Gyakran ismételt kérdések a magas vérnyomásról II.

A vérnyomás rendszeres mérése, minden 40 év fölötti ember számára ajánlott. Sok esetben egy rutin vérnyomásmérés során derül fény a magas vérnyomás betegségre, amely addigra már jelentős károsodást okozhatott az érrendszerben.

Mi történik az orvosnál, ha magas vérnyomás miatt vizsgálja?

A rendelői vizsgálat célja:

• a magas vérnyomás diagnózisának megerősítése és a kezelés hatékonyságának ellenőrzése,
• az esetleges háttérben álló ok felismerése,
• a szervek már bekövetkezett károsodásának koraifelismerése,
• a szív- és érrendszeri betegségek veszélyét növelő egyéb állapot (cukorbetegség, magas koleszterinszint) felmérése.

Mindezek miatt orvosa a vérnyomásmérésen és általános vizsgálaton felül EKG-, vér- és vizeletvizsgálatot, esetleg hasi és nyaki ultrahangvizsgálatot végez. Ezek eredményétől függően további tesztek is szükségesek lehetnek.

A rendelői vizsgálat során az orvos munkáját segíti, ha rendszeresen szedett gyógyszereit (vagy azokról egy listát) magával viszi, panaszait, tüneteit és kérdéseit előre leírja, hogy a vizsgálat közben semmiről se feledkezzen meg.

Mi a „fehér köpeny” magas vérnyomás?

Az orvosi/rendelői környezet a legtöbb emberben kivált egyfajta stresszt, ami a vérnyomás kisebb-nagyobb emelkedésével jár. Ennek az lehet a következménye, hogy a rendelői vizsgálat során a vérnyomás magas, ugyanakkor az a rendelői környezeten kívül, a szokásos tevékenység során a normális tartományban van. Ebben az esetben „fehér köpeny” magas vérnyomásról beszélünk. Ez az állapot a szív és érrendszerei betegségek szempontjából sokkal kisebb veszélyű, mint a valódi magas vérnyomás (amikor mind a rendelőben, mind azon kívül magasak a vérnyomásértékek). A „fehér köpeny” magas vérnyomás diagnózisához az szükséges, hogy a magas rendelői értékek ellenére a 24 órás automata vérnyomás-monitorozás vagy az otthoni ön-vérnyomásellenőrzés normális értékeket mutasson.

Javasolható a vérnyomás otthoni ellenőrzése?

Igen, minden magas vérnyomásban szenvedő betegnek javasolható a felkari mandzsettával rendelkező,bevizsgált készülékkel végzett otthoni ön-vérnyomásmérés. Ez nemcsak a megfelelő vérnyomásbeállítás ellenőrzésében és a „fehér köpeny” magas vérnyomás diagnózisában segít, hanem a beteget aktívan bevonja saját betegségének ellátásába, ami növeli a gyógyszeres és nem-gyógyszeres terápia sikerét.

A megfelelő vérnyomásmérési technika betartása ugyanakkor elengedhetetlen ahhoz, hogy az otthoni vérnyomásértékek megbízhatók legyenek. Ehhez a következők betartása javasolt: a mérés előtt fél órával már ne dohányozzon vagy fogyasszon koffeintartalmú italt, a mérés előtt 5 percet pihenjen, a székben kényelmesen dőljön hátra, lábait ne tegye keresztbe, alkarját a karfán vagy az asztallapon pihentesse, és a mérés közben ne beszéljen.Egy alkalommal legalább 2 vagy inkább 3 mérés elvégzése javasolt egymás után, mert az első eredménye általában magasabb az azt követőknél. A méréseket a tervezett gyógyszerbevétel előtt javasolt elvégezni. Vastagfelkar esetén a szokásosnál nagyobb mandzsettára lehet szükség – ebben kérje orvosa tanácsát.

Mennyi a kezelés során az elérni kívánt cél-vérnyomás?

Bár az optimális vérnyomás 120/80 higanymilliméter, a legtöbb betegnél elegendő a 140/90 higanymilliméter alatti rendelői és 135/85 higanymilliméter alatti otthoni vérnyomásérték elérése a kezelés során. Nyolcvanéves kor felett a 150/90 higanymilliméter alatti vérnyomás is elfogadható lehet, ugyanakkor egyes esetekben (például vesebetegség) orvosa a 130/80 higanymilliméteres célvérnyomás elérésére is törekedhet.

Milyen gyógyszerek vannak a kezelésre?

