Az írástudó felelőssége és a pszichológus felelőtlensége

Szendi Gábor „A mammográfiai szűrés mellrákot okozhat” című cikke kapcsán Prof. dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke fejti ki véleményét.

Megdöbbentő blickfangos a fenti közlemény címe, amely a szerző honlapján jelent meg és nem kis riadalmat okozott a Magyar Rákellenes Liga számos mellrákkal kezelt tagjai között. Mint a Magyar Rákellenes Liga elnöke, tiltakozom az ellen a súlyos etikátlanság ellen, amit a szerző a közleményével okozott.

Mivel Szendi Gábor egyik végzettsége pszichológus, értetlenül állok egy ilyen című közleménye előtt. Van fogalma a pszichológus úrnak, hogy a rákbetegek milyen érzékenyek, milyen kétkedők, milyen könnyen befolyásolhatók?

Annak a lehetőségnek, hogy a hazánkban több, mint tíz éve bevezetett lakossági mellrákszűrés esetleg rákot okozhat, egy publicisztika címében tárgyalása olyan súlyos felelőtlenség és szakmai hiba, ami jelentős kárt okozhat a mellrákszűrés igénybevételének megtagadásával számos embernek, akiben a daganat már munkálkodik – de mivel az érintett – félve a ráktól – nem megy el a meghívott szűrővizsgálatra.

Amióta a lakossági mellrákszűrés lehetősége adott hazánkban, több ezerre tehető az időben felismert mellrákosok száma, akik közül igen sokat már meg is gyógyítottak. A gond csak az, hogy még mindig csupán 40 %-a megy el mammográfiás szűrésre azoknak, akiket behívtak. Egy ilyen című közlemény elriaszthatja a szűrésen való részvételtől a behívottakat, így nem kerül felismerésre időben a mellrákja annak, akin még lehetne segíteni.

Ha valaki emiatt fog meghalni, azt az említett pszichológus úr cikke gyilkolta meg. Vállalja-e ezeknek a terhét, gondolkodott-e azon, hogy írásával gyilkolhat? Mert ez az igazság, az ilyen című írás gyilkos fegyver és aki használja, az gyilkos. Különösen akkor lesz a cikk veszélyes, ha a szűrővizsgálat helyett valamilyen egyéb gyógymódot ajánl.

Az ajánlott D-vitamin kezelés érdekes, de a szűrés elleni agitáció azt engedi feltételezni, hogy a pszichológus úr nem tud különbséget tenni a betegség időbeni felismerésének illetve megelőzésének módszerei között. Az ajánlott D-vitamin kezelés nem lehet alternatívája a szűrésnek. A szűrés célja a már kimutatható daganat felfedezésével, hogy meg lehessen gyógyítani a beteget. A megelőzés célja és módszerei mások. El kell gondolkodni a „tisztelt” szerzőnek, hogy van-e joga a számonkérés lehetősége nélkül ilyen kárt okozni? A felelősség nagyon összetett kategória és úgy tűnik, az erkölcsi felelősség ismeretlen fogalom a szerző előtt.

(Prof. dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke)