Pulmonális hipertónia: magas vérnyomás a tüdőerekben
frissítve:
A kis vérkörben megnövekedett vérnyomást nevezzük pulmonális hipertóniának. A kóros értékre szívultrahang-vizsgálat mérési eredményei alapján lehet következtetni. Pontos mérésre speciális szívkatéterezéssel van mód, de erre ritkán van szükség.
Élettani háttér: a keringésről |
| Az emberi keringés kis- és nagyvérkörből áll. Egészséges felnőttekben a bal kamrából az aortán keresztül a test valamennyi pontjára eljut nagyobb majd kisebb verőereken (artériákon) át a hajszálerekig (kapillárisokig) az oxigénben gazdag vér, itt a szövetek felveszik a működéshez szükséges oxigént és leadják a salakanyagként termelődött széndioxidot. A kisebb majd a nagyobb vénákon keresztül visszajut a nagy széndioxid tartalmú vér a jobb pitvarba. Ez a nagyvérkör. A jobb pitvarból a jobb kamrában kerül a háromhegyű pitvar-kamrai billentyűn keresztül a vér, majd a tüdőartérián át a tüdőhajszálerekig jutnak a vér alkotóelemei és létrejön a gázcsere a léghólyagok és a kapillárisok között. A belégzés során bejutott oxigén a léghólyagocskákból átkerül a kapillárisokba és megkötődik a vörösvértest alkotó elemén, a hemoglobinon. A széndioxid a vérből belekerül a léghólyagokba, és a kilégzéssel távozik a szervezetből. Az oxigénnel telített vér a tüdővénákon keresztül a bal pitvarba áramlik, ahonnan a pitvar-kamrai billentyűn át (ez a mitrális billentyű) a bal kamrában jut. Ez a kisvérkör. Amikor a bal kamra megtelt, egy összehúzódással kilök egy adag vért az aortába ismét, és kezdődik a körforgás elölről. |
Mi okozza a pulmonális hipertóniát?
A kisvérköri keringést akadályozó tényezők következtében alakulhat ki a magasabb nyomás a tüdőerekben. Ez néha csak átmeneti, de előfordul, hogy állandósul, és kialakul a pulmonális hipertónia.
Tartósan fennálló magas nyomás a jobb kamrára nagyobb terhet ró, melynek következtében az kitágulhat, csökkenhet az izomerő, és szívelégtelenség alakulhat ki. Ezt hívjuk pulmonális szívbetegségnek.
Az esetek egy részében például veleszületett vagy szerzett billentyűbetegségek, pitvari vagy kamrai sövényhiány, illetve tüdőembólia, vagy a bal kamra csökkent tágulékonysága állhat a magas kisvérköri nyomás hátterében. Ezeknek a betegségeknek a kezelése javíthatja tüneteket és a mérési eredményeket is.
Sajnos tüdőbetegség (pl. krónikus hörgőgyulladás, asztma) is vezethet a tüdő a hajszálérhálózatában nehezített áramláshoz, következményesen megemelkedett kisvérköri nyomáshoz, akár pulmonális szívbetegséghez is.
Az úgynevezett elsődleges, vagy primer artériás pulmonális hipertónia (PAH) pontos oka még ma sem ismert, több tényező is hozzájárul a kórkép kialakulásához. A kisvérköri keringésben részt vevő artériák szerkezete nem pontosan meghatározható okok miatt megváltozik, az erek átmérője szűkebbé válik és ez a vérnyomás megemelkedéséhez vezet. Fiatalabb nők gyakrabban érintettek, de bármely életkorban előfordulhat a betegség.
Mik a pulmonális hipertónia tünetei?
Eleinte nem specifikus tünetek a jellemzők:
- fáradékonyság, csökkent terhelhetőség,
- terhelésre jelentkező légszomj,
- mellkasi fájdalom,
- krónikus köhögés.
Mivel ezek a szimptómák sokféle kóros állapot következtésben kialakulhatnak, ezért a betegég nem könnyen felismerhető, a kivizsgálás elhúzódhat. Súlyos, előrehaladott esetben ájulás, az ajkak és a körmök szederjessé válása, lábdagadás, haskörfogat-növekedés is kialakulhat.
Hogyan lehet kezelni?
Amennyiben a magas kisvérköri nyomás hátterében valamilyen kezelhető állapot igazolódik, akkor az alapbetegség gyógyításával jelentős javulás érhető el.
A PAH súlyos, progresszív betegség, amely halálhoz vezethet, ezért fontos a korai felismerése. Ez a betegég minden egymillió emberből körülbelül ötven személyt érint hazánkban. Az időben elkezdett kezelés jelentősen lassíthatja a kórlefolyást és jobb életminőséget biztosíthat a páciens számára. Több formája is van a kórképnek, általában kombinált gyógyszeres terápia segíthet megelőzni az állapot romlását. Meghatározott formájában sebészi kezelésre is szükség lehet, sőt előrehaladott esetekben még szív- tüdőtranszplantációra is sor kerülhet, de ez sajnos csak ritkán realitás.
Magyarországon speciális központokban történik ezeknek a betegeknek a gondozása, így lehetőség nyílik a legkorszerűbb terápiák alkalmazására. A Tüdőér Egylet egy hazai betegszervezet, amely az élet több területén igyekszik segítséget nyújtani a PAH-ban szenvedőknek.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász
