A béta-blokkolók alkalmazása a magas vérnyomás kezelésében

A béta-blokkoló típusú hatóanyagok szervezetünk belső szabályozására hatva több kóros folyamatot pozitívan befolyásolnak, mint például a magas vérnyomást, a szívritmuszavarokat, a szívelégtelenséget, az anginák egyes típusait, sőt egyes nem szív-érrendszeri betegségeket is.

A vegetatív (más néven autonóm) idegrendszer szabályozza az akaratlagosan nem befolyásolható belső szervek működését, valamint a vérkeringést, a tápcsatorna működését és a légzőszerveket. A vegetatív idegrendszernek két fő része van, a szimpatikus, és a paraszimpatikus rendszer, melyek jó esetben harmóniában működnek.

A magas vérnyomás kezelésében a szimpatikus idegrendszerre ható gyógyszerek játszanak fontos szerepet. A hatás α (alfa) és β (béta) receptorokon keresztül valósul meg. A szervezetben az adrenalin és noradrenalin azok a vegyületek, melyek kapcsolódva a receptorokhoz aktiválják azokat. Azon hatóanyagokat, melyek a receptorhoz kapcsolódva ugyanolyan hatást váltanak ki, mint a természetes vegyületek nevezzük agonista, értelemszerűen pedig a gátló vegyületeket antagonista, vagy blokkoló hatóanyagoknak. Ezenkívül megkülönböztetünk szelektív (csak az egyik típusú receptorhoz kötődő) és nem szelektív (például mind a béta-1, mind a béta-2 receptorhoz kötődő) gyógyszereket.

A béta-1 receptorok megtalálhatóak a szívben, és a vérerekben, továbbá a vesékben és az agyban is. A szívben a béta-1 receptorhoz kapcsolódó természetes ingerületátvivő anyagok szabályozzák a szívverés gyorsaságát, erejét, ami által a szív megfelelő mennyiségű vért tud juttatni a keringésbe.

Ha ez a folyamat nem a normális „mederben” folyik, pl. stressz hatására, pulzusunk gyorsul, vérnyomásunk emelkedik, a vesében vízvisszatartást idéz elő. Ha hosszabb ideig tart ez az állapot, akkor állandósulhat, és kialakul a magas vérnyomás betegség. Nem véletlen, hogy minden kardiológus a stresszkezelés fontosságára hívja fel betege figyelmét.

Ha gátoljuk a béta-1 receptorokat, több kóros folyamatot pozitívan befolyásolhatunk, mint például a magas vérnyomást, a szívritmuszavarokat, a szívelégtelenséget, az anginák egyes típusait, sőt a nem szelektív béta blokkolók egyes nem szív-érrendszeri betegségekre is hatnak.

A béta-1-blokkolók és hatásaik

A béta-1 receptor blokkolók a szív-érrendszerre ható gyógyszerek. A szelektív béta-1-blokkolók a receptor gátlásával csökkentik az adrenalin és noradrenalin hatását. Ennek következményeként:

• Csökkentik a szívfrekvenciát, az ingerületvezetés sebességét, és az összehúzódások erejét, ezzel csökkentve a vérnyomást. A szelektív béta-1-blokkolók elsőként választható vérnyomáscsökkentők lehetnek a magas vérnyomás kezelésében.
• Mérséklődnek a szívritmuszavarok.
• Ugyanezzel a módszerrel javítják az anginás tüneteket is. Az angina pectoris a szívizom vérellátási elégtelensége, oxigénhiánya által kiváltott klinikai tünetegyüttes, ami a szívinfarktus fokozott rizikóját jelzi.

A béta-1 blokkolók a szívelégtelenség tüneteit is javítják, viszont a gyógyszer bevezetéskor vagy adagemeléskor a tünetek fokozódhatnak, ha nem kellően kis lépésekben történik az adagmódosítás. Ebben az esetben nagyon lecsökkenhet a vérnyomás és lelassulhat a szívverés, ödéma is kialakulhat. Ha ezeket a tüneteket érezzük, keressük fel orvosunkat.

Glaukóma vagyis zöld hályog esetén is alkalmaznak béta-blokkolókat, mert a szemben lévő csarnokvíz termelődését gátolják, ezzel csökkentik a glaukómás tüneteket kiváltó szembelnyomást. Újabban a timolol hatóanyag mellett, a szelektív béta-1 blokkoló betaxolol hatóanyagot ajánlják glaukóma kezelésére.

Béta-blokkoló gyógyszerek hatóanyagai

Szelektív béta-1-blokkolók

A Magyarországon forgalomban lévő szelektív béta-1 receptor blokkoló hatóanyagokat elsősorban magasvérnyomás betegségben, valamint angina pectorisban alkalmazzák.

• Metoprolol - Szívinfarktus utáni állapot, bizonyos ritmuszavarok, pajzsmirigy-túlműködés (a szívműködés lassítása céljából) tartós kezelésére, valamint migrénes roham megelőzésére szolgál.
• Atenolol - Az aritmia (rendszertelen szívverés) kezelésére, valamint szívroham után alkalmazható.
• Bisoprolol - Kifejezett szelektív béta-1 receptor blokkoló hatása miatt szedése ajánlható asztmás betegeknek is, állapotukat nem befolyásolja.
• Nebivolol – Értágító hatásával is hozzájárul a vérnyomás csökkentéséhez.

Nem szelektív (béta-1 és béta-2 receptorokra is ható) béta-blokkolók

A nem szelektív bétablokkolóknak is meg van a helye a gyógyászatban.

• Propranolol - Vérnyomáscsökkentő hatás, migrén megelőzésére, ismeretlen eredetű remegés esetén, pajzsmirigybetegség, mellékvese daganat, illetve szorongás okozta gyors szívverés kezelésére és megelőzésére alkalmazható.
• Sotalol - Szívritmuszavarok kezelésére alkalmazott béta-blokkoló.

Parciális agonisták (alfa- és béta-receptor-blokkolók)

• Carvedilol - Csökkenti a perifériás érellenállást, vérnyomáscsökkentő hatása van, nem befolyásolja a zsíranyagcserét. Krónikus szívelégtelenségben, angina pectorisban és infarktus után alkalmazható.

Tipp Gyógyszer adatbázis - Vérnyomáscsökkentők

Mellékhatások

A béta-blokkolók leggyakoribb mellékhatása a fáradtság, szédülés, alvászavarok és rémálmok. Fáradtságot az izmok kisebb vérellátottsága és a kisebb perctérfogat (a szervezetben 1 perc alatt keringő vér mennyisége) miatt érezhetünk. A végtagok hidegek lehetnek, ez a bőr ereinek összeszűkülése miatt alakul ki.

Hosszabb alkalmazás után, ha hirtelen abbahagyjuk a béta blokkolók szedését, magasra szökhet a vérnyomásunk, mert a szervezet hozzászokik a hatásához. Emiatt csak fokozatosan, adagcsökkentéssel lehet abbahagyni a szedését.

Minden béta-blokkoló hatóanyagra jellemző, hogy mellékhatásként emelik a szervezet számára rosszul hasznosítható koleszterin arányát a jól hasznosíthatóval szemben.

Gyógyszerkölcsönhatások

A nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekről (NSAID) gyakori szedése tompítja a béta-blokkoló szerek vérnyomáscsökkentő hatását. Ez alól kivétel a nebivolol.

Kölcsönhatásba léphetnek más, szintén vérnyomást is csökkentő gyógyszerekkel, mint az antidepresszánsok, nyugtatók, szívre ható gyógyszerek.

Asztma és krónikus obstruktív betegség (COPD) kezelésére szolgáló hatóanyagok esetében egyes béta blokkolók fokozhatják az asztmás roham kialakulásának kockázatát.

Cukorbetegeknél valamennyi béta-blokkoló szer alkalmazása (főleg a gyógyszerelés kezdetén) óvatosságot igényel, mivel a vegyület megnyújthatja az inzulinra, vagy cukor gyógyszerre adott hipoglikémiás választ. Egyben elfedheti a vércukorszintesés bizonyos tüneteit: a gyorsabb, vagy rendszertelen szívdobogást. Gyakoribb vércukorszintmérés ajánlott.

Befolyásolják egymás hatását pl. az antihisztaminokkal.

Összességében mindegyik béta-blokkoló egyéni hatás- és mellékhatásprofillal rendelkezik, így minden betegnél az orvos feladata a megfelelő hatóanyag kiválasztása.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
Aktualizálta: Huszár Zsoltné dr. szakgyógyszerész, a gyógyszerek alkalmazási előiratai alapján