Amikor a vese betegsége okoz magas vérnyomást

Renoparenchymás eredetű magas vérnyomásról akkor beszélünk, amikor az emelkedett vérnyomás hátterében a vese parenchymájának, vagyis a vesét alkotó szövetnek valamilyen megbetegedése áll.

A másodlagos magas vérnyomás - amikor a hipertenzió hátterében egyértelmű kóroki szerep meghatározható - okai közt a leggyakrabban elődforduló típus a renoparenchymás hipertenzió. Az egész magas vérnyomásban szenvedő populáció 2-5 százalékának lehet a vese szövetét érintő valamilyen megbetegedése.

Milyen vesebetegség okozhat magas vérnyomást?

• A leggyakrabban krónikus vesegyulladás okozza a tartósan magas vérnyomást. A gyulladás a vizelet kiválasztó kis szervecskéket, úgynevezett glomerulusokat támadja meg. Ezekből a kis glomerulusokból egy vesén belül akár egy millió is lehet. Ha sok kis ilyen szervecske működése gyulladás következtében károsodik, akkor nem tudja sem a méreganyagokat, sem a vizet kiválasztani.

• A magas vérnyomásért elsősorban a visszatartott, vizelettel ki nem választható folyadék mennyiség tehető felelőssé. Önmagában a tartósan fennálló és nem kellően kezelt magas vérnyomás is, mint egy önmagát gerjesztő folyamat, a vese zsugorodását idézi elő, ezáltal a magas vérnyomás betegséget tovább rontja. A rosszul beállított, illetve nem egyensúlyban tartott cukorbetegség szövődményeként is gyakran alakulhat ki zsugorvese.

• Gyermekkorban a vissza-visszatérő vesemedence-gyulladások krónikussá válhatnak, ezáltal a vese szövetét is károsíthatják. Minden negyedik hipertóniás gyermeknél találunk krónikus vesemedence gyulladást.

• A magas vérnyomás okaként előfordulhat olyan ritka, örökletes megbetegedés, melyet sokhólyagos, policisztás vesebetegségnek nevezünk. A vizeletelválasztó kis szervecskék vakon végződnek, nincs kivezetésük. A növekvő hólyagok nyomhatják, és ez által károsíthatják a vese állományát.

• A vizeletelvezető csatorna, az ureter tartós szűkülete is okozhat magas vérnyomást azáltal, hogy a szűkület felett a vesemedencében fokozódik a nyomás a nehezebb elfolyás miatt, és így a megemelkedett nyomás a veseállomány károsodását idézi elő.

Miből tudhatjuk meg, hogy renoparenchymás vesebetegségünk van?

Ezen betegség gyanúja esetén mindenképpen vizelet vizsgálatra van szükség. Szükséges vizelet üledéket vizsgálni és a vizelettel ürített fehérje mennyiségét meghatározni. Amennyiben ezek a vizsgálatok negatívok, nem mutatnak a normálishoz képest eltérést, ismételten sem, úgy ez a diagnózis biztosan nem áll fenn.

Az ultrahang vizsgálat is számos betegségben fontos információt adhat, pl. policisztás vese esetében.

Milyen fontos irányelveket kell figyelembe venni kezelésekor?

Ezekben az esetekben a vérnyomás felső megengedett határértéke, 130/80 Hgmm alatt kell hogy maradjon. Amennyiben a beteg jelentős mennyiségű fehérjét/proteint ürít vizeletével, akkor a cél vérnyomás értéket még szigorúbban kell vennünk.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Vincze Dóra, kardiológus