Új módszer az emlőrák szűrésében: háromszor hatékonyabb a mammográfiánál
Az emlődaganat-szűrés eddigi lehetőségeinek tárházát szélesíti az az új eljárás, amelyet az American Society of Clinical Oncology legutóbbi kongresszusán mutattak be.
Az eljárás neve Molecular Breast Imaging (MBI), vagyis molekuláris emlőtérképezés. A módszer jelentőségét az adja, hogy képes a hagyományos szűrőmódszerek elől rejtve maradó rosszindulatú daganatok egy részének felismerésére is.
A jelenlegi módszerek között mindenki számára elérhető a mammográfia, amelyet röntgensugár alkalmazásával végeznek. Az emlő eltéréseinek diagnosztizálásában szerepet kap az ultrahangos és a mágneses rezonanciás (MR) képalkotók alkalmazása is. Emellett invazív beavatkozásként a biopszia, vagyis szövettani vizsgálat tisztázhatja az elváltozás benignus vagy malignus jellegét, amely a konkrét szövettani típust is megadja.
Az MBI módszer izotóp segítségével segít felfedezni a rosszindulatú emlődaganatot. A vizsgálat során izotóppal jelzett speciális anyagot juttatnak a szervezetbe, amely kémiai szerkezete lévén, az emlőrákos sejtekben felhalmozódik. A halmozódás megfelelő detektorrendszerrel jól nyomon követhető, ily módon a kóros területek mintegy kirajzolódnak a megjelenített képernyőn.
A probléma a konvencionális, jelenleg alkalmazott vizsgálatokkal kapcsolatban, hogy számos esetben álnegatív eredmény képződik, elsősorban a képalkotó vizsgálatok kapcsán. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például a mammográfiás szűrésen nem kerül felismerésre minden esetben a daganatos állapot, így a betegséget esetleg már csak akkor diagnosztizálják, amikor tüneteket okoz. Emiatt a túlélés esélye jelentősen csökken.
Különösen veszélyeztetettek azok a betegek, akiknek emlőjében a két fő alkotó kötőszövet és zsírszövet közül a kötőszövetes állomány jelentős túlsúlyban van. Ezen páciensek részére pontos diagnózist eddig az MR-vizsgálat szolgáltathatott, ám annak hozzáférhetősége mind földrajzi, mind anyagi okok miatt korlátozott. Az új módszer költséghatékonysága és egyszerű alkalmazhatósága az említett nőbetegek körében jelenthet megoldást.
Egy 940 nő bevonásával végzett tanulmány igazolta, hogy az MBI közel háromszor olyan hatékony, mint a mammográphia, vagyis háromszor több rosszindulatú daganat diagnosztizálásához segített hozzá az új módszer.
Az eljárás fejlesztői kiemelték, hogy nem az eddigi módszerek helyettesítése a cél, hanem az egyéni adottságokat (sűrű emlőállomány) is figyelembe véve, személyre szabottabb szűrőrendszer kidolgozására nyílik lehetőség. Például rutinszerűen lehet majd alkalmazni olyan hölgyeknél is, akik családi anamnézisük vagy speciális genetikájuk miatt, az átlagosnál veszélyeztetettebbek az emlőrák kialakulásának szempontjából.
(WEBBeteg - Dr. Kónya Judit családorvosvosjelölt)