Koleszterinszint: változókorban nő a kockázat

Sok nő gondolja, hogy a magas koleszterinszinttel összefüggő betegségek, mint a szívinfarktus vagy a stroke elsősorban a férfiak betegsége. 50 éves korig ezek a betegségek valóban gyakrabban fordulnak elő férfiaknál, viszont a menopauza idején a bekövetkező hormonváltozások miatt a nők veszélyeztetettsége utoléri a férfiakét.

A változókor hatásai

A klimax, vagy más néven menopauza hatása a női szervezetre igen változatos.

Az ösztrogénszint csökkenése következtében kezdetben a menstruációs ciklus felborul, hőhullámok, éjszakai verejtékezés, szapora szívdobogásérzés jelentkezik.

A hosszabb ideje fennálló hormonhiány következtében később a menses megszűnik, hüvelyszárazság alakul ki, melyet gyakoribb hüvely és húgyúti fertőzések is követhetnek. Csökkenhet a libidó, hangulatváltozások léphetnek fel, gyakoribbá válik a szorongás, a feszültség a mindennapi életben, alvászavarok alakulhatnak ki.

Változik a kötőszövet minősége, így a bőr és ízületek rugalmassága csökken. A fokozott csontritkulás miatt gyakoribbak a törések is.

Mindezen változás mellett a változókort gyakran kíséri testsúlynövekedés, továbbá a koleszterin szintjének változása is, ami növeli számos szív-érrendszeri betegség kockázatát.

A koleszterinszint változása és a menopauza

Változókorban a nők vérzsírösszetétele kedvezőtlen irányba változik:

• a HDL (a "jó") koleszterin szintje csökken,
• az LDL (a "rossz") koleszterin szintje nő,
• emelkedik a trigliceridszint,
• emelkedett vércukorértékeket is jeleznek a vizsgálatok.

A laboratóriumi vizsgálatokkal mérhető változások fokozatosan az erek állapotának romlásához, érelmeszesedéshez és a vérnyomás emelkedéséhez vezethetnek. Mindez pedig a szívinfarktus és a stroke egyik fő rizikótényezője.

A fiatalabb nők szervezetében az ösztrogén az, ami segíti az LDL- és HDL-koleszterin közötti egészséges egyensúlyt megtartani. 50 éves kor után viszont a menopauzán átesett nők - amikor a petefészkek nem termelnek már annyi ösztrogént - elvesztik ezt az előnyt, és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata eléri a férfiak kockázati szintjét. Magyarországon a szív-érrendszeri halálozás gyakoribb a nők körében, mint a férfiaknál!

A szív-érrendszeri betegségek kockázata

Amennyiben az ismert rizikófaktorokat nem kezelik megfelelően, menopauza alatt a nők nagyobb eséllyel betegszenek meg szív- és érrendszeri megbetegedésekben. Nagyobb lesz a kockázat a koszorúérbetegségre, a stroke-ra, a szívinfarktusra, továbbá a szívelégtelenségre és a hirtelen szívhalálra is.

Azoknál a nőknél, akiknél a menopauza 45 éves kor előtt jelentkezik (korai menopauza), korábban kezdődnek az ereket károsító folyamatok, ezért még fokozottabb a veszély. Tudni kell azt is, hogy a koleszterinértékek változása már korábban elkezdődhet, mint ahogy a menopauza más, nyilvánvaló tünetei megjelennének.

Egy vizsgálat szerint a testsúly önmagában nem rizikónövelő tényező, azaz a változókorba lépő soványabb testalkatú nőknél is lehet emelkedett a koleszterinszint. Ennek oka, hogy a túlsúlyos hölgyeknél gyakrabban mérhető magasabb ösztrogénszint, ami a koleszterinösszetétel szempontjából védő hatású.

A rizikócsökkentés legfőbb eszköze a helyes életmód, az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás. A vér koleszterinszintjét és a vérnyomást rendszeresen ellenőrizni kell, és amennyiben az életmódváltás nem jár megfelelő eredménnyel, indokolt a koleszterin és a vérnyomás szintjének gyógyszeres csökkentése a súlyos következmények megelőzése érdekében.

A hormonpótlásról – Egyéni mérlegelés szükséges

A változókorban alkalmazott hormonpótló kezelések egyértelműen pozitív hatással vannak a menopauza legkellemetlenebb és sokszor elhanyagolt tüneteire, mint a hangulatingadozások, hőhullámok, fokozott izzadás, hüvelyszárazság, vizelési panaszok és a csontritkulás.

Az ösztrogénnek emellett jó hatása van a vérzsírprofilra is – fejtette ki a WEBBeteg kérdésére Dr. Óvári László, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának szakorvosa. Az ösztrogénpótlás hatására általánosságban elmondható, hogy kedvezően alakul a "jó" és a "rossz" koleszterin szintje.

Vigyázni kell azonban, hiszen a már meglévő érelmeszesedést (aminek a létrejöttében a koleszterinnek nagy szerepe van) a kezelés akár ronthatja is! Megváltoztatja ugyanis a vérlemezkék működését, aminek a hatására azok könnyebben kitapadnak az érfalra, és rosszabbodhat a már meglévő meszes plakkok állapota – részletezte a szülész-nőgyógyász szakorvos.

Ennek a figyelmen kívül hagyása ahhoz vezetett, hogy a korábbi évtizedekben gyakran alkalmazott hormonkezelés hatására megnőtt a szívkoszorúér megbetegedéseinek száma. Egy átfogó kutatás megállapította, hogy a kombinált (ösztrogén és progeszteron) hormonterápia valóban növeli a szívkoszorúér-megbetegedések, a szívinfarktus kockázatát, illetve gyakrabban fordul elő a vénás tromboembólia, amikor vérrögök képződnek, majd leszakadnak, és más szervekben (pl. a tüdőben, agyban) károsítják a vérellátást is.

Az ösztrogén elsősorban primer (elsődleges) prevencióra alkalmas, tehát a még jó érrendszerű nők esetében a perimenopauzában elkezdett alkalmazás esetén várható jó eredmény.

A magas koleszterinszint ezért a nők nagy részénél a hormonpótlással történő kezelés helyett koleszterincsökkentő gyógyszeres terápiát igényel, illetve mindenki számára alapvető fontosságú az életmódváltoztatás. Az egészséges életmód már a változókor előtt fontos, azonban idősebb életkorban is kiemelt jelentőségű.

Ez is érdekelheti Milyen betegségekre kell jobban figyelni változókorban?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szakértőnk: Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász