A vállfájdalom okai

A vállízületek rendkívül nagy tartományban mozognak, mozgatása számos ízületi porcot, ideget, ínt és izmot érint, ezért a vállkörnyéki fájdalom okai rendkívül szerteágazóak lehetnek. A vállfájdalmat okozhatják helyben kialakult elváltozások, de sokszor más terültekről kisugárzó fájdalom jelentkezik a váll régiójában.

Mi segít a vállfájdalom okának meghatározásában?

Életkorok szerint különböző problémák jellemzőek a vállfájás hátterében. 20-30 éves kor közötti sportolóknál gyakori a váll ütközési szindróma. 40-50 év között a vállízület körül kialakuló fokozódó meszesedések és gyulladások a leggyakoribb problémák. 50 év feletti életkorban többször fordul elő vállfájdalommal járó izomsérülés.

Vállfájáshoz gyakran vezetnek az olyan mozdulatok, amikor kezüntek a fej fölé emelve végzünk megerőltető tevékenységet. Ez lehet munka (pl. rakodás, festők, villanyszerelők) vagy sport (tenisz, súlyemelés, úszás) eredménye is.

A helyi, vállízület környéki elváltozásból eredő okok következtében kialakuló vállfájdalom általában éjszaka rosszabb, és az érintett oldalra fekve fokozódik. Amennyiben távolabbi elváltozás kisugárzása okozza a panaszt, a fájdalom ezektől a helyzetektől függetlenül jelentkezik.

Sokat segít a kísérőtünetek megfigyelése az okok meghatározásában. A mozgástartomány beszűkülése gyakran meszesedéssel összefüggő problémákra utal, a zsibbadással társuló fájdalom idegi érintettséget jelez.

Váll ütközési (impingement) szindróma

Az ütközési szindróma (szakkifejezéssel impingement szindróma) során a fájdalom általában fokozatosan kezdődik, majd a fizikai aktivitással párhuzamosan fokozódik. Ebben a kórképben a váll forgatásában részvevő inak csontos képletek közé történő becsípődéséről, elakadásáról, mechanikai sérüléséről van szó. A szindróma gyakran összefügg a rotátorköpeny izmainak és a nyáktömlők gyulladásával is, súlyosabb esetben a felkart mozgató ín szakadása is bekövetkezhet.

Rotátorköpeny-szindróma

A váll mozgatásában részt vevő, a vállízületet körülölelő és a stabilitását biztosító izmok, inak gyulladása a rotátorköpeny-szindróma. Okozhatja az impingement szindrómában bekövetkező elakadás miatt kialakuló gyulladás, túlterhelés, trauma egyaránt. A kar felemelése nehéz, a gyulladásos fájdalom éjszaka is jelentkezik, mozgatásra tovább fokozódik. A rotátorköpeny sérülése az úszóvállnak nevezett kórkép is, amikor a forgatóizmok és inak húzódása következik be.

Nyáktömlő-gyulladás

A nyáktömlő az ízületek csontos végződését fedő, a súrolódást csökkentő folyadékkal teli tömlő. A nyáktömlők gyulladása (bursitis) sokszor szorosan összefügg az ütközési szindróma vagy a rotátorköpeny-szindróma gyulladásaival, azaz a mozgatásban résztvevő izmokban, inakban és a nyáktömlőben egyaránt kialakulhat gyulladás. Önállóan is bekövetkezhet a kórkép sérülés eredményeként, vagy gyulladásos kórképek részeként: okozhatja rheumatoid arthritis, köszvény, bakteriális fertőzés.

Befagyott váll szindróma

Az úgynevezett befagyott váll szindróma (adhesiv capsulitis) gyakori 50-60 éves korban. A betegség erős vállfájdalommal indul, de a fájdalom pontos helyét nehezen lehet meghatározni. Később a mozgások beszűkülnek, a váll mozgatására erős fájdalom jelentkezik, mely éjszaka fokozódik.

Oka a kar mozgatásában résztvevő szalagok és izmok merevedése, rövidülése. Ennek oka lehet a túl kevés mozgás (akár betegség, műtét miatt), a lágyszöveteket érő fenti gyulladások, de hormonális eltérések és cukorbetegség esetén is megnő a kialakulásának kockázata. A folyamat, mint egy ördögi kör halad előre, ugyanis a fájdalom miatt egyre kevesebb a mozgás, így a váll körüli izmok még inkább elvesztik rugalmasságukat.

Meszesedéssel járó íngyulladás

A vállfájdalmak gyakori oka még a meszesedéssel járó íngyulladás (tendinosis). A heveny íngyulladásnál a beteg hirtelen erős fájdalmat érez, ami miatt próbálja a mozgásokat csökkenteni. A krónikus formánál ezzel szemben az ín tapadásánál a gyulladás és az ismétlődő mikrosérülések miatt mészlerakódások jönnek létre, a meszesedés ezután irritálja és nyomja az inakat, megvastagodásukat és visszatérő gyulladásukat okozva. A vállfájdalom meszesedés esetén bizonyos időközönként előjön, majd magától szűnik. A beteg életét a vissza-visszatérő erős fájdalom nehezíti meg.

Vállficam

A vállízület három ízületből áll, melyek rendkívül nagy tartományban mozognak. Ez gyakran az ízület stabilitásának rovására megy, így ez az ízület, mely a leggyakrabban ficamodik. Gyakran sérülés, baleset hatására alakul ki a vállficam. A felkar fejét ilyenkor az ízületi tokon kívül lehet tapintani, mint egy fájdalmas duzzanatot. Az érintett felső végtag zsibbadása is kialakulhat.

Vállízületi kopás

A vállban ízületi kopás (arthrosis) ritkábban jön létre, mivel a váll nem tartozik a teherviselő ízületek közé, mint például a térd vagy a csípő. Gyakoribbá válik azonban az előfordulása 50 éves kor felett, a vállat tartósan megterhelő tevékenység (munka, sport) esetén, vagy ismétlődő vállficam következtében. A kopásos eredetű fájdalomra az jellemző, hogy a panaszok erősebbek reggel, majd az ízület bejáratódása után napközben enyhülnek, ám estére a túlzott igénybevétel esetén ismét erősödnek. Gyakran érezhető mozgatás közben a dörzsölődés az ízületben.

Nyaki gerinc eredetű felsővégtag-fájdalom

Kisugárzó fájdalmat okozhat a nyaki gerinc kopásos elváltozása, melynek alapja a gerincoszlop porcainak degenerációja. Kialakulására hajlamosít az ülő életmód.

A fájdalom leggyakrabban a nyaktól indul és lesugárzik a lapockákhoz, majd a váll hátsó oldalán a felkarba. Többnyire csak felkarig terjed, de lesugározhat a kézujjakig is. A fájdalmat a fej és a felső végtagok mozgatása fokozza. Különösen akkor erősödik a fájdalom, ha az érintett oldal felé fordítjuk, vagy az ellenoldal felé billentjük a fejet.

A fájdalommal egy időben, de akár önmagában is jelentkezhet a végtag zsibbadása. Emellett gyakori az ujjak duzzanata, mely felkelés után egy-két órával megszűnik.

Nagyon ritkán kisugárzó fájdalmat okozhat szívinfarktus vagy daganatos betegség is, ezekben az esetekben azonban más panaszok irányíthatják a figyelmet a kiváltó okra, és nem a kapcsolódó vállfájás a vezető tünet.

Thoracic outlet szindróma

A felkarba vezető, a vállövnél található idegek és erek nyomódása miatt kialakuló panaszok összefoglaló elnevezése a thoracic outlet szindróma (TOS, mellkaskimeneti szindróma). A tüneteket az okozza, hogy a nyak, a nyaki borda, a kulcscsont vagy a lapocka mentén egy ideg, esetleg az ideggel együtt kisebb erek is nyomás alá kerülnek. Oka lehet veleszületett anatómiai eltérés, vagy megerőltető testmozgás és a gyulladás miatt beszűkült idegcsatorna.

Elsősorban neurológiai panaszok vezetnek, melyek nem csak a vállban jelentkeznek, hanem az érintett kar egészén az ujjakig: zsibbadás, érzéskiesés, gyengeség, a végtag ügyetlensége és fájdalma.

Mikor forduljon orvoshoz?

Akut vállfájdalom esetén ne erőltesse a végtagot, fontos a pihentetés, a fájdalom hűtéssel és gyulladáscsökkentőkkel csillapítható. Mindenképp forduljon azonban orvoshoz, ha a fájdalom különösen erős és a váll duzzadt, ha baleset vagy sportsérülés nyomán lép fel, ha nem enyhül egy héten belül vagy fokozódik, ha visszatérően jelentkezik, vagy ha mozgáskorlátozottsághoz, mozgástartomány-beszűküléshez vezet.

A kivizsgálás azért is fontos, mert a különböző okok különböző kezelést igényelnek, kezelés nélkül pedig számos kórkép idővel romlik, erősebb fájdalommal újul ki. A váll és a felkar fájdalom hátterében álló kórképek elkülönítése néha nem egyszerű folyamat, így ennek diagnosztizálása és a megfelelő terápia kiválasztása mindenképpen orvos feladata kell, hogy legyen.

Hosszabb távon a legtöbb kórképnél fontos a váll rendszeres, ám nem túl megterhelő átmozgatása, a fizikai kímélet viszont akut fájdalom esetén szükséges.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Németh Ágnes
További felhasznált forrás: Dr. Szamosi Szilvia reumatológus, Dr. Bessenyei Mónika neurológus - WEBBeteg