Milyen kapcsolatban áll a magas vérnyomás és az agyműködés?

szerző: Szegő Miklós, fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos megjelent:

A nem kontrollált magas vérnyomás betegség nem csak a szívbetegségekben szenvedők esküdt ellensége. Egy michigan-beli tanulmány szerint a magas vérnyomással küzdők gondolkodási, döntéshozatali és emlékezési képessége gyorsabban romlik, mint a normál vérnyomásúaké.

Amerikai kutatók hat nagy tanulmány adatait elemezték és követték nyomon a magas vérnyomás összefüggését az agyműködés éveken át tartó hanyatlásával. Ezek alapján kiderült, hogy a vérnyomással összefüggő kognitív hanyatlás ugyanolyan ütemben megy végbe a spanyol származású embereknél, mint a nem spanyol származású fehéreknél. Hogy miért a spanyol származásúakat vizsgálták? Mert – korábbi felmérések és bizonyítékok szerint - náluk 50%-kal nagyobb az általános demencia kockázata, mint az Egyesült Államokban élő, nem spanyol ajkú fehéreké. Az eredmények azonban arra világíthatnak rá, hogy más tényezők is szerepet játszhatnak ebben az egyenlőtlenségben.

"Eredményeink szerint a nem kontrollált magas vérnyomás gyorsabb kognitív hanyatlást okoz, viszont a magas vérnyomás elleni gyógyszerek szedése lelassítja a hanyatlás ütemét" - mondta Levine, az U-M Michigan Medicine akadémiai orvosi központjának belgyógyász professzora.

A csoportok közötti vérnyomásbeli különbségek nem magyarázták meg a kognitív hanyatlás különbségeit

"Más tanulmányok is kimutatták, hogy akik részben az ellátáshoz való rosszabb hozzáférés, vagy a gyógyszeres kezeléssek való együttműködés hiányosságai miatt nagyobb arányban szenvednek kontrollálatlan magas vérnyomásban, létfontosságú, hogy extra támogatást, tájékoztatást kapjanak vérnyomásuk szabályozásához a kognitív hanyatlás megelőzéséhez, még akkor is, ha a magas vérnyomás csak egy része a képnek, amikor a demencia magasabb kockázatáról van szó" - tette hozzá.

Levine és munkatársai több, hosszú távú tanulmányban is részt vett18 év feletti felnőtt gondolkodásában és memória-képességében bekövetkezett változásokat is megvizsgáltak. Átlagosan így közel nyolc évnyi adathoz fértek hozzá minden egyes személyről, beleértve a szisztolés vérnyomást is, amely a legmagasabb szám bármely vérnyomásértékben.

Az adathalmaz mérete lehetővé tette, hogy egyértelműen nyomon kövessék a vérnyomásértékek és a kognitív teljesítmény lehetséges összefüggéseit, beleértve a végrehajtó funkciók és a memória-tesztek változásait is. Összességében elmondható volt, hogy a magas vérnyomás miatti gondolkodás és memória csökkenése a vizsgált személyeknék azonos ütemben történt.

Amikor Levine és munkatársai csak azt a két tanulmányt vizsgálták, amelyekbe szándékosan spanyol származású embereket toboroztak, náluk láthatóan gyorsabban hanyatlott az általános kognitív teljesítmény, mint a nem spanyol származású fehérek csoportjában.

A csoportok közötti vérnyomásbeli különbségek azonban nem magyarázták meg a kognitív hanyatlás különbségeit – talán azért, mert ezekben a vizsgálatokban a spanyolajkúaknak alacsonyabb volt a vérnyomásuk, mint a nem spanyol ajkú fehér embereknek.

Levine megjegyzi, hogy a korábbi tanulmányok nem tartalmaztak részletes információkat az egészség társadalmi meghatározójaként ismert tényezőkről – ideértve a jövedelmet, az oktatás minőségét, a korai élettapasztalatokat, a családi tényezőket, az életkörülményeket és még sok mást –, amelyek a spanyol és a nem spanyol fehér emberek kognitív hanyatlását egyaránt eredményezhetik.

Két évvel korábban a kutatócsoport tagjai beszámoltak a fekete-fehér emberek adatainak hasonló elemzéséből származó eredményeikről. Az a tanulmány megállapította, hogy a vérnyomáskontroll időbeli megkezdésének különbségei magyarázták meg a fekete egyének kognitív teljesítményének gyorsabb csökkenését.

Levine és munkatársai szerint továbbá a szélütés (stroke) ötvenszeresére növelheti a demencia kockázatát, de egyelőre nem ismert, hogy az érrendszeri kockázati tényezők, például a vérnyomás és a vércukorszint szabályozása pontosan milyen hatással lehet a stroke utáni demencia kockázatára.

Tovább

WEBBeteg logó

WEBBeteg
Szerző: Szegő Miklós, fordító; Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos
Forrás: High blood pressure speeds up mental decline, but does not fully explain dementia disparities (Medicalxpress)

Cikkajánló

A szisztolés és diasztolés vérnyomásérték

Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus
Magas vérnyomás
Bár a vérnyomásmérés eredményeként kapott mindkét szám fontos, 50 év felett a szisztolés érték nagyobb fontossággal bír. Az emelkedett szisztolés és normális diasztolés vérnyomásérték nagyon gyakori az 50 évnél idősebb korosztálynál.
A folsavhiány
A folsavhiány

Természetes folsavforrások.

Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

Dr. Vágány Dénes
Kardioközpont - Dr. Sztancsik Ilona, kardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta
WEBBeteg - Dr. Bene Orsolya, kardiológus
WEBBeteg - Dr. Borsi-Lieber Katalin
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szabó Zsuzsanna

Dr. Szabó Zsuzsanna

Rovatvezető, WEBBeteg vezető orvos szakértő