Magas vérnyomás és az ischaemiás szívbetegség

Epidemiológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy a magas vérnyomás az egyik fő rizikótényezője a koszorúér-betegség kialakulásának. Vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a diasztolés vérnyomás 5 Hgmm-rel való csökkenése az ischaemiás szívbetegség előfordulását 21 százalékkal csökkenti a kezelés megkezdése előtti értékhez viszonyítva.

Mi lehet az összefüggés hátterében?

A coronariaszűkület kialakulásához összetett patológiai folyamatok vezetnek.

A nyomás-áramlási tényezők megváltozása, a mikro keringés módosulása és bizonyos hormonális (un. neuroendocrin) változások vezethetnek ahhoz, hogy a szívben egy kényes egyensúlyt felboruljon. Az egyensúlyt úgy kell elképzelni, mint a mérleg két oldalát.

Az egyiken az oxigén igény, a másikon az oxigén kínálat áll. Normális esetben a kínálat kiegyenlíti az igényeket. A mérleg egyensúlyban van. Az oxigén igény növekedésével, illetve az oxigén kínálat csökkenésével a szívizom sejtek oxigén ellátása nem lesz kielégítő. Az egyensúly felborul.

A vizsgálatok azt feltételezik, hogy a magas vérnyomás a nyomás-áramlási viszonyok, a neuroendocrin rendszer- és mikro keringés megváltoztatásán keresztül fejti ki káros hatását.

Mikor érjük el a legjobb eredményt a cardiovascularis rizikó csökkentésében?

Klinikai vizsgálatokban összehasonlították a gyógyszer osztályokat. Tulajdonképpen mindegy, hogy melyik gyógyszer csoporttal érjük el a kívánt vérnyomást, az a cardiovascularis megbetegedés előfordulásának gyakoriságát nem befolyásolja.

Az is kiderült, hogy minden korcsoportban a megfelelő vérnyomáscsökkentés egyforma rizikócsökkenést okoz az ischaemiás szívbetegség szempontjából. A fő rizikócsökkentő tényezőnek a szisztolés vérnyomás megfelelő csökkenésének mértékét találták. Vagyis az alacsonyabb szisztolés vérnyomás értékhez alacsonyabb cardiovascularis megbetegedés járul.

Van olyan speciális vérnyomáscsökkentő, mely az ischaemiás szívbetegség kialakulását különösen csökkenti?

Nincs egyetlen csoda gyógyszer sem. Kivételt képezhetnek persze a szeletív bétareceptor-blokkolók, melyek az szívinfarktus lezajlása után egy újabb eseményt előfordulását bizonyítottan csökkentik. Fontos a megfelelő vérnyomás kontroll.

Ha lehetséges ezt több gyógyszer kombinációjával érdemes elérni, mivel a gyógyszerek egymás hatásait erősítik. A kombinációkkal viszont a mellékhatások előfordulását is tudjuk csökkenteni.

Mindezeket ismerve, azért az orvosok a vérnyomás csökkentő gyógyszerek tekintetében előnyben részesítik az ACE-gátlókat, kombinálva thiazid diuretikummal, az ARB-ket, a béta-blokkolókat és a calcium-csatorna blokkolókat és ezek kombinációját.

Milyen következtetést vonhatunk le végezetül?

Egy bizonyos kor után inkább fontosabb a vérnyomás csökkentése, minthogy mindenkinél mérnénk a vérnyomást és csak néhányuknál kezelnénk.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Vincze Dóra, kardiológus