Mi a teendő derékfájás esetén?
A téma több szempontból is nagy jelentőségű. Kiemelten fontos azért, mert a derékfájás a felnőtt emberek 80 százalékában életük során legalább egy alkalommal panaszt okoz, így a háziorvosok is gyakran találkoznak vele.
Nem csak az idősebb korosztályt érintik a tünetek, 45 év alatti életkorban ez az egyik leggyakoribb oka a munkakiesésnek. A gyakorisága mellett a másik fontos ok, ami miatt érdemes a „laikusoknak” is a témába egy kicsit jobban beleásni magukat, hogy az orvosok tapasztalatai alapján rengeteg tévhit kering a derékfájós betegek körében.
Tévhitek a derékfájással kapcsolatban
Egyik ilyen, hogy a derékfájás legtöbb esetben gerincsérv miatt van. Megközelítő számadatok szerint azonban mindössze 4 százalékban igazolható sérv.
Tehát rögtön az elején kezdve érdemes tudni azt, hogy a gerinc milyen elemeiből indulhat ki a fájdalom. A gerincoszlopot alkotó szerkezeti elemek, a csigolyák, a csigolyák közötti kisízületek, a csigolyák között elhelyezkedő rugalmas porckorongok eltérései mellett sokkal gyakoribb, hogy a környező lágyrészek, az izmok, szalagok megfeszülése, bekeményedése okozza a panaszokat (lumbágó). Ez a deréktáji diszkomfortérzés vagy fájdalom mintegy 70 százalékban lelhető fel, és ennek hátterében semmilyen képalkotó vizsgálattal kimutatható eltérés nem áll. Kiválthatja egyszerűen egy rossz mozdulat, pl. a törzs hirtelen elfordításával kialakuló csavaró-nyíró erő, vagy nehéz súly emelése, de mozgás nélkül is jelentkezhet, ha pl. egy irodában órákon keresztül egy bizonyos kényelmetlen pozícióban görnyedünk.
Mit tegyünk, ha lumbágónk van?
Az első és legfontosabb, hogy csillapítsuk a fájdalmat. Erre többféle módszer is létezik, ha lehet, először a nem gyógyszeres formákat kell előnyben részesíteni.
Legfontosabb a nyugalomba helyezés, pihentetés. Meg kell találni azt a legkényelmesebb testtartást, amely mellett lehetőleg ellazulnak az izmok, nincsen feszülés.
Emellett a masszírozás, akár fájdalomcsillapító vagy gyógynövényes kenőccsel kiegészítve általában szintén jó hatású. Ha nagyon erős a fájdalom, vagy a fentiek nem szüntetik meg, akkor fájdalomcsillapító és izomlazító gyógyszerekre is szükség lehet. 1-2 napos pihentetés után azonban fokozatosan el kell kezdeni a gyógytornát. Ez eleinte nyújtó gyakorlatokat foglal magában, majd egyre nagyobb kiterjedésű mozgások következhetnek.
Szükség van-e CT-re vagy MRI-vizsgálatra?
A legtöbb esetben felesleges képalkotó vizsgálatot végezni, mert vagy nem mutat ki semmilyen eltérést, vagy olyan eltéréseket is kimutathat nagy százalékban, melynek nincs köze az aktuális panaszokhoz.
Az életkor előrehaladtával egy természetes öregedési folyamat részeként az ízületek kopása elindul, a porc is veszít a rugalmasságából, majd meszesedés is elindul. A röntgenvizsgálatokon már akár 30 éves kor felett is láthatóvá válhatnak ezek az eltérések, a csigolyákhoz csatlakozó meszes csőrök formájában, vagy a csigolyák közötti rések szűkülnek be, ha a porckorong vizet veszít az öregedése során. Ezt szokták úgy nevezni, hogy a csigolyák spondylosisa. Mindezek nem feltétlenül jelentenek betegséget. Emellett számos apróbb csigolyafejlődési rendellenesség is kimutatható a röntgenvizsgálattal, melyek a legritkább esetben okoznak panaszt.
Általánosságban tehát úgy fogalmazhatunk, hogy akkor van szükség a képalkotó vizsgálatokra, ha az várhatóan befolyásolni fogja az alkalmazandó terápiát, vagy ha műtét előtti kivizsgálást végzünk, például egy nagy valószínűséggel jelen lévő sérv esetén.
Milyen kezelési lehetőségeink vannak kopásos gerincfájdalom esetére?
Sajnos a kiváltó okot nem tudjuk megszüntetni, hiszen a folyamat nem visszafordítható. Itt is elsődleges a fájdalomcsillapítás, izomlazító módszerek alkalmazása.
Mivel a fájdalom nem hirtelen egyik napról a másikra jelentkezik, hanem krónikus jellegű, hosszabb folyamat eredménye, ezekben az esetekben különösen nagy jelentőségű a gyógytorna, melynek a mély hátizmok és hasizom erősítésére kell irányulnia. A rendszeres mozgás meggátolja, hogy a fájdalom miatt kényszertatásban rögzüljön a gerinc, tehát görnyedt maradjon a hát, emellett biztosítja a jó keringést, vérellátást. A fizioterápia széles spektruma (ultrahang, elektromos kezelések, gyógyvíz) is felhasználható az izmok ellazítására, fájdalom csillapítására.
Súlyos ok is állhat a háttérben
Az eddigiekben a derékfájás egyszerűbb okairól volt szó, de nem szabad megfeledkeznünk a gyors beavatkozást igénylő eltérésekről sem, melyeket „piros zászlós” esetekként is szoktak emlegetni, kihangsúlyozva a veszélyhelyzet jelenlétét. Ilyenkor a beteg panaszainak jellege hívja fel a figyelmet arra, hogy itt körültekintőbben kell kivizsgálni a derékfájás okát. Ilyen tünetek pl. a más okkal nem magyarázható lázas állapot, fogyás, semmilyen fájdalomcsillapító gyógyszerre nem szűnő erős fájdalom, vagy a hirtelen jelentkező vizelet- és széklettartási nehézség. Ezek hátterében súlyos okok állnak, pl. csigolyaösszeroppanás, a csigolyák fertőzéses gyulladása, daganatos betegség, vagy olyan sérv, mely nyomja a gerincvelőt.
Alapvető, hogy a pontos kiváltó ok kiderüljön, így itt kötelező a különféle vizsgálatok elvégzése. Ezt követően a kiváltó okot kell általában kezelni, ha pl. fertőzés van, akkor antibiotikus kezelés szükséges.
Semmiképpen se erőltessük a gerincet, nyugalomba kell helyezni hosszabb időre, mert a gyógyulási esély annál jobb. Az ágynyugalom nem mindig elegendő, különféle segédeszközök léteznek, melyek a mozgatást, stresszhatást gátolják. Ilyenek a különféle fűzők vagy merevítők, gallérok.
A gyógytorna, mozgás szükségességét, mennyiségét tehát a derékfájás fajtájától függően kell meghatározni. Erre vonatkozóan az orvos ad tanácsot, de a döntéshozatalba a beteget is be kell vonni, hiszen más-más az egyes betegek teherbíró képessége, fájdalomküszöbe. A hirtelen kialakuló, nagyfokú fájdalommal járó esetekben inkább nyugalomba helyezzük a gerincet, és csak a fájdalom csillapodása után kezdhetjük meg a mozgást szakember segítségével.
A téma cikkei - Derékfájás |
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szamosi Szilvia, reumatológus szakorvos