Mellrákműtét után - További kezelések, teendők és tanácsok
megjelent:
Minden műtéti megoldás az emlő kisebb-nagyobb elvesztéséhez vezet, mely a betegeknek komoly pszichés problémát okoz. Nem könnyű feldolgozni a nőiesség egyik szimbólumának elvesztését még akkor sem, ha a beteg tisztában van vele, hogy a beavatkozás az életét menti meg.
| Mellrák - A téma cikkei |
| 7/1 A mellrák és típusai 7/2 A mellrák rizikófaktorai 7/3 A mellrák tünetei - Ezekre figyeljen az önellenőrzés során 7/4 A mellrák diagnózisa 7/5 A mellrák kezelése 7/6 Mikor van szükség az emlő eltávolítására? 7/7 Mellrákműtét után - További kezelések, teendők és tanácsok |
Az alábbi cikkben az egyes beavatkozások utáni felépülés várható idejéről, a lehetséges maradványtünetekről, az életminőségről, annak széles körű javítási lehetőségeiről, fontos táplálkozási tanácsokról, speciális diétás tippekről olvashat.
Mennyi ideig tart fizikailag teljesen felépülni a mellrákból?
Ha lumpectomia, azaz csak a csomó eltávolítása történt, a többség 5-10 napon belül visszatérhet a napi tevékenységeihez. Mastectomia, vagyis az emlő eltávolítása esetén a betegek a műtét után 3-4 héttel már visszanyerhetik erőnlétüket. Előfordul, hogy az emlőeltávolítás és a helyreállító műtét egy ülésben történik meg (mastectomia rekonstrukcióval). Ez az eljárás rendelkezik a leghosszabb felépülési idővel, ilyenkor a lábadozás akár 6-8 hetet is igénybe vehet.
A mell rekonstrukciója
Az operáció során a mellrész, mell elvesztésének kedvezőtlen lelki hatásait enyhítendő minden esetben egy plasztikai sebész is részt vesz a gyógyítási folyamatban, aki megtervezi az úgynevezett helyreállító műtétet. Kisebb műtétek esetén a rekonstrukció már az emlő egy részletének eltávolításával egy időben megtörténik, máskor a helyreállításra későbbi időpontban, tervezetten kerül sor.
A beavatkozás lényege az eltávolított emlőrészlet pótlása, a két emlő külsejének összhangba hozása úgy, hogy biztosítsák a minél nagyobb fokú szimmetriát, szükség esetén akár a másik, a műtét által nem érintett emlő korrekciójával.
Az emlőeltávolító műtétnek jelentős negatív pszichés hatása van, mely implantátumokkal vagy külső protézisekkel csak részben csökkenthető. A mell pótlása történhet a beteg saját szöveteinek felhasználásával – erre a célra leginkább a hát és a has izmai alkalmasak, természetesen az azokat fedő bőrrel együtt. Egyes esetekben a hiányzó szöveteket szilikonból készült implantátumokkal helyettesítik.
Milyen mellékhatások tapasztalhatóak a kezelések után?
A legtöbb ember általában jó életminőségről számol be a mellrák kezelésének befejezése után. A kezeléseknek előfordulhatnak azonban késői hatásai is. Ezek hosszú távú mellékhatások is lehetnek, vagy új mellékhatások jelentkezhetnek hónapokkal vagy akár évekkel a kezelés befejezése után is. Ezek közé tartozhatnak a hőhullámok, és más menopauzális tünetek, fáradtság, krónikus emlőfájdalom, nyiroködéma, és a szexuális vágy elvesztése.
További lehetséges mellékhatások:
- Csontokkal kapcsolatos problémák, ízületi és izomfájdalmak
- Változások a mell kinézetében és érzetében a csomóeltávolítás után
- A mell megjelenésének és tapintásának változásai sugárterápia után
- A mell kinézetének és tapintásának változásai a rekonstrukció után
- Memória- és koncentrációs problémák
- Korai menopauza
- Érzelmi szorongás és depresszió
- Fáradtság vagy álmatlanság, és egyéb alvási zavarok
- A mellrák kiújulásától való félelem
- Meddőség
- Nyiroködéma
- A menopauza egyéb tünetei (például hüvelyi tünetek)
- Zsibbadás (neuropathia)
- Fájdalom
- Szexualitási és intimitási problémák
- Hízás
Nehéz lehet felkészülni ezekre vagy megbirkózni ezekkel a késői hatásokkal, mivel ezek személyenként változnak. Vannak azonban olyan dolgok, amelyeket megtehet egyes tünetek enyhítésére, ezekről lejjebb olvashat részletesebben.
Pszichés megsegítés, gondozás
Tudjuk, hogy az emlőrák elsődleges műtéti-kórházi kezelésének befejezése után legtöbbször nem „tér vissza az élet a normális kerékvágásba”.
A kórházi kezelés befejezése néha azt is jelentheti, hogy elhagyunk valamiféle megszokott rutint, de sajnos támogatási lehetőségektől is eleshetünk, ami fokozhatja a magányosság érzését. A kezelésekkel és a fizikai változásokkal való megbirkózás nehéz lehet. A kutatások azt mutatják, hogy az emlőrákos betegek körülbelül 50 százaléka depressziós vagy szorongásos tünetektől is szenved.
A diagnózis, a kezelés és a mellékhatások okozta sokkal való megküzdés, valamint a kiújulás miatti aggodalom mind-mind tovább nehezítheti a mindennapokhoz való igazodást.
Ezért érdemes pszichológusi segítséget kérnie. A kezelés fontos, sarkalatos részét képezi a betegek pszichés megsegítése. Ma Magyarországon szinte minden onkológiai osztályon dolgozik pszichológus. Hathatós, speciális segítséget nyújtanak kifejezetten a rákos megbetegedésben szenvedőknek. Kérje bátran kezelőorvosától, segítsen összekötni Önt az osztályos pszichológussal, hogy időpontot egyeztethessenek.
Kifejezetten hasznos lehet még a Simonton-tréning vagy -technika elsajátítása is. Számos helyen vagy kórházban a speciálisan képzett pszichológusok vagy terapeuták ingyenesen is hirdetnek egyéni vagy csoportos alkalmakat.
| De mi is a Simonton-tréning? |
| A Simonton-tréning egy komplex pszichológiai rehabilitációs program, amelyet egy amerikai házaspár, Carl Simonton onkológus-radiológus és felesége, Stephanie Simonton pszichoterapeuta dolgozott ki a hetvenes években, hogy javítsák azoknak a rákos betegeknek az életminőségét, akiket akkoriban gyógyíthatatlannak ítéltek. Úgy vélték, ha egy beteg támogatást kap az érzelmi állapotának stabilizálásában, az érdemi segítséget nyújthat a testi tüneteik javulásában is. Olyan módszereket és relaxációs technikákat tanítanak ezen a tréningen, amelyekkel kiegyensúlyozottabbá válhatnak a betegek, hatékonyan csökkenthető a szorongás, a halálfélelem. Segítségével sikerülhet úgy együtt élni a betegség tudatával, hogy az kevésbé legyen nyomasztó a mindennapokban. A módszer abból indul ki, hogy ha a negatív érzelmek és stresszhatások képesek hozzájárulni az állapotromláshoz, akkor a pozitív érzelmek az állapotjavulásban is szerepet játszhatnak. A Simonton-módszer a betegek képzeletére épít: egy megtanult megnyugtató relaxáció közben az érzelmekhez, félelmekhez képeket társítanak, ezek pedig hatékonyan segítenek megfogalmazni, feldolgozni, kezelni azokat. A módszerről a rakgyogyitas.hu-n bővebben is olvashat. |
Ez is érdekelheti Hogyan dolgozzam fel az eredménytelen rákterápiát?
Önsegítő, vagy támogató csoportokhoz csatlakozva egy biztonságos, bizalmas térben folytatott támogató, nyílt beszélgetések révén kapcsolatba kerülhet olyan emberekkel, akik megértik, és sajátélményeik miatt pontosan tudják, min is megy most/ment keresztül.
A pszichológiai támogatások segítségével megtalálhatja azokat az eszközöket, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy erősebbnek, magabiztosabbnak és kontrolláltabbnak érezze magát, és készen álljon a továbblépésre.
Ha Önnek emlőrákja volt, egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy másokon is segítsen. A kezelés befejezése után számos módon lehet részese ennek: a mellrák okának kutatása, közösségi munka vagy érdekképviseleti erőfeszítések révén. Függetlenül attól, hogy csatlakozik egy kutatáshoz, tanácsadóként vagy önkéntesként dolgozik egy önsegítő vagy érdekképviseleti csoportban, változást hozhat a saját és mások életébe is.
Ezek is érdekelhetik
- Hogyan éljük túl a bizonytalansággal járó időszakot daganatos megbetegedések esetén?
