Angelina Jolie hatása: prevenció a 21. században

Pár évvel ezelőtt, 2013 májusában megjelent a The New York Timesban egy cikk, ami igen nagy port kavart az egészségügy világában, sok nőt elgondolkodtatott és cselekvésre késztetett.

Angelina Jolie, amerikai színésznő bejelentette, hogy kétoldali mastectomián – emlőeltávolításon – esett át, valamint később petefészkeit is eltávolították, miután megcsináltatta a BRCA gén mutációját kimutató vizsgálatot. Jolie felhívta a figyelmet arra, hogy a mellrák kialakulásában a genetikának is igen nagy szerepe van, az édesanyja és a nagynénje is a daganatos megbetegedés következtében fiatalon halt meg.

A BRCA1 és BRCA2 gének

Normális működésük esetén az emlősejtek egészséges működését biztosítják, tehát tumorszuppresszor gének, melyeknek mutációja egyik generációról a következőre öröklődhet. A genetikai elváltozást kimutató egyszerű vérvizsgálat alapján megmondható, hogy mekkora az esélye annak, hogy a vizsgált személynél mellrák vagy petefészekrák alakul ki élete során. A színésznő esetében előbbire 87, utóbbira 50%-os esélyt mutatott a vizsgálat, ezért prevenció céljából az operáció mellett döntött, így a 87%-os rizikó 5% alá csökkent. A rizikó értelmezésében segíthet, ha úgy fogalmazunk, hogy 100 nő, aki ezzel a BRCA mutációval rendelkezik és nem védekezik, illetve tesz valamit a saját védelme érdekében, akkor közülük 87-en emlődaganatban megbetegednek. A színésznő saját példáját bemutatva arra szeretné ösztönözni a nőket, hogy tudatos döntést hozzanak az egészségükkel és a jövőjükkel kapcsolatban.

Több kutatás és statisztika alapján is egyértelműen megállapítható, hogy Angelina Jolie bejelentése felnyitotta az emberek szemét, hiszen ismertté vált a BRCA mutáció ténye és ezáltal az, hogy a mellrák kialakulásában a genetikának is szerepe van. A bejelentés hatásait vizsgálva a Harvard Medical School kutatást végzett 2 év egészségügyi adatait összevetve közel 9 és fél millió biztosítással rendelkező, amerikai nő bevonásával. A statisztikai adatok alapján látható, hogy a BRCA tesztet igénylők száma rögtön, a cikk megírását követő hetekben drasztikusan megemelkedett az azt megelőző hónapokhoz képest.

Sunita Desai, Anupam B Jena: Do celebrity endorsements matter?

Harvard Medical School, 2016

Emellett - a kutatás szerint - 10%-ról 7%-ra csökkent azoknak a nőknek az aránya, akik a BRCA teszt eredményét megtudva a kétoldali mastectomia mellett döntöttek, hiszen a vizsgálat iránt hirtelen megugrott az érdeklődés, míg ezt megelőzően főleg a rákkal küzdők körében volt ismert a mellrák kialakulásának genetikai háttere.

Megelőző vizsgálat vált általa ismertté

A cikk megjelenésének abban van hatalmas szerepe, hogy egy olyan preventív vizsgálat vált általa ismertté, amiről addig csak nagyon kevesen hallottak. Főleg azok, akik már érintettek voltak, mert már kialakult a rák náluk vagy a családjukban előfordult már mellrák. Angelina Jolie arra ösztönöz, hogy a nők jobban figyeljenek magukra. A műtét saját döntése volt, és nem is erre bátorít, hanem arra, hogy mindenki tudatosabb legyen a saját testével kapcsolatban.

Ha a BRCA teszt esetleg pozitív eredményt mutat, gyakoribb szűrővizsgálatokkal, odafigyeléssel megelőzhető a nagyobb baj, a mellrák kialakulása, ezért is fontos a korai felismerés. Nagy port kavart a cikk megjelenése, mert ritkaságnak számít, hogy egy híresség felvállalja a saját történetét, életének intim részleteit. A közösségi média világában gyorsan eljutott mindenkihez a hír, nemcsak azokhoz, akik megvették az aznapi The New York Times-t.

Vajon miért lett ekkora hatása világszerte?

Egyrészt Jolie karizmatikus személyisége lehet a magyarázat, másrészt az a megfigyelés, miszerint a médián keresztül jelentősen befolyásolható az emberek megítélése a betegségkockázatokról, mivel az így hallott betegség bekövetkeztének valószínűségét általában az emberek nagyobbnak ítélik meg. Megijednek, mert tudják, hogy a mellrák a vezető halálokok közé tartozik a világon és megörülnek, hogy tehetnek ellene valamit. Hírességként nagyobb hatást tudott elérni, mint a legtöbb tudományos egészségügyi kampány a mellrákkal kapcsolatban.

Ha az esetet az orvosi kommunikáció szemszögéből vizsgáljuk, elmondható: amellett, hogy a színésznő - ismertségét kihasználva - a prevencióra hívta fel a figyelmet, egy másfajta orvos-beteg viszony kialakulását is előrevetíti. Aktív, tájékozott és tudatos páciensként hozta meg a döntését, és ezzel arra bátorítja a nőket, hogy még egészséges, tünetmentes állapotban proaktív módon szűrővizsgálatokkal derítsék ki, ők milyen géneket hordoznak magukban és ez alapján milyen óvintézkedéseket tegyenek, hogy elkerülhessék a jövőbeni súlyos betegségek kialakulását. Élni kell a lehetőséggel, hogy manapság már a nőgyógyászati szűrővizsgálatok mellett a genetikai vizsgálatok is egyre jobban elterjednek, amivel megkönnyíthető a megelőzés és a célzott kezelés.

Ma már Magyarországon is egyre több helyen válik elérhetővé a genetikai vizsgálat. Az Országos Onkológiai Intézetben például szakorvosi beutalóval igényelhető BRCA mutáció vizsgálata, aminek költségét indokolt esetekben – mint a családi halmozódás – az OEP finanszírozza. A vérvételt követő rövid tesztelési ideje miatt (átlagosan 2 hét) a vizsgálat elvégzése nagyban megkönnyíti a klinikai döntéshozatalt.

Tovább A mellrák rizikófaktorai

(Horváth Nóra, orvostanhallgató, Semmelweis Egyetem, Lektorálta: Dr. Bánfalvi Teodóra, Udvari Zsolt, Phd, Boston University)