Fitoösztrogének a kutatás középpontjában

A hormonpótló terápia veszélyeinek felismerésekor kerültek a tudományos érdeklődés előterébe a növényi eredetű ösztrogénhatású anyagok, a fitoösztrogének.

A fitoösztrogének képesek a változókori csökkent hormonszint okozta panaszokat (hőhullámok, csontritkulás, szív- és érrendszeri problémák) kedvezően befolyásolni, mégpedig természetes módon. A fitoösztrogének növényi eredetű vegyületek, amelyek képesek a női nemi hormonhoz (ösztrogénhez) hasonlóan a szervezet ösztrogénreceptoraihoz kötődni. Az ösztrogénreceptoroknak két típusa létezik (α és β), a fitoösztrogének általában a β-receptorokhoz kötődnek, és az ösztrogén hosszú távú pozitív hatásai is ezen a receptoron keresztül alakulnak ki. A fitoösztrogének hatáserőssége elmarad a szervezetben termelődő ösztrogén hormonokétól, ezért hatásuk akkor kerül előtérbe, amikor a szervezet ösztrogéntermelése csökken: a női változókorban.

A fitoösztrogének kémiai szempontból négy nagyobb csoportba sorolhatóak:

• izoflavonoidok: megtalálhatóak a szójában, a komlóban,
• stilbének: megtalálhatóak a kékszőlőben, földimogyoróban,
• lignánok: megtalálhatóak a lenmagban, földieperben, áfonyában és zöld teában,
• kumesztánok: megtalálhatóak a szójacsírában, hüvelyes zöldségekben.

Néhány fitoösztrogén-tartalmú élelmiszerről részletesebben

Mint a felsorolásból látható, számos élelmiszer tartalmaz fitoösztrogént, pontosabban azok előanyagait, melyekből a bélflórában képződik a ténylegesen ösztrogénszerű hatással bíró vegyület. Tehát táplálkozásunkkal rendszeresen fogyasztjuk ezt a növényi vegyületet.

Szója

Az egyik legnépszerűbb fitoösztrogén-tartalmú növény a szója (Glycine max), amely a vegetáriánus étrend egyik alapvető összetevője és a humán étrend leggyakoribb összetevője. Tartalmaz fehérjéket, telítetlen zsírsavakat, lecitinben gazdag olajat, magas a rosttartalma, a magja pedig B- és E-vitaminokban, valamint ásványi anyagokban gazdag. Izoflavonoidot is tartalmaz, melyből az emberi szervezetben equol nevű vegyület képződik, és ez a vegyület a felelős a fitoösztrogén hatásért. Humán vizsgálatokkal igazolták, hogy az izoflavonoidok terápiás dózisa maximum 30 mg naponta. Ha az elfogyasztott szója ezt a mennyiségű izoflavonoidot tartalmazza, az kedvezően befolyásolja a változókori tüneteket és az azzal járó betegségek (mint csontritkulás) rizikóját, illetve az emlő- és prosztatarák megbetegedések kockázatát.

Fontos tudni! Miért fontos kiemelten figyelni a folyadékfogyasztásra magas rostbevitel mellett?

A szója gátolja a szervezetben termelődő tripszin enzimet, mely a fehérjék lebontásáért felelős, így mellékhatásént enyhe hasmenést okozhat.

Kékszőlő fajták

A bortermő szőlő (Vitis vinifera) kékszőlő fajtáinak (és a belőlük készülő vörösbornak is) magas a fitoösztrogén-tartalmuk. A szív- és érrendszeri panaszok rizikójának csökkentéséért a bor magas polifenoltartalma a felelős, mely antioxidáns, gyulladáscsökkentő, és vérrögképződést gátló, vérnyomáscsökkentő hatású, és megtalálható a kékszőlő levében is. A bortermő szőlőben lévő polifenolok közül kiemelkedik a transz-rezveratrol, mely stilbén típusú fitoösztrogén. A transz-rezveratrol esetében nem áll rendelkezésre elég klinikai vizsgálat a pontos terápiás dózis meghatározásához. A bor pozitív hatása a szív- és érrendszerre mérsékelt fogyasztásakor érvényesül.

Házi len magja

Az előbbieken kívül fitoösztrogén-tartalmú növény a házi len (Linum usitatissimum) magja is. Ahhoz, hogy a lenmag biológiai anyagai hasznosuljanak, alkalmazása előtt a magot meg kell őrölni. A lenmagnak magas a fehérje- és rosttartalma, valamint gazdag B-vitaminban, ásványi anyagokban, ezenkívül lignánt is tartalmaz. Ezt a vegyületet az emésztés során a bélbaktériumok olyan vegyületekké alakítják, amelyek már rendelkeznek hormonhatással.

Komló

A komló nemcsak nyugtató gyógynövény, hanem a középkor óta ismert söralapanyag is. A komló is tartalmaz fitoösztrogéneket, és egy speciális, dúsított kivonata egy vizsgálatban csökkentette a klimaxos tüneteket.

A fitoösztogének felfedezése óta folyamatosan vizsgálják ezeknek a vegyületeknek a hatását az ösztrogénreceptor-pozitív mellrákoknál. Az első időszakban az orvosi gyakorlatban nemcsak a szója, hanem a szóját tartalmazó készítmények fogyasztását sem ajánlották az ebben a betegségben szenvedőknek, mert kutatások arra utaltak, hogy ronthatja a betegség lefolyását. Az utóbbi évek kutatásai viszont azt jelzik, hogy étkezési mennyiségű szója beillesztése az étrendbe csökkenti a betegség kialakulását, gyógyult betegeknél a kiújulás kockázatát, és kedvező hatással van a túlélésre ösztrogénreceptor-pozitív daganatoknál is.

A fitoösztrogének fogyasztásakor is érvényes, hogy alkalmazásukat ne vigyük túlzásba! Ugyanakkor az ezeket tartalmazó élelmiszereket beilleszthetjük az étrendünkbe. Fogyasszunk időnként szóját, lenmagot, illetve kékszőlőlevet, akár egy pohár jó minőségű vörösbor formájában.

Tovább Változókorban: milyen betegségekre kell jobban figyelni?

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész