Vérzészavar a változókorban - Egy különösen fontos kórkép
frissítve:
Menopauzán a petefészekben zajló utolsó tüszőérés, és az azt követő utolsó havi vérzés időpontját értjük. A női életnek ez a szakasza új kihívásokat helyez a nők elé.
Vérzészavar ugyan minden életkorban jelentkezhet, a menopauza körüli időszakban más megítélés alá esik, mint a fogamzóképes korban jelentkező vérzészavar, mert ilyenkor mindig arra kell gondolni, hogy a kiváltó ok a méhnyálkahártya rosszindulatú megbetegedése lehet.
Ez is érdekelheti Mikor beszélhetünk normális menstruációról?
Mikor beszélhetünk vérzészavarról?
Vérzészavarról beszélünk, ha eltérést tapasztalunk a menstruációban. Ez az eltérés lehet negatív vagy pozitív irányú. Negatív vérzészavarról beszélünk, ha a menses nem jelentkezik, vagy mennyisége kisebb a szokottnál. Ez serdülőkorban jellemző, mikor még a petefészek működése nem rendszeres. Későbbi életkorban a leggyakoribb oka a vérzéshiánynak a terhesség. Változókorban is az egyre kevesebb egyre ritkább, majd elmaradó vérzéseket tartjuk élettaninak.
Pozitív vérzészavarról beszélünk, ha a vérzés a várt időben jelentkezik, de nagyobb mennyiségű vagy jellegében megváltozott (akár darabos, alvadékos), vagy a nem várt időben jelentkezik, vagy gyakrabban van menses, mint szokott.
Ezek minden esetben kivizsgálást indokolnak. Különös jelentőséggel bírnak változókorban, mert ebben az életkorban nő meg a méhtestrák (endometrium carcinoma) előfordulási gyakorisága. Ennek a rosszindulatú betegségnek pedig, sajnos az egyetlen tünete a vérzészavar lehet.
Emiatt a változókori vérzészavarok hátterében, mindig először erre a megbetegedésre kell gondolni, ezt kell először kizárni, vagy igazolni. Természetesen a vérzészavar hátterében más ok is állhat.
Mikor kezdődik a menopauza?
A menopauza átlagosan hazánkban 47,5 éves korban várható, de 45 éves és 50 éves kor között zajlik le leggyakrabban. A menopauza (utolsó rendes vérzés) előtti és az azt követő egy évet perimenopauzának hívjuk.
Rendszerint a menopauza környékén a petefészek működése megváltozik, a szabályos ciklus felborul, és tüszőérés ritkán jelentkezik. Jóllehet, a menopauza után is előfordulhat egy-egy tüszőérés, melyet vérzés követ. Ennek ellenére a menopauza utáni vérzéseket mindig ki kell vizsgálni!
Méhtestrák vagy nem?
A vérzészavar hátterében állhatnak „ártalmatlan” okok, méhnyálkahártyarákot megelőző állapotok vagy méhnyálkahártyarák (más néven méhtestrák, endometriumrák, endometriumkarcinóma, endometrium carcinoma) is.
Ennek eldöntésére megfelelő kivizsgálás után, a szövettani mintavétel ad lehetőséget. A klinikai tünetek, beteg kórelőzménye, életkora és az ultrahang vizsgálat csak utat mutat az irányban, hogy mi állhat a rendellenes vérzés hátterében.
A diagnózist csak szövettani vizsgálat adja meg, ahol a méhnyálkahártya sejtjeit mikroszkóp alatt patológus vizsgálja. A szövettani vizsgálat mondja meg a sejtelváltozás természetét, ez alapján dönt a kezelőorvos a további teendőkről (nincs teendő, gyógyszeres kezelés, műtét).
| Tudta? |
| Bár az endometriumkarcinóma gyakoribb, mint a petefészek- és a méhnyakrák, mégis kevesebb beteg hal meg endometriumrák miatt, mint a másik két daganatféleségben. |
Szövettani mintavétel
Szövettani mintavétel megfelelő kivizsgálást követően történik, általában altatásban. A beavatkozást fractionalt curettage-nak hívják. A méhnyálkahártyát lekaparják (erre utal a küret szó is), és szövettani vizsgálatra küldik. A betegnek ez a beavatkozás fájdalommentes, 15-30 percet vesz igénybe. Amennyiben zavartalanul zajlott, akkor a műtétet követően 6 órával, kísérővel otthonába bocsátható.
A szövettani eredmény 2 hét múlva várható, nagyon fontos a kezelőorvos felkeresése az eredményért, és a további teendők megbeszélése.
Ha rossz a szövettan eredménye
Az esetek nagy részében jóindulatú, úgynevezett funkcionális ok áll a vérzési rendellenesség hátterében.
Ilyenkor további teendő nincs.
Amennyiben a szövettan rákmegelőző állapotot vagy méhnyálkahártya rosszindulatú betegségét igazol, úgy a méh eltávolítása a következő lépés. Minden egyes eset és beteg, külön és alapos megítélést igényel, általánosítani nem lehet a további teendőket illetően.
A legfontosabb minden menopauzában lévő nőnek, hogy tudja, a rendszeres havi vérzés elmaradása után minden hüvelyi vérzés nőgyógyászati kivizsgálást igényel!
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Zsuzsanna, szülész-nőgyógyász szakorvos
