Intraductalis papilloma, egy jóindulatú emlődaganat
megjelent:
Az intraductalis papilloma egy olyan jóindulatú emlődaganat, ami az emlők tejcsatornáiban helyezkedik el. A papillomák pici, szemölcsszerű kinövések, amelyek mirigysejtekből állnak, emellett erek futhatnak bennük, és kötőszövetes vázuk van. Általában egy-két centiméteres méretűek, csak ritkán szoktak ennél nagyobbak lenni.
Egy vagy több papilloma az emlőkben, tünetek
Az egyszeres (szoliter) papilloma leggyakrabban a nagyobb tejcsatornák kivezető szakaszában, az emlőbimbókhoz közel helyezkedik el. Gyakran nem tapintható a papilloma a kicsi mérete miatt, de ritkán fájdalmas vagy kellemetlen érzést okozó csomóként az emlőbimbó mögött vagy mellett fedezhetjük fel, és sokszor okoz féloldali, víztiszta vagy véres váladékozást is.
A többszörös (multiplex) papilloma kisebb tejcsatornákban, az emlőbimbótól távolabb is elhelyezkedhet, általában ilyenkor több, kisebb papilloma csoportosan helyezkedik el az emlő adott területén. Ilyenkor a váladékozás ritkábban jelenik meg.
Mikor alakulhat ki az intraductalis papilloma, és okozhat-e problémát, esetleg rosszindulatú daganattá fajulhat-e?
Az intraductalis papilloma a 40 feletti nők körében jelenik meg gyakrabban, de férfiaknál is előfordulhat. Az emlők „öregedése” során alakulhatnak ki. Önmagában a papilloma egy jóindulatú daganat, tehát nem emlőrák, és csak nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy rosszindulatú folyamat alakulna ki bennük.
Ritkán a papillomában egy olyan elváltozást tálalhatunk, aminek atípusos hyperplasia a neve. Ilyenkor sem rákos sejtek vannak jelen, de ezek a sejtek az elváltozásban rendellenes szerkezetűek, és belőlük kicsit nagyobb eséllyel alakulhat ki rosszindulatú emlődaganat is. A többszörös papilloma esetén gyakrabban fordul elő ilyen elváltozás.
Az intraductalis papilloma diagnosztikája
Gyakran véletlen diagnózisként kerül felismerésre vagy egy rutin emlővizsgálat során a kicsiny képlet, vagy egy emlőműtétet követően a szövettani vizsgálatban mellékleletként szerepelhet.
A gyanú általában akkor merül fel, amikor a páciens a tipikus tünetekkel, az emlőváladékozással, és pici, akár érzékeny bimbóudvar körüli csomóval keresi fel nőgyógyászát vagy háziorvosát. Ilyenkor fizikális vizsgálatot követően az orvos képalkotó vizsgálatokat javasolhat.
Mammográfia vagy emlőultrahang lesz az első vizsgálatok egyike, vagy adott esetben mindkettő, ha az egyik önmagában bizonytalan eredményt mutatna. Emlőultrahang javasolt a fiatalabb, 35-40 éves kor alatti pácienseknek, és mammográfia az idősebb nőknek. Ennek az oka az, hogy más egy fiatal nő emlőállományának a vizsgálhatósága, a mammográfia során egyszerűen nem lehet ábrázolni sok eltérést a tömöttebb emlőszövet miatt. Sokszor kell azonban egymás eredményeit is kontrollálni a másik vizsgálattal, életkortól függetlenül is.
Nagyon sok információt nyerhetünk az emlőből ürülő váladék citológiai vizsgálatával is, de egyértelmű diagnózist nem remélhetünk tőle. A citológiai vizsgálat szerepe akkor lehet nagy, amikor rosszindulatúságra gyanús sejteket találnak, így a további vizsgálatok irányát is segítheti.
Bizonytalan, vagy nem egyértelműen jóindulatú eredmények esetén az MRI-vizsgálat segít a tájékozódásban, és a képlet dignitásának, vagyis a jó- vagy rosszindulatúságának a meghatározásában, de az elváltozásból szükség esetén mintát is lehet venni (biopszia), hogy nemcsak sejteket, hanem kisebb szövetrészleteket is meg tudjanak vizsgálni. A mintavétel szükség esetén helyi érzéstelenítésben is elvégezhető.
Az intraductalis papilloma kezelése
Amikor a kivizsgálás során egyértelműen igazolódott, hogy egyszerű, jóindulatú intraductalis papillomával állunk szemben, akkor a megoldás az elváltozás és a tejcsatorna érintett részletének a műtéti eltávolítása lesz.
Lehetnek következményei a műtétnek?
Amikor egyszeres intraductalis papilloma igazolódik, a műtéti beavatkozás az emlő csak kis részét érinti. Ugyan egy tejcsatorna érintett részlete is eltávolításra kerül ilyenkor, de ez általában még nem befolyásolja a későbbi tejelválasztást. A kis papillomát egy pici metszésen át távolítják el, és sokszor felszívódó varratokkal zárják a sebet. Kis heg maradhat ugyan, de az idővel szépen el fog halványodni.
Amikor többszörös papillomára derül fény a kivizsgálás során, a műtét is kicsit nagyobb területet fog érinteni. Mivel ilyenkor gyakrabban tálalunk a rosszindulatúság kialakulására hajlamosító, korábban már említett elváltozást, atípusos hyperplasiát, a műtét kiterjesztése során figyelembe kell vennie ezt is a műtétet végző orvosnak. A kimetszett emlőállomány mérete a papillomák kiterjedésének határaitól függ, így ilyenkor a kezelés és a műtét jellege is egyénre szabott lesz. Sajnos, ha szükséges, akkor több tejcsatorna is eltávolításra kerülhet, ami fiatal nőknél a későbbiekben ronthatja az érintett emlő tejtermelését is. Ilyenkor az emlőn a seb is kicsit nagyobb lehet, de helyes metszésvonal és a seb szép egyeztetése esetén az egyéni sebgyógyulástól függően ilyenkor is szép kozmetikai eredményt kaphatunk.
Élet az intraductalis papilloma után
A szoliter, egyszeres papilloma eltávolítása után nincs szükség rendszeres nyomon követésre a későbbiekben. Multiplex, többszörös papilloma vagy papillomatozis esetén valószínű, hogy rendszeres időközönként javasolnak majd kontrollvizsgálatokat amiatt, mert azok gyakrabban jelentkeznek az atípusos hyperplasiával együtt.
Fontos tudni, hogy bármely műtét után is, csakúgy mint előtte, a rosszindulatú emlődaganatok a rendszeresen végzett önvizsgálat során találhatóak meg leghamarabb, ezért sohasem érdemes elfelejtkezni az emlők és a hónaljárkok rendszeres (minden hónapban elvégzett) áttapintásáról sem.
Tovább
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász
