Magas vérnyomás gyermekkorban

Dr. Balogh Andrea
szerző: Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász - WEBBeteg
frissítve:

A magas vérnyomás gyerekeknél sok esetben nem okoz tüneteket, a betegség általában csak háziorvosi vagy óvodai, iskolai szűrővizsgálatok során véletlenszerűen derül ki.

Megelőzés

Fontos, hogy a fiatalok figyelmét felhívjuk az alkohol, a dohányzás, a drogfogyasztás káros mellékhatásaira, tini lányok esetében pedig, ha fogamzásgátló gyógyszert szed, akkor tartsuk észben, hogy annak egyik mellékhatása magas vérnyomás lehet.

Fontos, hogy a kötelező szűrővizsgálatokon részt vegyen gyermekünk, hiszen nemegyszer véletlenszerűen itt derül fény a betegségre. Ennek felismerése azért fontos, mert ha a magas vérnyomásnak már tünetei vannak, akkor sok esetben már olyan szervi károsodások vannak, melyek már visszafordíthatatlanok. A magas vérnyomás a későbbi életkorban szívinfarktus, vesekárosodás, szemfenékeltérés, agyvérzés kialakulásához vezethet, ezért nagyon fontos a megelőzés.

Gyermekkorban a magas vérnyomás sokkal ritkábban fordul elő, mint felnőttkorban. Az esetek 75-80 százalékában valamilyen szervi eltérés, alapbetegség húzódik meg a háttérben, ezt szekunder magas vérnyomásnak nevezzük, kis százalékukban pedig alapbetegség nélkül jelentkezik. Ez utóbbit esszenciális magas vérnyomásnak hívjuk. Felnőttkorban pont fordított a helyzet, ott főleg az esszenciális magas vérnyomás fordul elő.

A gyermekkor sajátos helyzetére utal, hogy a vérnyomásértékek életkor, testtömeg, testmagasság szerint különbözőek. Például egy 2 év körüli gyermek vérnyomása 95/55 Hgmm átlagosan, míg egy 12 éves gyermeknek már 115/70 Hgmm érték mérhető.

Az életkorok szerinti átlagos vérnyomások megállapítását táblázatok segítik, melyeket percentil táblázatoknak hívunk. A percentilek 0-100-ig ábrázolnak. Az 50 percentiles értékek mutatják meg, hogy az adott életkorban, testmagasságnál mi az átlagos, normálisnak elfogadott vérnyomás, 0 felé haladva az átlagon aluli, míg 50 felett az átlagnál magasabb vérnyomások vannak jelölve. Az utóbbi időben már külön nemek és testmagasság szerint tüntetik fel a vérnyomásértékeket.

Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a gyermek vérnyomásértéke a 95 percentil felett helyezkedik el. Az esszenciális magas vérnyomás hátterében alapbetegség nem áll. Ezekben a gyerekekben azonban általában ki lehet mutatni, hogy jobban sózva fogyasztják ételeiket, általában túlsúlyosak, stressz kimutatható az életükben, illetve a családjukban magas vérnyomás van általában, így a genetikai hajlamot örökölték.

A gyakrabban előforduló szekunder vérnyomásbetegek esetében valamely alapbetegség mutatható ki (ez leggyakrabban vesebetegség):

  • vesegyulladás, veseelégtelenség,
  • valamilyen húgyúti szűkületet okozó kórkép,
  • vesedaganat,
  • fejlődési rendellenesség,
  • ritkábban szívbetegség (coarctatio aortae: itt az aortán, a főverőéren található szűkület), veseartéria, illetve vesevéna szűkülete, például trombus által,
  • immunbetegség,
  • endokrin betegség: például mellékvesevelő, mellékvesekéreg, mellékpajzsmirigy hormontermelő daganata, pajzsmirigy-túlműködés stb.

Magas vérnyomást okozhat még az agyvérzés (stroke), az agyi trauma, az agyvelőgyulladás, csecsemőkorban pedig főleg a köldökartéria katéterezése, illetve valamelyik veseartéria trombózisa okozza a betegséget.

A magas vérnyomás tünetei

Akiknél tüneteket okoz a magas vérnyomás, ott már általában régebb óta fent áll, illetve szervi eltéréseket is okoz. A leggyakoribb tünet a fejfájás, hányinger, látásromlás, szédülés. Nemegyszer a magasabb vérnyomásértékre a spontán elinduló orrvérzés hívja fel a figyelmet.

Fontos rákérdezni, hogy a magas vérnyomás milyen körülmények között jelentkezik: ugyanis a hirtelen fellépő, abroncsszerű fejfájás, mely gyakran kivörösödéssel jár, mellékvesevelő hormontermelő daganata felé tereli a gyanút. Ezeket a tüneteket, ugyanis a mellékvesevelő által termelt és szakaszosan kiválasztott adrenalin, noradrenalin okozhatja.

