A magas vérnyomás agyi szövődményei
Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a vérnyomás tartósan meghaladja a 140/90 Hgmm feletti értéket. A magas vérnyomás előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nő. Míg a 10 éves kor alatti népesség 1-2 százaléka érintett, addig a felnőtt lakosságnak már közel 30-40 százaléka.
A magas vérnyomás gyakran későn kerül felismerésre, sokszor már csak akkor, ha a következtében kialakult szövődmény okozta panasszal fordul a beteg háziorvosához.
Az agynak speciális „védekező rendszere” van a vérnyomás változásaival szemben, melynek lényege, hogy akár nő, akár csökken az általános vérnyomás, az agy kisebb méretű artériáiban, az érátmérő változtatásával, az agy megfelelő működéséhez szükséges vérátáramlást biztosítani tudja. A tartósan magas, rosszul beállított vagy éppen kezeletlen magas vérnyomás lehetséges szövődményei közé tartoznak azonban a központi idegrendszeri szövődmények, amelyek az enyhe fejfájástól a súlyos, maradandó károsodással járó szélütésig (stroke-ig) terjedhetnek.
Magas vérnyomásban jelentkező fejfájások
-
Az enyhén vagy közepesen magas vérnyomás kapcsán jelentkező fejfájás, általában a reggeli órákban jelentkezik, tarkótáji nyomáshoz hasonló. Gyengeség érzés, koncentrációs zavar kísérheti. Jellemzője, hogy néhány óra alatt spontán szűnik.
-
Hipertóniás krízisről akkor beszélünk, ha a vérnyomás hirtelen 160 Hgmm felé emelkedik. Ezt az eseményt kétoldali pulzáló fejfájás kísérheti, amelyet a fizikai aktivitás fokoz. A vérnyomás rendeződése után 1 órával megszűnik.
-
Hypertenzív encephalopathia akkor alakul ki, ha a vérnyomás tartósan 160 Hgmm feletti. Diffúz, pulzáló fejfájás, tudatzavar, szédülés, látászavar kísérheti, akár átmeneti vakság is kialakulhat. Időnként epilepsziás roham és gócjelek, pl. végtagzsibbadás, végtaggyengeség kapcsolódhat hozzá. A vérnyomás rendeződését követően hosszabb idő, akár napok is szükségesek a tünetek megszűnéséhez.
Kapcsolódó A fejfájások típusai
Hipertónia és stroke
A hipertónia a leggyakoribb rizikótényezője a stroke kialakulásának, a magas vérnyomás fennállása a stroke kockázatát 2.4-8-szorosára növeli. A stroke-ot elszenvedett betegek 75 százaléka hipertóniás.
Ennek okai:
-
A tartósan magas vérnyomás olyan változásokat okoz az agyi kis és közepes méretű artériák falában, melyek következtében a vérnyomás változásához való alkalmazkodás zavart szenved. Ennek következtében már nem képes alkalmazkodni a hirtelen megnövekvő vérnyomáshoz és megreped, agyvérzést okozva, vagy pedig az általa ellátott agyterültben a vérmennyiség csökkenése okoz úgynevezett agylágyulást.
-
Hipertóniás betegekben, a nagyobb agyi erekben az arteriosclerosis („az erek meszesedése”) gyakoribb, mint a nem hipertóniás csoportban. Az arteriosclerosis következtében csökken az erek rugalmassága, illetve ezeknek a „meszes-zsírlerakódásoknak” a növekedése az erekben szűkületet okozhat, amely tovább rontja az agyi keringést.
-
Tartósan magas vérnyomásban szenvedő betegek hajlamosabbak az érpályán belüli vérrögképződésre és az erek falát belülről alkotó sejtek működésének károsodása is növeli a stroke kockázatát.
A vérnyomásértékek osztályozása | ||
Kategória | Szisztolés nyomás (Hgmm) | Diasztolés nyomás (Hgmm) |
Optimális vérnyomás | < 120 | < 80 |
Normális vérnyomás | 120-129 | 80-84 |
Emelkedett-normális vérnyomás | 130-139 | 85-89 |
Kóros vérnyomás - hipertónia | 140 < | 90 < |
I. fokozat (enyhe hipertónia) | 140-159 | 90-99 |
II. fokozat (középsúlyos) | 160-179 | 100-109 |
III. fokozat (súlyos hipertónia) | > = 180 | > = 110 |
Izolált diasztolés hipertónia | < 140 | > 89 |
Izolált szisztolés hipertónia | > = 140 | < 90 |
Ez is érdekelheti Hogyan mérje helyesen a vérnyomását?
Kis agylágyulások - Mit jelent és milyen tünetei vannak?
A kisérbetegség következtében létrejövő néhány mm-es, úgynevezett lacunaris infarctusok (kis agylágyulások) gyakran tünetmentesen zajlanak, ha nem érintenek létfontosságú agyi központokat, de ha fontos helyen alakulnak ki súlyos tüneteket is okozhatnak (pl. végtaggyengeség, végtagzsibbadás, szédülés, koordinációs zavar).
Ugyancsak a kis erek károsodásának következménye az agykamrák szarvainak környezetében kialakuló károsodás, melyet idegen szóval leukoaraiosisnak nevezünk. Ennek következtében pl. járászavar, elbutulás, gondolkodás meglassulás, nyelészavar alakulhat ki.
Az agyvérzés, illetve a nagyobb erek ellátási területében kialakuló agylágyulások következtében súlyos, nemegyszer életet veszélyeztető állapot alakul ki. Legjellemzőbb a féloldali végtaggyengeség, végtagzsibbadás, beszédzavar, egyensúlyzavar, súlyos esetben tudtazavar. Gyakran maradandó károsodás alakul ki, rokkantsághoz vezetve, az életminőség jelentős romlásával.
Mindezen betegségek kialakulásának kockázata, csökkenthető a magasvérnyomás-betegség időben történő felismerésével és megfelelő kezelésével.
A stroke felismerése |
1. Mosolyogjon, vagy mutassa fogait! − ez az egyik feladat, amit érdemes végrehajtatni egy stroke-gyanús beteggel. Hisz, ha arca aszimmetriát mutat, vagyis az egyik oldal ernyedt, akkor gyanakodhatunk stroke-ra. |
Tovább
- A stroke rizikófaktorai
- Vizsgálatok a stroke diagnózisának felállításához
- Életveszélyes helyzetek, amikor minden perc számít - Stroke és szívinfarktus
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Bessenyei Mónika, neurológus