Renovascularis magas vérnyomás

A renovascularis magas vérnyomás olyan hipertónia, amikor az emelkedett vérnyomásért a veséhez futó verőerekben lévő szűkület tehető felelőssé.

Milyen gyakran lehet oka a hipertóniának veseartéria-szűkület?

A magas vérnyomással élő népesség 0,5-5 százalékánál vezethető vissza erre az okra. Azoknál a betegeknél, akinek a vérnyomás beállítása nagyon nehezen sikerül, vagy szinte lehetetlen a normális tartományba hozni vérnyomását akár több gyógyszer kombinációjával sem, azon betegek 1/5-nél találunk ilyen okot.

A veseszövet megbetegedése ugyancsak lehet a hipertónia oka, ez azonban külön kórképnek számít (renoparenchymás magas vérnyomás).

Milyen módon hat a vérnyomás alakulására a szűkület?

Ha a veséhez futó artériában szűkület jelentkezik, akkor kevesebb vér szállítódik a veséhez. Emiatt a vese tévesen azt érzékeli, hogy az egész szervezetben alacsony a vérnyomás, hiszen felé is kevesebb vér jut.

A téves feltételezés miatt a vese renint bocsát ki nagyobb mennyiségben, a renin–angiotenzin–aldoszteron rendszer (RAAS) aktiválódásával pedig a szervezet fokozza a nátrium- és folyadékvisszatartást (aldoszteron hatása), illetve összehúzza az ereket (angiotenzin II). Ezen folyamatok következtében alakul ki magas vérnyomás.

Milyen tünetek utalhatnak renovascularis hipertóniára?

Elsősorban akkor gondolhatunk veseartéria-szűkületre a magas vérnyomás hátterében, amikor a hipertónia hirtelen alakul ki, és többféle vérnyomáscsökkentő gyógyszer együttes szedése ellenére is makacsul magas marad. Az egyoldali veseartéria-szűkület tünetszegény, elsősorban ez indokolhatja a kivizsgálást.

A kétoldali szűkület vagy egy működő vese esetén fokozott a folyadékvisszatartás, visszatérő tüdőödéma alakulhat ki. Az is gyanút kelt, ha az ACE-gátlók vagy ARB-k csoportjába tartozó vérnyomácsökkentő szedése mellett a beteg vesefunkciós értékei romlást mutatnak.

Mi okozhatja a veseartéria szűkületét?

Atherosclerosis (érszűkület) - A veseartéria falának megkeményedésével járó érelmeszesedést az érfalon lerakódó meszes plakkok okozzák. Ez a kialakuló artériaszűkület leggyakoribb oka, főleg a középkorú és idősebb korosztálynál (50-60 év felett) jelenik meg. Gyakoribb dohányosoknál, magas koleszterinszint esetén, cukorbetegeknél, elhízottaknál, vagyis azoknál, akiknél eleve magasabb a bármely érszakaszon kialakuló érelmeszesedés kockázata.

Fibromuscularis elváltozás - Az érfal szövetének rendellenes megvastagodása okozza az artéria belső átmérőjének szűkületét. Ez általában mindkét artériát érinti. Az 50 éves alatti korosztályban (akár már kamaszkorban) és főleg a nőkben jelentkezik. Valószínűleg genetikai okai vannak, így egyébként egészséges életmódot folytató embereknél is felléphet.

Milyen vizsgálatokkal lehet kimutatni a betegséget?

A hasi ultrahang vizsgálaton azt láthatjuk, hogy az egyik vese kisebb a másiknál. A kisebb méretű vese az, amelyhez futó artériában a szűkület lehetséges.

Laborvizsgálatokban magas reninszint jelentkezhet. Ennek azonban több oka lehet, más vizsgálati eredményekkel együtt kell értékelni a laboreredményt.

A veseartériák áramlási tulajdonságait lehet Doppler-ultrahang segítségével. Ehhez jó felbontású ultrahang gép, valamint a vizsgálatban jártas szakember szükséges. A vizsgálat sikeréhez hozzájárulhat az is, ha a páciens nem elhízott.

A kontrasztanyaggal készült angiográfiás vizsgálatok adhatják a legpontosabb diagnózist. Ez lehet CT-angiográfia, MR-angiográfia, vagy digitális szubtrakciós angiográfia (DSA). Utóbbi a legpontosabb, ugyanakkor invazív eljárás.

Vese artéria MR-felvételen

Milyen terápiás lehetőségek jönnek szóba?

Kezeléssel a renovascularis magas vérnyomás jól karban tartható, megelőzhető a krónikus vesebetegség és a magas vérnyomás szövődményeinek kialakulása. Kezelés nélkül azonban nő a stroke, a vesebetegség és a szív-érrendszeri betegségek kockázata.

A gyógyszeres kezelés mindenképpen fontos és a betegek többségénél elégséges terápia. Az atheroscleroticus (érelmeszesedés eredetű) formánál vérlemezke-összecsapódást gátló (pl. aspirin), a koleszterincsökkentő (sztatinok) szedése.

Az érszűkület súlyosabb formáinál (gyors vesefunkció-romlás, ismétlődő tüdőödéma) alkalmaznak az értágítást. Az érintett eret katéteres úton ballonnal tágítják, szükség esetén pedig a beszszűkült szakaszon stent (drótháló) behelyezésével tartják nyitva, hasonlóan a koszorúér-katéterezésnél már jól ismert módszerrel.

Sebészi úton történő érrekonstrukciót ritkán végeznek.

Az orvosi kezelések mellett atherosclerosis esetén kiemelten fontos az egészséges életmód: a dohányzás elhagyása elengedhetetlen, fontos az egészséges (szívbarát) táplálkozás és a rendszeres testmozgás.

Tovább A magas vérnyomás további vese eredetű okai

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Vincze Dóra, kardiológus