- Pszichoonkológia: A rák és a lélek csatája
A gyógytornász is segít
A műtét után gyógytornász is segít a betegeknek abban, hogy mozgásuk alkalmazkodjon a felső végtagok és a törzs operáció utáni állapotához, elkerüljék a megváltozott testtartás miatti tartáshibákat, illetve hogy leküzdjék a fájdalomtól való félelem miatt kialakuló kényszertartásokat.
Nagyon fontos a kar mozgatása, ugyanis a hónaljban található nyirokcsomók eltávolítása miatt a kar nyirokkeringése zavart szenved, és a kar nagyfokú duzzanata, fájdalma alakulhat ki. A rendszeres mozgatás, gyógytorna segít a sérült nyirok- és vérkeringés helyreállításában, a gyorsabb regenerációban.
Mit tehetünk még magunkért, az életminőség javításáért?
Akár újonnan diagnosztizálták, akár még aktívan kezelés alatt áll, vagy évekkel ezelőtt befejeződött a kezelése, az emlőrák hatással lehet arra, ahogyan kívül-belül érzi magát.
Meg kell birkóznia a diagnózissal járó érzelmi feszültséggel és a kezelés kihívásaival, valamint a mindennapi élet stresszeivel. Annak ellenére, hogy az Ön diagnózisa hasonló lehet egy másik személy diagnózisához, az emlőrák egyedi hatással van az életére.
Az „életminőség” az Ön általános jólétét írja le, beleértve a mentális és testi egészségét, a napi szerepek ellátásának képességét, a szexuális funkcionálást, a fájdalom, fáradtság és a kezelés egyéb mellékhatásainak vagy az emlőrák tüneteinek megfelelő kezelését.
A nem egészségügyi problémák, például a pénzügyi aggályok szintén rontják az életminőséget.
A mellrák kezelésének fontos része a mellékhatások és az életminőséget rontó egyéb problémák kezelése.
A kutatók azt is vizsgálták, hogyan javíthatják az emlőrákos betegek életminőségét. Például a testmozgás kifejezetten javíthatja a hangulatot, oldja a fáradtságot, és a jóllétet növeli.
A szociális támogatás az emlőrákon átesett emberek életminőségét is javíthatja. A szorosabb kapcsolat a támogató családtagokkal vagy barátokkal, esetleg támogató csoporttal igazoltan pozitív hatással van.
Bár a mellrák gyakran negatív hatással van az életminőségre, akár pozitív változást is kiválthat. Lehet, hogy erősebbé válik a spiritualitás vagy a hit érzése, mely reménytelibbé teheti és összességében fokozhatja az életörömet. A betegség kapcsán olyan emberekkel is találkozhat, és kötődést alakíthat ki, akikkel egyébként nem találkozott volna, ezek a kapcsolódások pedig olyan pozitív változásokat hozhatnak az életébe, amelyekre másképp nem került volna sor.
Ez is érdekelheti A család szerepe a rákos betegek gyógyulásában
Diétás tanácsok
Ha mellrákja van, nagy valószínűséggel kemoterápiát, hormonterápiát vagy HER2-célzott gyógyszerekes kezelést is kapnia kell, de esetleg szükség lehet sugárterápiára is, a rák típusától és stádiumától függően. A különböző mellékhatások mellett előfordulhat, hogy elvesztette az étvágyát.
Általában ezeket a kezeléseket akkor kaphatja, ha már átesett egy mellmegtartó műtéten, más néven lumpectomián vagy részleges mastectomián, vagy esetleg egy teljes mastectomián.
Mivel a mellrák jelentősen befolyásolhatja mind a fizikai, mind a mentális egészségét, negatívan befolyásolhatja étvágyát is.
A megfelelő ételválasztás segíthet az agy és a test táplálásában, miközben folyamatosan küzd a betegséggel.
Bár jelenleg nincs olyan speciális étrend, amelyet mellrákos betegek számára ajánlanának, számos információ segítheti a regenerálódását. Tápanyagszükséglete számos tényezőtől függően változhat, beleértve az egyéb orvosi diagnózisokat, a testtömegét, a tápanyaghiányokat, a gyógyszereket és az aktuálisan tapasztalt tüneteket.
Egy onkológiai táplálkozásra szakosodott dietetikus például segíthet az Ön igényeinek és általános egészségi állapotának megfelelő táplálkozási-diétás tervet kidolgozni.
A következő étrendi javaslatok olyan általános ajánlásokon alapulnak, amelyek célja az általános jóllét megőrzése a mellrákkal küzdők számára.
