A magas vérnyomás hormonális okai és tünetei

A magas vérnyomás sajnos nagyon gyakori betegség. A betegek nagy százalékában az alapos orvosi kivizsgálás sem mutat ki szervi betegséget. Ilyenkor esszenciális hipertóniának nevezzük a magas vérnyomást. Leggyakrabban a mozgásszegény életmód és az elhízás okolható a betegség kialakulásáért.

Van azonban egy nagyon ritka csoportja a magas vérnyomásnak, ez pedig az úgynevezett endokrin eredetű hipertónia. Ilyenkor a hormonrendszer hibás működése okozza a kórt. Ennek felismerése azért fontos, mert az alapbetegség gyógyítása a magas vérnyomást is megszünteti.

Sajnos, amennyiben nem kerül diagnosztizálásra a magas vérnyomás valódi oka, súlyos szövődmények is felléphetnek.

Az endokrin eredetű magas vérnyomás tünetei, részben megegyeznek az esszenciális hipertónia tüneteivel. Fejfájás, szédüléses panaszok, és a vérnyomásméréskor tapasztalt magas értékek, de vannak az adott betegségre jellegzetes tünetek is.

A következőkben a leggyakoribb endokrin hipertóniákról lesz szó.

Mellékvesekéreg-eredetű hipertóniák

Aldoszterontúltermelés. 1955-ben írta le Conn a mellékvesekéreg aldoszteron nevű hormonjának túltermelésével járó szindrómát (Conn-szindróma). Ilyenkor a mellékvesekéregben kialakuló hormontermelő daganat okozza a magas vérnyomást.

Az ilyen betegekben a kivizsgálás alatt alacsony káliumszintet mérnek a vérben, a jellegzetes magas aldoszteronszint és alacsony reninaktivitás mellett. A tünetek között izomgyengeség is előfordulhat.

Magas aldoszteronszinttel járó hipertónia öröklött formában is előfordulhat. Ilyenkor jellegzetes, hogy az előbbi tünetek mellett a család több tagjában is fiatalon, akár már gyermekkorban kezdődő magas vérnyomás alakul ki.

Rosszindulatú daganat is termelhet aldoszteront, vagy más mellékvesekéreg-eredetű, só- és vízháztartásra ható hormont, így alakítva ki magas vérnyomást.

A kivizsgálás során vérvételeket végeznek, illetve képalkotó eljárásokkal keresik a baj okát.

Ezen betegségek kezelése az októl függ, részint műtéttel a hormontermelő daganat eltávolítható, részint vannak esetek, amelyekben gyógyszeres kezelés jön szóba.

Cortisoltúltermelés. Első leírójáról Cushing-szindrómának is nevezzük. Ilyenkor a mellékvesekéreg cortizol hormonjának túltermelése vált ki egyéb tünetek mellett magas vérnyomást.

Ezek a betegek elhíznak. Jellegzetesen a törzs középső része vastagszik meg, a hason lila striák jelennek meg. A kar és a láb vékony marad, és izomgyengeségről panaszkodnak a betegek. Az arc kerek lesz „holdvilágarc” és pirosabbá válik. A nőkön arcszőrzet jelenhet meg, érzelmi labilitás alakul ki. A cukorháztartás felborul, hasonlóan a nők havi ciklusa is rendszertelenné válik.

A diagnosztikában a magas cortisolszint bizonyítása mellett képalkotó eljárások vannak segítségünkre.

Különböző szűrőtesztekkel lehet felvetni vagy kizárni a Cushing-szindróma gyanúját. Ilyen a 24 órán át gyűjtött vizeletből történő cortisol meghatározás, az éjfélkor, illetve reggel levett vérminták cortisolszintjének vizsgálata.

Utóbbinál a napszaktól függő hormonelválasztási ritmust tudjuk vizsgálni. Éjjel ugyanis alacsony a cortisolelválasztás, hajnalban-reggel a legmagasabb. Ha ez a normális ritmus nincs meg, teszttel meg lehet azt vizsgálni, hogy van-e betegség a háttérben.

Kezelése a kiváltó októl függ. Daganat esetén annak műtéti eltávolítása szükséges.

A mellékvese velőállományának betegségei

A mellékvese velőállománya termeli a „stresszhormonokat”. Az adrenalin noradrenalin és a dopamin fokozott termelése, általában daganat következtében jön létre.

A phaeochromocytoma (feokromocitóma) által kiváltott magas vérnyomás rohamokban jelentkezik, de előfordul olyan forma is, amikor a hipertónia állandó. A rohamokban jelentkező formáknál a beteg hirtelen lesz rosszul, elsápad, vérnyomása felszökik, pulzusa magas lesz, verejtékezik, nyugtalan lesz, mellkasi, vagy hasi fájdalom jön létre.

A vérnyomás sokszor igen magas értéket ér el. A roham néhány perctől néhány óráig tarthat, változó gyakorisággal ismétlődhet. Kiválthatja a hasi szervek elmozdulása, (pl. vizelés) vagy a hátat ért tompa ütés, mozgás, de egyes típusú gyógyszerek is.

Minden életkorban előfordul.

Diagnosztikájában speciális vizeletgyűjtés, vérvételek vannak segítségünkre a képalkotó eljárások mellett. Kezelése többnyire műtéttel történik.

Pajzsmirigybetegségek

A pajzsmirigy-túlműködésben kialakuló magas vérnyomásra jellemző, hogy a szisztolés érték a magas. (A vérnyomásmérő által mutatott első érték).

Ebben a betegségben természetesen nem ez az egyetlen tünet. A beteg nyugtalan, pulzusszáma magas, keze remeg, nem bírja a meleget, jó étvágy mellett jelentősen fogyhat.

Diagnosztikájában vérvétel, és szükség szerint képalkotó eljárások jönnek szóba.

Ilyenkor a pajzsmirigyhormon-túltermelés megszüntetése gyógyítja a magas vérnyomást is.

Magas vérnyomás pajzsmirigy-alulműködésben is létre jöhet. Ebben az esetben gyakori a diasztolés érték emelkedése. (A vérnyomásmérő által mutatott második, vagy ”alsó” érték.)

Az alulműködő pajzsmirigy az anyagcsere lassulásával, hízással, fáradékonysággal, hajhullással stb. is jár. Diagnózisa vérvétel segítségével történik, kezelése gyógyszeres.

Ez is érdekelheti Önt A pajzsmirigy önvizsgálatának lépései

Egyéb hormontermelő mirigyek betegségei

A mellékpajzsmirigy fokozott hormontermelése magas kalciumszinttel jár, ami az érfalakra gyakorolt hatása révén okoz magas vérnyomást. Ezt a betegséget általában műtéttel kezelik.

Növekedési hormon túltermelése is okoz hipertóniát. Itt is vannak más tünetek: a beteg keze, lába megnő (szorít a cipő, kesztyű), az arcvonások eldurvulnak, a beteg testszaga erős lesz. Ilyenkor az agyalapi mirigyben kell keresni a hormontermelő folyamatot. Diagnózist a vérből történő hormonszint mérések és CT- vagy MRI-vizsgálatok adhatnak.

Egyes nőkben hormonális fogamzásgátló tabletták is magas vérnyomást váltanak ki. Ilyenkor értelemszerűen más védekezési módszert tanácsos választani.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Fáklya Mónika, gyermekgyógyász, endokrinológus