Áttétes mellrák - Hogyan alakul ki? Hogyan kezelhető?

Hazánkban a mellrákos esetek nagyjából 10 százaléka már késői stádiumban, áttétekkel kerül felfedezésre. Hogyan alakulnak ki az áttétek? Mi a különbség a korai stádiumú és az áttétes mellrák között? Ezeknek jártunk utána.

A mellráknak erről a stádiumáról – az áttétes mellrák a betegség IV-es stádiuma – nagyon kevés szó esik. A kampányok a szűrésre és a korai diagnózisra helyezik a hangsúlyt, ami fontos, de nem szabad megfeledkezni a másik oldalról sem. Bár a 10 százalék, ami már az első diagnózisnál áttéteket ad, nem tűnik soknak, a korai stádiumban felfedezett betegek egyharmadánál is áttétek fognak kialakulni valamikor az életük során.

Szerencsére az orvostudomány fejlődésének köszönhetően egyre több gyógyszer áll rendelkezésükre az orvosoknak, hogy a betegséget krónikus betegséggé szelidíthessék, és a betegek akár évekig, évtizedekig minőségi életet élhessenek.

Dr. Petrányi Ágota onkológus segítségével jártuk körbe a témát, hogy választ adhassunk a betegséggel kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre.

Hogyan lesznek az áttétek?

A rosszindulatú daganatok egyetlen sejt átalakulásából jönnek létre. Ezeket a hibás sejteket szerencsés esetben a szervezet saját maga is hatástalanítani tudja. Ha nem, akkor osztódni kezd, míg egy kimutatható, észlelhető nagyságú daganat lesz belőle. Ez alatt az idő alatt, amíg folyamatos osztódásban van, észrevétlenül válhatnak le sejtek, amik a környező szövetekbe juthatnak. Lehetnek olyan sejtek, amik képesek egy vér vagy nyirokér falán átjutni, a keringésbe kerülni, majd valahol az érfalhoz kitapadni, azon ismét átjutni, és megtelepedni egy másik szövetben.

A véráramon keresztül már könnyedén eljuthatnak távolabbi szervekbe, ahol megtapadnak és újra osztódásnak indulnak. Így alakulnak ki az áttétek. Mellrák esetén áttétek leggyakrabban a nyirokcsomókban, bőr alatti kötőszövetben, májban, tüdőben, csontokban és az agyban alakulnak ki. Az, hogy ad-e áttétet egy daganat, és ha igen, mikor, nagyban függ a szövettani típusától, molekuláris jellemzőitől. Vannak daganatok, melyeknek a rákos sejtjei rendkívül gyorsan közlekednek a véráramon keresztül, ilyenkor fordulhat elő, hogy már a diagnóziskor is jelen vannak áttétek, illetve hogy előbb kerül felfedezésre az áttét, mint az elsődleges daganat. Ritkán, de előfordulhat, hogy a kiindulási helyet nem is lehet megtalálni.

Áttét és áttét között is van különbség

A hétköznapokban az áttét szót nemcsak a távoli szervekben megjelenő daganatokra használjuk, hanem például az adott terület elsődleges nyirokcsomóiban megjelenő ráksejtekre is. Persze bizonyos szempontból ezek is áttétek, azonban ez sokszor nagyon ijesztő, félreérthető a betegek számára.

Ha egy daganat a környezetét, a környezetében lévő szöveteket is beszűri, jelen van az elsődleges regionális nyirokcsomókban, akkor az helyileg előrehaladott betegség. Ide tartoznak a nyirokcsomóáttétek, vagyis a nyirokcsomók különböző fokú érintettsége is. Ez jellemzően a mellrák II. és III. stádiuma.

Ha a betegség ennél is tovább terjed és megjelenik más, távolabbi szervekben vagy távoli nyirokcsomókban, akkor beszélünk áttétes, vagyis IV-es stádiumú rákról, ami ma már krónikus betegségnek számít.

Háttér A mellrák patológiai lelete - Hogyan értelmezzük?

Más, mégis hatékony kezelések

A kezelések tekintetében is vannak különbségek a korábbi stádiumú és az áttétes mellrák között.

A korai és a helyileg előrehaladott rák esetén a kezelések célja a kiújulás vagy az áttétképződés esélyének csökkentése. Alkalmazhatnak kemoterápiát, sugárterápiát, műtétet vagy más kezeléseket. Ebben az esetben a cél, hogy az érintett területet teljes mértékben rákmentessé tegyék, ami teljes gyógyulást jelenthet.

Ezzel szemben az áttétes mellrák esetén nem a teljes gyógyulás a cél, hanem a betegség lefolyásának megállítása, lassítása. Mivel itt már a szervezetben több helyen is megtalálható a daganat, a vérkeringésben is nagy valószínűséggel vannak keringő ráksejtek, bizonyos szempontból korlátozottabbak a lehetőségek. Ilyen például a sugárterápia, amit csak korlátozott területen lehet alkalmazni, áttétes folyamatban a tünetek enyhítésére, a palliatív ellátásban lehet szerepe. Viszont ezzel együtt, egyre több nagyon hatékony, kevés mellékhatással járó kezelés áll rendelkezésre az áttétes mellrák kezelésében.

A műtét nem mindig opció

Sokszor felmerül a kérdés, hogy áttétes mellrák esetén miért nem végeznek el bizonyos műtéteket, amiket mellrákos betegeken szoktak, ha azok javítják a gyógyulási esélyeket. Erre is választ ad a betegség természete. Ha a ráksejtek már túljutottak az elsődleges daganat környezetén és eljutottak más szervekbe, akkor a műtéttől már nem lehet reális hasznot várni. Ebben az esetben egy nagyobb műtét, főleg, ami a testkép megváltozásával jár, fölösleges szenvedést okozna.

Áttétes betegeknél komolyabb műtétet csak abban az esetben végeznek, ha a betegség okozta tüneteket csökkentheti, illetve ha a beavatkozástól nagyobb terápiás előny várható.

Élethosszig tartó kezelés

Áttétes mellrák esetén beszélhetünk a daganatok növekedésének a megállításáról, lassításáról, vagy bizonyos esetekben, ha a kezelésekkel sikerült elérni, hogy ne legyen a szervezetben kimutatható daganat, akkor a keringő ráksejtek, sejtcsoportok kordában tartásáról.

Ez általában hosszan tartó, bizonyos esetekben élethosszig tartó kezelést igényel, ami akár évtizedeket is adhat a betegeknek, amit minőségi életként élhetnek.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Brjeska Dóra, újságíró
Szakértő: Dr. Petrányi Ágota, onkológus