Emlődaganat: az életmód szerepe és a korszerű szűrés alig ismert a nők körében

A KomplexLabor és a SeqOmics megbízásából a dél-alföldi régióban élő nők körében végzett kutatást a Szinapszis Kft. annak feltárására, hogy vajon milyen ismeretekkel rendelkeznek a hölgyek az emlőrákkal és a szűrővizsgálatokkal kapcsolatban.

Évente áltagosan 35-40 ezer új daganatos megbetegedést regisztrálnak nők körében Magyarországon, ebből a leggyakoribb daganattípus az emlőrák – amely évente 5-6000 újabb nőt érint. Bár lassan, de növekvő tendenciát mutat a női emlő rosszindulatú daganata-incidencia, ha az elmúlt 10 év adatait vizsgáljuk. Ezért is kiemelten fontos a rendszeres önvizsgálat és emlőszűrésen való részvétel, hiszen az időben felfedezett rosszindulatú elváltozás az esetek több, mint nyolcvan százalékában gyógyítható.

Magyarországon a 45-65 év közöttiek kapnak népegészségügyi program keretében meghívást emlővizsgálatra, amely fizikai vizsgálatból és mammográfiából áll. A rendszeres önvizsgálat akár fiatalabb korban is, de 30 év fölött már mindenképpen ajánlott, 40 év fölött pedig egyértelműen az aktív megelőzés része a képalkotó vizsgálatot is magába foglaló emlőszűrés, hisz az emlőrák elfordulásának kockázata a korral együtt nő.

Mellrák-megelőzés: az életmódtényezők a legkevésbé közismertek

A kutatás során 300 fős, a 35-60 éves Dél-Alföldön élő nőkre reprezentatív mintán vizsgálták a nők tapasztalatait és ismereteit az emlődaganatok és -szűrések kapcsán. A kutatásban résztvevők 12 százaléka saját maga vagy szerette révén érintett volt emlőrákban.

A kutatásban résztvevők az emlődaganatok számos rizikófaktorát ismerték, átlagosan 6,5 faktort jelöltek meg. Többségük tudta, hogy érdemes rendszeres emlőszűrésre járni, különösen akkor, ha van a családban emlőrákos érintettség, genetikai hajlam az emlőrákra, vagy saját emlőrákos kórelőzmény, valamint, ha valaki elmúlt 50 éves.

Az életmóddal kapcsolatos rizikófaktorok jóval kevésbé ismertek! A nők kevesebb mint 1/5-e tudta, hogy a késői első szülés vagy a gyermektelenség, a túlzott alkoholfogyasztás vagy a dohányzás, továbbá a fizikai aktivitás hiánya ugyancsak növelheti az emlődaganat kialakulásának esélyét.

A legkorszerűbb eljárást ismerik a legkevesebben

A megkérdezett nők a felsorolt 6 diagnosztikai módszerből átlagosan közel 4-et jelöltek meg, melyek szerintük alkalmasak az emlőrák szűrésére.

A leggyakrabban említett vizsgálat a mammográfia volt, melyet csaknem minden válaszadó ismert – ennek a vizsgálatnak a legmagasabb a spontán említése is. Második helyen az egészségügyi szakember által végzett tapintásos fizikai vizsgálat szerepel, melyet szintén 90% feletti arányban említettek – ennek a spontán ismertsége azonban nem számottevő. A harmadik legismertebb diagnosztikai módszer az emlő ultrahang, melyet több, mint 80% említett.

A felsorolt vizsgálatok közül legtöbben egészségügyi szakember által végzett tapintásos fizikai vizsgálaton vettek részt, ezt a válaszadók 69%-a említette. 57%-uk mammográfiai vizsgálaton is részt vett már. Mindössze 6 százalék hallott már a legmodernebb, 3D vezérelt tomoszintézisről, mely számos előnnyel rendelkezik a hagyományos mammográfiához képest:

• kompatibilis minden méretű és formájú emlővel, mivel a hajlított kompressziós lemez teljes mértékben követi az emlő alakját,
• nem okoz képi torzítást, az elérhető legnagyobb felbontású és legrészletesebb képet biztosítja három dimenzióba
• számítógépes szoftver segítségével 1 milliméteres szeletvastagsággal emlőnként maximum 15 képet készít (a képek száma függ az emlők méretéről), szemben a hagyományos mammográfia során készített 2 darab képpel.

Az egyes vizsgálat típusok részletes leírásaiból jól látható, hogy vannak bizonytalanságok azzal kapcsolatban a megkérdezettek körében, hogy melyik vizsgálat pontosan hogyan zajlik, miről szól. Leginkább az emlő biopszia fogalmával vannak tisztában, ebben az esetben 83%-uk a helyes leírást társította a vizsgálathoz. Az emlő ultrahang esetében is elég magabiztosnak mondhatók a válaszadók, hiszen 70%-uk itt is a megfelelő leírást társította a vizsgálathoz. Egyértelműen a tomoszintézissel kapcsolatban látható a legnagyobb bizonytalanság. Ennek a vizsgálatnak a leírásához mindössze a válaszadók 39%-a társította a megfelelő megnevezést.

Saját bevallásuk szerint a régióban élő 35-60 éves nők fele legalább havi rendszereséggel végez tapintásos önvizsgálatot emlőin, ugyanakkor mindössze 1/3-uk jár rendszeresen emlőszűrésre jelenleg. Az 50-60 évesek körében magasabb azok aránya, akik rendszeresen járnak emlőrák szűrésre, mint az ennél fiatalabb korosztályokban.

(Forrás: Positive Health & Care közlemény)