A magas vérnyomás agyi szövődményei

Dr. Bessenyei Mónika
szerző: Dr. Bessenyei Mónika, neurológus - WEBBeteg
frissítve:

Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a vérnyomás tartósan meghaladja a 140/90 Hgmm feletti értéket. A magas vérnyomás előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nő. Míg a 10 éves kor alatti népesség 1-2 százaléka érintett, addig a felnőtt lakosságnak már közel 30-40 százaléka.

A magas vérnyomás gyakran későn kerül felismerésre, sokszor már csak akkor, ha a következtében kialakult szövődmény okozta panasszal fordul a beteg háziorvosához.

Az agynak speciális „védekező rendszere” van a vérnyomás változásaival szemben, melynek lényege, hogy akár nő, akár csökken az általános vérnyomás, az agy kisebb méretű artériáiban, az érátmérő változtatásával, az agy megfelelő működéséhez szükséges vérátáramlást biztosítani tudja. A tartósan magas, rosszul beállított vagy éppen kezeletlen magas vérnyomás lehetséges szövődményei közé tartoznak azonban a központi idegrendszeri szövődmények, amelyek az enyhe fejfájástól a súlyos, maradandó károsodással járó szélütésig (stroke-ig) terjedhetnek.

Magas vérnyomásban jelentkező fejfájások

  • Az enyhén vagy közepesen magas vérnyomás kapcsán jelentkező fejfájás, általában a reggeli órákban jelentkezik, tarkótáji nyomáshoz hasonló. Gyengeség érzés, koncentrációs zavar kísérheti. Jellemzője, hogy néhány óra alatt spontán szűnik.

  • Hipertóniás krízisről akkor beszélünk, ha a vérnyomás hirtelen 160 Hgmm felé emelkedik. Ezt az eseményt kétoldali pulzáló fejfájás kísérheti, amelyet a fizikai aktivitás fokoz. A vérnyomás rendeződése után 1 órával megszűnik.

  • Hypertenzív encephalopathia akkor alakul ki, ha a vérnyomás tartósan 160 Hgmm feletti. Diffúz, pulzáló fejfájás, tudatzavar, szédülés, látászavar kísérheti, akár átmeneti vakság is kialakulhat. Időnként epilepsziás roham és gócjelek, pl. végtagzsibbadás, végtaggyengeség kapcsolódhat hozzá. A vérnyomás rendeződését követően hosszabb idő, akár napok is szükségesek a tünetek megszűnéséhez.

Kapcsolódó A fejfájások típusai

Hipertónia és stroke

A hipertónia a leggyakoribb rizikótényezője a stroke kialakulásának, a magas vérnyomás fennállása a stroke kockázatát 2.4-8-szorosára növeli. A stroke-ot elszenvedett betegek 75 százaléka hipertóniás.

Ennek okai:

  • A tartósan magas vérnyomás olyan változásokat okoz az agyi kis és közepes méretű artériák falában, melyek következtében a vérnyomás változásához való alkalmazkodás zavart szenved. Ennek következtében már nem képes alkalmazkodni a hirtelen megnövekvő vérnyomáshoz és megreped, agyvérzést okozva, vagy pedig az általa ellátott agyterültben a vérmennyiség csökkenése okoz úgynevezett agylágyulást.

  • Hipertóniás betegekben, a nagyobb agyi erekben az arteriosclerosis („az erek meszesedése”) gyakoribb, mint a nem hipertóniás csoportban. Az arteriosclerosis következtében csökken az erek rugalmassága, illetve ezeknek a „meszes-zsírlerakódásoknak” a növekedése az erekben szűkületet okozhat, amely tovább rontja az agyi keringést.

  • Tartósan magas vérnyomásban szenvedő betegek hajlamosabbak az érpályán belüli vérrögképződésre és az erek falát belülről alkotó sejtek működésének károsodása is növeli a stroke kockázatát.

A vérnyomásértékek osztályozása
Kategória
Szisztolés nyomás (Hgmm)
Diasztolés nyomás (Hgmm)
Optimális vérnyomás
< 120
< 80
Normális vérnyomás
120-129
80-84
Emelkedett-normális vérnyomás
130-139
85-89
Kóros vérnyomás - hipertónia
140 <
90 <
I. fokozat (enyhe hipertónia)
140-159
90-99
II. fokozat (középsúlyos)
160-179
100-109
III. fokozat (súlyos hipertónia)
> = 180
> = 110
Izolált diasztolés hipertónia
< 140
> 89
Izolált szisztolés hipertónia
> = 140
< 90

Ez is érdekelheti Hogyan mérje helyesen a vérnyomását?

Kis agylágyulások - Mit jelent és milyen tünetei vannak?

A kisérbetegség következtében létrejövő néhány mm-es, úgynevezett lacunaris infarctusok (kis agylágyulások) gyakran tünetmentesen zajlanak, ha nem érintenek létfontosságú agyi központokat, de ha fontos helyen alakulnak ki súlyos tüneteket is okozhatnak (pl. végtaggyengeség, végtagzsibbadás, szédülés, koordinációs zavar).

Ugyancsak a kis erek károsodásának következménye az agykamrák szarvainak környezetében kialakuló károsodás, melyet idegen szóval leukoaraiosisnak nevezünk. Ennek következtében pl. járászavar, elbutulás, gondolkodás meglassulás, nyelészavar alakulhat ki.

Az agyvérzés, illetve a nagyobb erek ellátási területében kialakuló agylágyulások következtében súlyos, nemegyszer életet veszélyeztető állapot alakul ki. Legjellemzőbb a féloldali végtaggyengeség, végtagzsibbadás, beszédzavar, egyensúlyzavar, súlyos esetben tudtazavar. Gyakran maradandó károsodás alakul ki, rokkantsághoz vezetve, az életminőség jelentős romlásával.

Mindezen betegségek kialakulásának kockázata, csökkenthető a magasvérnyomás-betegség időben történő felismerésével és megfelelő kezelésével.

A stroke felismerése

1. Mosolyogjon, vagy mutassa fogait! − ez az egyik feladat, amit érdemes végrehajtatni egy stroke-gyanús beteggel. Hisz, ha arca aszimmetriát mutat, vagyis az egyik oldal ernyedt, akkor gyanakodhatunk stroke-ra.
2. Emeltessük fel vele egyszerre mindkét karját! Amennyiben nem sikerül végrehajtani mindkét karral egyformán, s az egyik végtag lehanyatlik, az is kísérő tünet lehet.
3. Ismételtessünk vele egy egyszerű mondatot! Ha a szavak összefolynak, nem találja a megfelelő szavakat, akkor még egy fontos tünettel állunk szemben.
4. Kérjük meg: öltse ki a nyelvét! Ha nyelve egyik vagy másik oldalra félreáll, akkor sajnos nagy eséllyel stroke-ja van a betegnek.
Ne felejtsük el: a szélütés utáni első órák kulcsfontosságúak, ezért akkor is hívni kell a mentőket (104), ha a fenti tünetek közül akárcsak egyet is észlelünk.

Bővebben a stroke tüneteiről

Tovább

Dr. Bessenyei Mónika, neurológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Bessenyei Mónika, neurológus

Cikkajánló

A szisztolés és diasztolés vérnyomásérték

Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus
Magas vérnyomás
Bár a vérnyomásmérés eredményeként kapott mindkét szám fontos, 50 év felett a szisztolés érték nagyobb fontossággal bír. Az emelkedett szisztolés és normális diasztolés vérnyomásérték nagyon gyakori az 50 évnél idősebb korosztálynál.
Karácsonyi ételeink
Karácsonyi ételeink

Újragondolva egészségesebb verzióban.

Feledékenység
Feledékenység

Mi okozhatja még demencián kívül?

WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Trombózisközpont - Dr. Kapocsi Judit, magasvérnyomás- és érkockázat-sepcialista
Trombózisközpont - Dr. Kapocsi Judit, magasvérnyomás- és érkockázat-sepcialista
Trombózisközpont - Dr. Kapocsi Judit, magasvérnyomás- és érkockázat-sepcialista
Trombózisközpont - Dr. Kapocsi Judit

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szabó Zsuzsanna

Dr. Szabó Zsuzsanna

Rovatvezető, WEBBeteg vezető orvos szakértő

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Dancs Tamás

Dr. Dancs Tamás

Kardiológus, Belgyógyász

Budapest