A vérnyomás csökkentésére és ezen keresztül a szív és érrendszeri szövődmények elkerülésére számos gyógyszercsoport áll rendelkezésre, melyek leggyakrabban az erek tágasságára, a szív vagy a vesék működésére hatva csökkentik a vérnyomást. A leggyakrabban használt gyógyszercsoportok az angiotenzinkonvertáló enzimet bénítók, az angiotenzinreceptor-bénítók, a vízhajtók, a kalciumcsatorna-bénítók és a béta-blokkolók. Az egyes gyógyszercsoportok körülbelül ugyanolyan mértékben csökkentik a vérnyomást, ugyanakkor a kísérőbetegségek meghatározhatják az egyik vagy másik gyógyszercsoport alkalmazásának előtérbe helyezését.

Nagyon sok betegnél nem egy, hanem kettő vagy akár három gyógyszer kombinációjával sikerül elérni a célvérnyomást. A gyógyszerek teljes hatásának kialakulásához akár négy hét is szükséges lehet, és a hatékony vérnyomáscsökkenés eléréséhez a nem-gyógyszeres kezelés, életmód-változtatás alapvető jelentőségű.

Mi a teendő, ha „nem lehet beállítani” a magas vérnyomást?

Egyes esetekben az életmód-változtatás és háromfajta gyógyszerrel (köztük az egyik vízhajtó) folytatott kezelés ellenére sem érhető el a célvérnyomás. Ezekben az esetekben kezelésre rezisztens magas vérnyomásról beszélünk. Ennek ellátása speciális magas vérnyomás ambulanciák feladata, ahol a diagnózis megerősítésén kívül általában további tesztekre (például érfestés, speciális hormonvizsgálatok stb.) lehet szükség, és ezek eredménye határozza meg az egyébként ritkábban használt gyógyszerekkel való kezelést. Néha műtéti vagy egyéb eszközös beavatkozás segíthet. Az ilyen ambulanciákon a vérnyomás az esetek 50-60%-ában sikeresen beállítható. Kísérleti stádiumban vannak újfajta vérnyomás csökkentési eljárások is.

Milyen nem-gyógyszeres kezelés és életmód-változtatás javasolt a magas vérnyomás kezelésében?

A gyógyszeres kezelés mellett – illetve a kezelés első lépéseként önmagukban is – az életmódban tett egyes változtatások bizonyítottan csökkentik a magas vérnyomást.

Ezek közé tartozik:

• A rendszeres fizikai aktivitás, amely ideális esetben30–60 perces, a hét 5–7 napján végzett gyaloglás, kocogás, úszás, kerékpározás, vagy bármi, ami örömet okoz. Ez az ideális mennyiség, és „minden kis lépés” segít. • Egészséges táplálkozás, ami a zöldségben, gyümölcsben, kis zsírtartalmú tejtermékben, magvakban, rostokban gazdag, sovány húsokat tartalmazó étkezéseket helyezi előtérbe az előre elkészített vagy félkész, zsíros táplálékok kerülése mellett.
• A konyhasó (nátrium-klorid) fogyasztásának csökkentése. Bár a hazai étkezési szokások mellett gyakran nehéz elérni, a cél a napi 5 gramm alatti (ez körülbelül 1 teáskanál) konyhasó-bevitel. Ehhez kerülni vagy csökkenteni javasolt az asztalis sózást, a sós ételeket, a tartósított – előre elkészített – ételeket (a tartósítók a konyhasó mellett egyéb nagy nátriumtartalmú tartósítószert is tartalmaznak).
• Testsúlycsökkentés. Túlsúly vagy kövérség esetén a testsúly 5 kg-s csökkentése a vérnyomás 2-3 higanymilliméteres csökkenésével jár együtt.
• A dohányzás elhagyása nemcsak a vérnyomást csökkenti, hanem az erek falának károsodását is mérsékli, és emellett egyéb megbetegedések (például tüdődaganat, asztma) veszélye is csökken.
• Alkoholfogyasztás csökkentése. Férfiaknál napi kettő, nőknél napi 1 alkoholos ital (például 1 pohár bor vagy 1 üveg sör) fogyasztásánál több nem javasolt.
• A stressz csökkentése javíthatja az általános egészségi állapotot, a magas vérnyomás kialakulásának esélyét.

Hypertonia és a kardiovaszkuláris rendszer

A Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság szakmai támogatásával betegtájékoztató folyóiratot indított útjára a Tudomány Kiadó a magas vérnyomással élők ismereteinek bővítésére. A lap hasznos tudnivalókat tartalmaz a betegségről, kezelésének módjáról, szövődményeiről és elkerülésük lehetőségeiről. A tájékozottság, a betegséggel kapcsolatos tudnivalók elsajátítása vitathatatlan szerepet játszik a kezelés sikerében, a jó vérnyomásértékek elérésében, az életminőség javításában, a szövődmények elkerülésében, késleltetésében. A kiadvány szakmai felügyelet mellett készül, ellenőrzött írásokat tartalmaz. A Hypertonia kiadvány megrendelése

(Hypertonia - Dr. Tislér András)