnyomás
- az agyban szélütést, agyvérzést, memória- és gondolkodászavarokat,
- a szívben szívinfarktust, szívelégtelenséget,
- a vesékben keringési zavart és működési elégtelenséget,
- a végtagok ereiben érszűkületet okozhat.
A magas vérnyomás kezelésének végső célja ezen szövődmények megelőzésén keresztül a hosszabb, jobb minőségű élet elérése.
Hypertonia és a kardiovaszkuláris rendszer |
 A Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság szakmai támogatásával betegtájékoztató folyóiratot indított útjára a Tudomány Kiadó a magas vérnyomással élők ismereteinek bővítésére. A lap hasznos tudnivalókat tartalmaz a betegségről, kezelésének módjáról, szövődményeiről és elkerülésük lehetőségeiről. A tájékozottság, a betegséggel kapcsolatos tudnivalók elsajátítása vitathatatlan szerepet játszik a kezelés sikerében, a jó vérnyomásértékek elérésében, az életminőség javításában, a szövődmények elkerülésében, késleltetésében. A kiadvány szakmai felügyelet mellett készül, ellenőrzött írásokat tartalmaz. |
(Hypertonia - Dr. Tislér András)