Javasolt teljes, tápanyagban gazdag élelmiszerek, például gyümölcsök és zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, fehérjeforrások, például csirke és pulyka, zsíros halak, mint a pisztráng vagy lazac, és növényi alapú fehérjeforrások, mint a lencse és a dió fogyasztása.
Ha súlyának megőrzésére, vagy gyarapodásra van szüksége, fogyasszon egészséges zsírforrásokat, például dióféléket és magvakat, avokádót és olívaolajat, valamint magas egészségeszsír- és fehérjetartalmú élelmiszereket, például tojást, csirkét, lencsét és halat. A fehérjedús ételek különösen fontosak az izomtömeg megőrzéséhez.
A kevert folyadékok, például tejes turmixok, gyümölcsturmixok, smoothie-k, gyümölcslevek vagy levesek jól jöhetnek azokban az időszakokban, amikor nincs kedve szilárd ételekhez.
A rostban gazdag élelmiszerek, például teljes kiőrlésű gabonák, lenmagok, hüvelyesek, zöldségek és gyümölcsök a székrekedés kezelésére is alkalmasak. Rostfogyasztás mellett fordítsunk kiemelt figyelmet a folyadékpótlásra is a székrekedés elkerülése érdekében!
Gyógyhatású fitokemikáliák
A növényekben található bioaktív vegyületek, az úgynevezett fitokemikáliák egyes élelmiszerekben találhatóak meg, melyeknek fogyasztása speciális védőhatást fejt ki. Legismertebbek pl. a flavonoidok.
A fitokemikáliákként ismert vegyületeket tartalmazó élelmiszerek fogyasztása segíthet a szervezetnek a rák elleni küzdelemben is. Ezek a hatóanyagok elsősorban a növényi eredetű élelmiszerekben vannak jelen.
Figyelem! Bár egyes tanulmányok azt mutatják, hogy ezek a vegyületek segíthetnek csökkenteni a rák kockázatát vagy kiújulását, de további kutatásokra van szükség annak meghatározásához, hogy ezek a vegyületek pontosan milyen hatást gyakorolnak a meglévő rákos megbetegedésekre, illetve a rákkockázatra.
Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen típusú zöldségeket és gyümölcsöket fogyasszon az egyes fitokemikáliák alapján, illetve hogy azoknak milyen gyógyhatásaik lehetnek.
A karotinoidok vagy a béta-karotin segíthet megelőzni a rosszindulatú daganatok növekedését; minimálisra csökkentheti a kemoterápiás gyógyszerek negatív hatásait anélkül, hogy csökkentené a kezelés rákos sejtekre gyakorolt hatását, a legtöbb gyümölcs és zöldség tartalmaz karotinoidokat.
Az izotiocianátok szerepet játszhatnak az emlőráksejtek növekedésének megállításában; a keresztesvirágú zöldségek, mint pl. a brokkoli vagy káposzta tartalmazza a legtöbbet ebből az anyagból.
A polifenolok is segíthetnek megelőzni a tumorsejtek növekedését és az áttétek kialakulását. Ezek közé öt hatóanyagot sorolunk: flavonoidok, fenolsavak, lignánok, sztilbének és egyéb polifenolok. Ebből az ötből a flavonoidok és a fenolsavak a leggyakoribbak, amelyek körülbelül 60, illetve 30 százalékát teszik ki az egyes élelmiszerek által tartalmazott polifenoloknak. Típustól függően különböző élelmiszerekben fordulnak elő, például gyümölcsökben, bogyókban, gabonákban.
Tágabb értelemben a kutatások azt mutatják, hogy ha az emlőrákos emberek több gyümölcsöt és zöldséget esznek (különösen zöld leveles vagy keresztesvirágú zöldségeket), akkor nagyobb lehet a túlélési esélyük.
Az áfonya fogyasztása például erősebb összefüggést mutat az alacsonyabb mellrákhalandósággal, valamint az egyéb okok miatti alacsonyabb halálozással. Másrészt viszont a túl sok gyümölcslé fogyasztása (a narancslé kivételével) összefüggést mutat a mellrák és más okok miatti rosszabb túlélési arányokkal.
A kutatók úgy gondolják, hogy a termékekben található fitokemikáliák mellett a zöldségek és gyümölcsök glikémiás indexe is szerepet játszhat a mellrák túlélésében, de ezzel kapcsolatban is további kutatásokra van szükség.
Más kutatások azt is kimutatták, hogy napi körülbelül öt csésze zöld tea vagy több elfogyasztása 19 százalékkal csökkentheti a mellrák kiújulásának kockázatát.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom:
