A sófogyasztás és a magas vérnyomás - Mi az összefüggés?

A hazánkban népbetegségnek számító magas vérnyomás (hipertónia) kialakulásában nem csupán a genetikának van szerepe, hanem többek között a táplálkozásnak is. Számos kutatás vizsgálta már, hogy milyen összefüggés lehet a túlzott mértékű sófogyasztás és a magas vérnyomás kialakulása között.

A magas vérnyomásban szenvedő betegek döntő többségénél (körülbelül 85%) nem ismert a konkrét kiváltó ok, míg a betegek fennmaradó részénél társbetegségek (például vesebetegségek, megváltozott hormonműködés) vagy gyógyszermellékhatás okozza a hipertóniát. A sóérzékenység (vagy nátriumérzékenység) a hipertóniások körülbelül felére jellemző, melynek hátterében genetikai hajlam állhat. Nem minden ember reagál a magasabb sóbevitelre magasabb vérnyomással.

A nátriumérzékenységről

Nátriumérzékenységről akkor beszélünk, ha az élelmiszerekkel bevitt nátrium (amely a konyhasó, azaz nátrium-klorid egyik alkotó vegyülete) az aldoszteron nevű hormon hatására nem ürül ki a veséken keresztül, hanem visszamarad, vizet köt meg a sejtek közötti térben, és a kis erekben (arteriolákban) összehúzódásokat okoz, folyamatosan nyomás alatt tartva azokat. Az erek fala merevebbé válik, megnő az ellenállásuk, amelyekben csak nagyobb nyomással képes a vér átjutni, így alakul ki a betegség.

Az étrendet tekintve csökkenteni ajánlott a magas sótartalmú élelmiszerek fogyasztását. Egy felnőtt ember sóbevitelének 75%-át a feldolgozott, félkész és kész élelmiszerek adják (kenyérfélék, felvágottak, húskészítmények, sajtfélék, mártások, ételízesítők, konzervek, sós nassolnivalók, stb.). A feldolgozatlan élelmiszerek természetes sótartalmából a napi sófogyasztás 10-15%-a fedezhető, a fennmaradó 10-15% pedig főzés és utólagos sózás során kerül az ételeinkbe, majd a szervezetünkbe. Az élelmiszerek sózásának elhagyásával és nyersanyag-válogatással maximum 30-35%-kal lehet csökkenteni a napi összes nátriumbevitelt, de már ez a mennyiség is kimutathatóan csökkenti az emelkedett vérnyomásértékeket.

Kinek ajánlott még a nátriumszegény étrend, és kinek nem?

Egészséges emberek számára is célszerű a normál (asztali) konyhasó helyett nátriumszegény sót használni, amelynek nátriumtartalmát részben káliummal helyettesítik. Ennek fogyasztása azonban veseelégtelenség, cukorbetegség vagy szívelégtelenség miatt kerülendő a magasabb káliumtartalom miatt.

A nátriumszegény étrendnek kedvező hatása van, ha a beteg az alábbi gyógyszeres terápiák valamelyikében részesül: bétablokkolók, értágítók vagy ACE-gátlók.

Hogyan állítható össze a csökkent sótartalmú étrend? - Tanácsok mindenkinek

A csökkent sótartalmú étrend összeállítása nem egyszerű feladat, ezért mindenképpen javasolt dietetikus javaslatát kikérni.

Az élelmiszerek címkéjén mindig figyeljünk az összetevők listájában szereplő nátrium (angolul Sodium vagy Na) jelölésre.

Az étrend alapját a zöldségek, főzelékfélék és gyümölcsök, valamint tej és tejtermékek (joghurt, kefir, natúr túró, aludttej), rizs, gabonapehely, sovány húsok és halak adják.

A sószegény étrendre való átállás eleinte szokatlan lehet, de 2-3 hónap elteltével teljesen átalakul az ízérzékelés, és hozzászokunk az ételek másfajta ízéhez.

Időskorban gyengül az ízlelés, ezért az idős emberek hajlamosabbak elsózni, túlízesíteni az ételeiket. Igyekezzünk sózás helyett olyan konyhatechnikai eljárásokat alkalmazni, amelyekkel ízfokozást érhetünk el. Ahhoz, hogy leplezzük a sótlan ételek natúr, semleges ízét, különböző friss vagy szárított fűszerek használhatóak, például a vasfű, majoránna, babérlevél, fűszerpaprika, kakukkfű, lestyán, rozmaring, bazsalikom, borsikafű, oregánó, petrezselyem, kapor, snidling, tárkony, zellerlevél, menta, köménymag, gyömbér, citromfű, szegfűszeg, fahéj, szerecsendió. Zöldségekből és fűszerekből ízesítő főzetek készíthetőek, amelyek szintén kellemes ízt kölcsönöznek a húsoknak: például lecsómártás, zeller paradicsommal, stb. Vásárolható már sómentes ételízesítő, de találhatunk receptet otthon elkészíthető vegetához is. Különböző ételkészítési műveletekkel is variálhatjuk a főztünket, például zöldségekkel töltött húsok, rakott zöldségek és tészták, fokhagymával tűzdelt húsok, aromás párolás.

A magas vérnyomást (bármi is az oka) mindenképpen kontroll alatt kell tartani a megfelelő terápiával

A magas vérnyomást mindenképpen kontroll alatt kell tartani a megfelelő terápiával (gyógyszeres és diétás), ezáltal megelőzhetőek lehetnek a további szív- és érrendszeri megbetegedések. Egy egészségesen, kiegyensúlyozottan összeállított étrend utólagos sózás nélkül is biztosítja a szervezet számára szükséges nátrium mennyiségét.

Tovább Mi történik az erekkel magas vérnyomás fennállása esetén?

Forrás: WEBBeteg
Szakértőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember