Krónikus alacsony vérnyomás - Mivel járhat és kell-e kezelni?

Bár legtöbbször a magas vérnyomásról hallunk, a krónikus alacsony vérnyomás (hipotónia) is számos szövődmény előidézője lehet. Nem ritka állapot, leginkább fiatal nők körében fordul elő.

Mikor számít alacsonynak a vérnyomás?

A krónikus hipotónia a WHO definíciója szerint akkor mondható ki, ha a szisztolés vérnyomás (a vérnyomás első, vagyis felső értéke) nők esetében 100 Hgmm vagy annál alacsonyabb, férfiak esetében 110 Hgmm vagy kevesebb, a diasztolés értéktől (a vérnyomás második vagy alsó értéke) függetlenül.

A vérnyomás értékelésében mindemellett irányelv, hogy egy alkalommal mért kóros érték nem tekinthető kórjelzőnek, ugyanis az aktuális vérnyomásértékeket számos külső és belső tényező módosíthatja. Jelezhet csak átmeneti zavart bármilyen ok vagy következmény nélkül (pl. kiszáradás vagy kevés folyadék fogyasztása).

Az alacsony vérnyomás lehet önálló betegség, tünet, vagy időnként természetes is

Az alacsony vérnyomás nem mindig önálló betegség, lehet valamilyen más kórkép –akár akut, akár krónikus – tünete is, ezekkel részletesebben külön cikkben foglalkoztunk, mint ahogyan azzal is, hogy milyen természetes okai lehetnek az időnként vagy bizonyos esetkben alacsonyabb mért értékeknek. Pl. a terhesség első két trimeszterében is gyakori az úgynevezett terhességi alacsony vérnyomás a hormoningadozások természetes következményeként.

A krónikusan (tartósan) fennálló alacsony vérnyomás lehet önálló betegség (krónikus alacsony vérnyomás), de hátterében állhat más betegség is.

Jelen cikkünkben csak a krónikus alacsony vérnyomással mint önálló betegséggel foglakozunk részletesebben, nem tartozik ide az úgynevezett ortosztatikus hipotónia, amely egyes testhelyzetekben (állva, fekvésből felülve) jelentkező átmeneti hirtelen vérnyomásesést jelent, és a krónikus alacsony vérnyomáshoz hasonlóan szintén egy önálló betegség.

Miért veszélyes a tartósan alacsony vérnyomás?

Korábban a kutatók és klinikusok is úgy gondolták, hogy a tartósan fennálló alacsony vérnyomás az agyra nincs hatással, azaz az agy és agyi erek kompenzációs mechanizmusai az agyi erekben uralkodó nyomásviszonyokat képesek a normál tartományon belül stabilizálni.

Az újabb vizsgálati eredmények azonban igazolták, hogy ez a feltételezés nem helytálló, a betegeknél az agyi erek vérátáramlása is alacsonyabb, ezáltal az agyi működések csökkenése vagy romlása alakul ki.

Az alacsony vérnyomás azonban önmagában nem jár komoly egészségkárosodással. Jelentőségét inkább az adja, hogy valamilyen súlyosabb betegség tüneteként jelentkezhet, és az alapbetegség jelenti a kezelendő kórképet. Amennyiben például az alacsony vérnyomás magas pulzusszámhoz társul, az valamilyen szívbetegségre hívhatja fel a figyelmet.

Mi okozhat krónikusan (tartósan) fennálló alacsony vérnyomást?

Hátterében állhat a krónikus alacsony vérnyomás mint önálló betegség. De az alábbi betegségek is meghúzódhatnak mögötte:

• az idegek károsodása (neuropátia), például diabéteszes neuropátia vagy más kórállapot perifériás idegbántalmához kapcsolódóan,
• enzimdefektus,
• szívbetegség,
• endokrin betegség (hormonzavar),
• gyógyszer mellékhatásaként is jelentkezhet,
• tápanyaghiány mellett is kialakulhat.

Mi okozhatja a krónikus alacsony vérnyomást mint önálló betegséget?

A krónikus hipotónia hátterében meghúzódhatnak genetikai faktorok is, az alacsony testsúlyú vékony nők közt gyakoribb.

Valószínűnek látszik, hogy az okok közt a vérnyomás érzékeléséért felelős receptorok hibás működése is szerepet játszik. A vérnyomás kismértékű emelkedése is a baroreceptorok fokozott válaszát váltja ki, ezáltal a szükségesnél erőteljesebb kompenzáció aktiválásával alacsonyabb szinten stabilizálják a vérnyomást.

A vegetatív idegrendszer kóroki szerepe is felvethető, konkrétan a szimpatikus aktivitás csökkenése, amely részben a vérnyomás emeléséért is felelős. Jellemző lehet a vagustúlsúly, amely azt jelenti, hogy a X. agyideg már az őt aktiváló hatások alacsony szintjére is fokozottan reagál, mely olyan hatásokat eredményez, melyek összességében a vérnyomás csökkenéséhez vezetnek.

A krónikus alacsony vérnyomás mint önálló betegség tünetei és veszélyei

Az idült hipotónia lehet tünetmentes, ilyenkor klinikai jelentősége nincs, kezelést nem igényel.

A vezető tünetek közé tartozik a fáradékonyság és csökkent szellemi terhelhetőség, a cselekvőkészség csökkenése, a motiváció hiánya; a beteg belső nyugtalanságról számolhat be. A reggeli ébredés elhúzódó, gyakori a szédülés, fejfájás, gyengeség, csökkent fizikai terhelhetőség, a heves szívdobogásérzés, a légszomj, az étvágy csökkenése, jelentkezhet émelygés, hányinger is. A betegek kezei és lábai gyakran hűvösek, a hidegre fokozottan érzékenyek. Az általános közérzet rossz. A beteg hajlamosabb az ájulásra.

Klinikai vizsgálatok, különböző tesztek és kérdőívek segítségével bebizonyosodott, hogy az idült hipotónia a figyelem és memória minden típusát rontja, így csökken a figyelem aktiválása; a szelektív, tartósan osztott figyelem szétszórtságra utal.

Több klinikai vizsgálat szerint a krónikusan alacsony vérnyomás fokozza a demencia (elbutulás, jellemzően idősebb korban) kialakulásának veszélyét, és az idősek fokozottan hajlamosak a depresszióra.

Milyen vizsgálatokra számíthat tartósan alacsony vérnyomás esetén?

A krónikus alacsony vérnyomás diagnózisa az ismételt vérnyomásmérésekkel nyert adatok alapján, a tünetek figyelembevételével mondható ki.

Szükség van ABPM-készülék felhelyezésére is, amely olyan vérnyomásmérő eszköz, amit a beteg 24 órán át visel, és a készülék meghatározott időszakonként (nappal általában 30 percenként, míg éjszaka 45 vagy 60 percenként) rögzíti az aktuális vérnyomásértéket.

Természetesen ki kell zárni, hogy a tartósan alacsony vérnyomás valamilyen más betegség tünete. Ehhez a beteg alapos kikérdezése, fizikális vizsgálat, laboratóriumi tesztek, kardiológiai ellenőrzés, képalkotó vizsgálatok is szükségesek. Amennyiben a háttérben valamilyen más betegség igazolódik, azt kell kezelni!

A krónikus alacsony vérnyomás mint önálló betegség kezelése

Megbízható, bevált terápia még nem áll rendelkezésünkre, leginkább általános tanácsokkal lehet a betegeket ellátni. A sportolás, a szabadidő aktív eltöltése jó hatású (és az egészség szempontjából számos más tekintetben is a beteg hasznára válik). A kardiomozgások, a szív- és vérkeringési rendszert edző ciklikus mozgásformák ajánlhatók, mint a kocogás/futás, kerékpározás, úszás stb. Talán ellentmondásosnak hangzik, hogy a fizikai aktivitás ugyanúgy a hypo- és a hypertonia elsődleges terápiájában is szerepel, de az eredmények önmagukért beszélnek.

A kellő mértékű folyadékfogyasztás is a vérnyomás növekedése felé hat: erre a célra legjobban a magasabb ásványianyag-tartalmú természetes eredetű vizek javasolhatók. Legalább napi 2,5-3 liter fogyasztása ajánlott, természetesen a fizikai terhelés, a külső hőmérséklet, az életkor és az egyéb tényezők figyelembevétele mellett. (A vese-, anyagcsere-, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedők számára ártalmas lehet a túl sok folyadék!).

A kompressziós harisnya viselése is javíthat a krónikusan alacsony vérnyomás értékén és tünetein.

A koffeintartalmú kávé fogyasztása ellenjavallat híján javasolható.

Az idült alacsony vérnyomás kezelésére gyógyszeres terápia is elérhető (pl. midodrine, fludrokortison), de mindig csak indokolt esetben, orvosi javaslatra, szoros orvosi felügyelettel.

Tovább Vérnyomásmérés - A helytelen mérési mód megtévesztő adatokat szolgáltathat

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kónya Judit, családorvos
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus