Magas vérnyomás: először a szemen látszódik

A szemfenéki érrajzolat az egyetlen érhálózat, amely alapján a szervezet érrendszerének állapotára lehet következtetni. A magas vérnyomás először a szemfenéki érrendszert érinti, az ideghártya sokáig megkímélt.

A magas vérnyomás szemtüneteinek több stádiuma van, a betegség súlyosságának mértékétől függően:

0. stádium: Nincs elváltozás. Rövid ideje fennálló magas vérnyomás esetén, a legkisebb finom erek kanyargóssága fokozódik, kialakul a dugóhúzószerű megjelenés. A vérnyomás rendezését követően az elváltozások visszaalakulhatnak.

1. stádium: A tartósan magas vérnyomás esetén az erek fala átépül: meszesedik, az izomréteg és az erek körüli kötőszövetes hüvely megvastagszik. A verőereknek kialakul az úgynevezett "rézdrót", majd az "ezüstdrót" megjelenése.

2. stádium: Az erek fala a rá nehezedő nagy nyomás miatt megvastagszik, egyenetlenné válik. Ennek következtében szakaszosan lefűződnek, kialakul az úgynevezett "kolbász tünet". Az erek találkozásánál benyomódás alakul ki, ezért az eredeti lefutásukhoz képest kitérnek (kereszteződési tünetek).

3. stádium: A károsodott érszakaszokon folyadék, majd vér lép ki - vizenyő és vérzés jelenik meg. A vérellátás zavara miatt az ideghártya adott területei elhalhatnak, mosott szélű, szabálytalan alakú, fehéres foltok jelennek meg.

4. stádium: Az előző tünetek mellett, végső stádiumként a látóidegfő vizenyője a jellemző, jelentős látásromlással, látótérkieséssel.

A kezeletlen magas vérnyomás olyan további komplikációkhoz vezethet, mint az ideghártya fő verő- vagy visszerének elzáródása, kóros új erek, kötőszövetes lemezek képződése, vagy az üvegtesti térbe törő vérzés.

A tünetek megjelenésének sorrendje nem mindig követi a "szabályokat". A betegség lefolyása felgyorsulhat, lassulhat, esetleg a normál tartományban tartott vérnyomás értékek mellett javulhat is.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A magas vérnyomás okozta elváltozások nagyon ritkán vezetnek jelentős látásromláshoz. Többnyire az általános tünetek dominálnak (fejfájás, szédülés, kettős látás, stb.), a látáspanaszok az előrehaladott stádiumokban és a komplikációk megjelenésekor észlelhetők. A kísérő betegségek plusz rizikó faktort jelentenek a látáskárosodás tekintetében.

Ismert magasvérnyomás-betegség esetén - függetlenül attól, hogy van-e szemészeti panasza - évente fel kell keresni a szemészeti szakrendelést. Ha indokolt, akár hat- vagy háromhavonta is.

A kezelés alapja a vérnyomás stabilizálása, hiszen a kifejezetten ingadozó vérnyomás veszélyesebb, mint a mérsékelten magas, de egyenletes vérnyomás.

Az érkárosodásból adódó vérzés esetén lézerkezeléssel lehet elzárni a vérzés forrását, illetve elősegíteni a vér felszívódását. A kezelés során az "infarktusos" terület lézer gócokkal történő lefedése, megszünteti a vizenyőt és a kiváltó ingert az érújdonképződésre.

Ha üvegtestbe törő vérzés esetén a vér a fönti kezelés hatására sem szívódik fel, a vér rendszerint műtéttel távolítható el (vitrectomia), a lézerkezelés viszont ekkor is elengedhetetlen.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Papp Júlia, szemész