A kóros fejfájás infarktus, agyvérzés előjele lehet

szerző: Krasznai Éva, újságíró - Hypertonia
frissítve:

New York-i kutatók megállapították, hogy a migrénben szenvedők legalább kétszer esélyesebbek arra, hogy szívinfarktusuk legyen.

A tekintélyes New York-i Yeshiva Egyetem Orvosi karának munkatársai néhány esztendeje csaknem tizenkétezer, 18–80 év közötti ember bevonásával végzett, átfogó felmérés eredményeként megállapították, hogy a migrénben szenvedők legalább kétszer esélyesebbek arra, hogy szívinfarktusuk legyen, mint mások, továbbá fokozottan veszélyeztetettek agyi érelzáródásra (gutaütés), cukorbetegségre, magas vérnyomásra, és magas koleszterinszintre is hajlamosabbak.

A tanulmány a migrénes betegeknek és orvosaiknak szóló fő üzenete, hogy a kórkép kezelése mellett külön oda kell figyelni az esetlegesen meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok, a diabétesz, a magas vérnyomás, az emelkedett koleszterinszint, illetve az elhízás felderítésére és kezelésére. Megijedni még akkor sem kell, ha az úgynevezett aurával járó migrénnél a szívrohamra való hajlam nem kétszer, hanem háromszor magasabb, mint a görcsös fejfájásrohamok nélküliek körében, ugyanis szerencsére akár infarktusról, akár gutaütésről legyen is szó, a migréneseknek csupán 2–4 százaléka érintett.

Fejfájások típusai

A „szokványos” fejfájás mellet bizonyos típusú fejfájások súlyos betegségek előjelzői is lehetnek, feltétlenül forduljon orvoshoz, ha az alábbi tünetek közül egyet is tapasztal!

  • A korábbi, többször előforduló fejfájás jellege megváltozik.
  • Hirtelen, villámcsapásszerűen kialakuló, súlyos fejfájás.
  • Lázzal, nyaki merevséggel, kiütéssel, zavartsággal, görcsökkel, kettős látással, gyengeséggel, az egyik testfél zsibbadásával, illetve beszédzavarral társuló fejfájás.
  • Fejfájás fejsérülést követően, különösen akkor, ha fokozódik.
  • Tartós és egyre romló fejfájás, amit köhögés, mozgás, erőlködés vagy hirtelen mozdulat fokoz.

A veszélyeztetettség miatt azonban érdemes minél előbb kideríteni, hogy akinek rendszeresen fáj a feje, az „csak” fejfájós-e, azaz önálló fejfájás-betegség a problémája, vagy valamilyen más betegség kísérő tüneteként jelenik meg nála a fájdalmas érzés.

Az önálló fejfájások közül – súlyosságát és előfordulási gyakoriságát tekintve – a többnyire féloldalon jelentkező, lüktető, mozgásra fokozódó, esetleg hányingerrel, hányással, fény- és hangérzékenységgel jelentkező migrén a legfontosabb. Felléphet akár havonta többször, de jóval ritkábban is. Kezeletlen esetben a migrén általában 4 órától akár 3 napig eltarthat – a mérsékelten súlyostól az elviselhetetlenség terjedő fájdalommal –, ami a munkát és a legegyszerűbb hétköznapi teendőket is gátolhatja.

A korszerű terápiának köszönhetően a migrénesnek nem „kötelező” szenvednie. Érdemes a háziorvos beutalójával az országban működő mintegy 30 fejfájás- centrum valamelyikét minél előbb felkeresni, ahol hozzáértő neurológus szakorvosok – a migrén diagnózisának felállítását követően – hatékony rohamgyógyszert, azaz a már meglévő fejfájást megszüntető készítményeket adnak a betegnek. A szerekkel nemcsak a fájdalmat, hanem az émelygést, a fény-, illetve hangérzékenységet is csökkentik. A diagnózis felállítását követően a gyógyszereket később már felírhatja a háziorvos is a betegnek.

Akiknél nagyon sűrűn jelentkeznek a migrénes rohamok, ajánlottak a megelőző gyógyszerek, illetve az olyan életmódbeli változtatások – következetes napirend szerinti életvitel, egyes kiváltó, illetve provokáló faktorok kerülése, rendszeres, pihentető alvás stb. –, amelyek ugyancsak mérséklik a rohamok számát.

Hypertonia és a kardiovaszkuláris rendszer
Hypertonia 2013/3 szám címlapja

A Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság szakmai támogatásával betegtájékoztató folyóiratot indított útjára a Tudomány Kiadó a magas vérnyomással élők ismereteinek bővítésére. A lap hasznos tudnivalókat tartalmaz a betegségről, kezelésének módjáról, szövődményeiről és elkerülésük lehetőségeiről.

A tájékozottság, a betegséggel kapcsolatos tudnivalók elsajátítása vitathatatlan szerepet játszik a kezelés sikerében, a jó vérnyomásértékek elérésében, az életminőség javításában, a szövődmények elkerülésében, késleltetésében.

A kiadvány szakmai felügyelet mellett készül, ellenőrzött írásokat tartalmaz.

A Hypertonia kiadvány megrendelése

(Hypertonia - Krasznai Éva)

Cikkajánló

A szisztolés és diasztolés vérnyomásérték

Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus
Magas vérnyomás
Bár a vérnyomásmérés eredményeként kapott mindkét szám fontos, 50 év felett a szisztolés érték nagyobb fontossággal bír. Az emelkedett szisztolés és normális diasztolés vérnyomásérték nagyon gyakori az 50 évnél idősebb korosztálynál.
Karácsonyi ételeink
Karácsonyi ételeink

Újragondolva egészségesebb verzióban.

Feledékenység
Feledékenység

Mi okozhatja még demencián kívül?

Trombózisközpont - Dr. Kapocsi Judit, magasvérnyomás- és érkockázat-sepcialista
Kardioközpont - Dr. Kapocsi Judit, magasvérnyomás- és érkockázat-sepcialista
WEBBeteg - Dr. Vincze Dóra, kardiológus
WEBBeteg - Dr. Bessenyei Mónika, neurológus
Oxygen Medical - Dr. Babai László, prevenciós szakértő

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szabó Zsuzsanna

Dr. Szabó Zsuzsanna

Rovatvezető, WEBBeteg vezető orvos szakértő

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Dancs Tamás

Dr. Dancs Tamás

Kardiológus, Belgyógyász

Budapest