A nagyon magas vérnyomás sürgősségi állapotot jelent, amikor azonnali kórházi kezelés válik szükségessé, ilyenkor aluszékonyság, epilepsziás görcs léphet fel a hányás, szédülés mellett. Csecsemőkorban is görcsölés, illetve ingerlékenység lehet a magas vérnyomás első tünete. Természetesen, ha az emelkedett vérnyomást valamilyen alapbetegség okozza, akkor ennek tüneteit is észleljük.

Rizikótényezők

Fokozott sófogyasztás, elhízás, mozgásszegény életmód, továbbá elsősorban felnőttkorban fogamzásgátló szedése, alkohol-, drogfogyasztás, dohányzás, emelkedett szérum koleszterinszint. Azonban sajnos az utóbbiakat mind gyakrabban tapasztaljuk a 12-13 éves fiatalok esetében, mely a későbbi életkorokban a magas vérnyomás kialakulására veszélyezteti őket.

Kivizsgálás

Gyermekek esetén nagyon fontos, hogy a vérnyomásmérés a megfelelő méretű mandzsettával történjen, különben a mért vérnyomásérték nem a valós értéket mutatja. Ugyanakkor mind a négy végtagon meg kell mérni először a vérnyomást, ez a fent említett coarctatio aortae kiszűrésére szolgáló módszer.

Ha magas vérnyomásértéket mértek, akkor azt több alkalommal vissza kell mérni. Gyerekek esetében ugyanis a „fehérköpeny magas vérnyomás” ismert jelenség, amikor is, ha a gyermek orvoshoz megy, a félelem, az izgulás miatt vérnyomása eleve magasabb lesz.

Érdemes elbeszélgetni a kicsivel, megnyugtató körülményeket teremteni és többször visszamérni vérnyomását. Ha ezek után is magas értékeket mértek, akkor annak megállapítására, hogy a vérnyomása valóban magas vagy csak „fehérköpeny magas vérnyomása van” 24 órás vérnyomás monitort helyeznek fel a gyermekre. Ez egy egyszerű vérnyomásmérő műszer, mely adott időközönként méri a vérnyomást a nap 24 órájában. A mért értékeket a gép rögzíti, majd ezt kiértékelik.

A gyermek vizsgálata során szívbetegségre, vesebetegségre utaló elváltozásokat keres az orvos, illetve különböző szervi eltéréseket, mely a magas vérnyomás hátterében állhat. Laborvizsgálatokkal, vér- és vizeletvizsgálattal, hasi ultrahanggal, EKG vizsgálattal, mellkas röntgennel és egyéb képalkotó vizsgálatokkal szintén a különböző eltéréseket keresik.

Hogyan kezelhető a magas vérnyomás?

A kezelés két alappillére a nem gyógyszeres és a gyógyszeres kezelés. A nem gyógyszeres kezelést főleg az esszenciális magas vérnyomásosoknak lehet javasolni. Tapasztalati tény, hogy a túlsúlyos gyermekek esetében a fogyás, a sószegény diéta, a rendszeres testmozgás a vérnyomásérték normalizálódását válthatja ki. Ha mindezek után is magas a vérnyomás, akkor gyógyszeres kezelés válhat szükségessé.

Az alapbetegségtől függően természetesen a szekunder magasvérnyomás-betegségben különböző műtéti és egyéb eljárásokat végeznek. Ami nagyon fontos, hogy vannak az úgynevezett határérték magas vérnyomásosak, ezek a 90-95 percentil közötti vérnyomással rendelkezők. Nekik a gondozásuk, nyomon követésük, rendszeres vérnyomásmérésük nagyon fontos, ugyanis ők veszélyeztetettek arra, hogy későbbiekben magas vérnyomásos betegek legyenek.

Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász

Forrás: WEBBeteg
Orvos szakértőnk: Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász

Cikkajánló

A szisztolés és diasztolés vérnyomásérték

Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus
Magas vérnyomás
Bár a vérnyomásmérés eredményeként kapott mindkét szám fontos, 50 év felett a szisztolés érték nagyobb fontossággal bír. Az emelkedett szisztolés és normális diasztolés vérnyomásérték nagyon gyakori az 50 évnél idősebb korosztálynál.
Láz, fájdalom?
Láz, fájdalom?

Csillapítsa tüneteit együtt, egyszerűen! (x)

A megfázás szövődményei
A megfázás szövődményei

Mik lehetnek ezek?

Kardioközpont - dr. Petróczy Natália, belgyógyász, magas vérnyomás specialista
WEBBeteg - Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szabó Zsuzsanna

Dr. Szabó Zsuzsanna

Rovatvezető, WEBBeteg vezető orvos szakértő

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Dancs Tamás

Dr. Dancs Tamás

Kardiológus, Belgyógyász

Budapest