SNSA (szeronegatív spondylarthritis)

A kifejezés egy olyan reumatológiai betegségcsoportot jelöl, melybe több hasonló tünetekkel, laboratóriumi és genetikai eltérésekkel járó betegség tartozik.

A latin kifejezés magyarra lefordítva önmagában is kifejezi a betegségek fő jellemzőit; „szeronegatív”, mert a vérben nem mutatható ki olyan ellenanyag, mely megtámadva a saját szervezet bizonyos sejtjeit vagy szöveteit károsodást okozna. Ilyen ellenanyag vagy autoantitest pl. a rheumatoid faktor (RF), mely sokízületi gyulladásban (rheumatoid arthritis vagy RA) szinte mindig jelen van a betegek vérében, ugyanakkor az alább felsorolt betegségekre nem jellemző. A „spondylarthritis” pedig ízületi gyulladást jelent, mely jellegzetesen a gerinc kisízületeinél, a csigolyák közötti porcot, illetve szalagrendszert érinti.

SNSA csoportba tartozó kórképek:

• Spondylitis ankylopoetica (SPA) vagy Bechterew-kór
• Arthritis psoriatica (APs), vagy pikkelysömörhöz társuló ízületi gyulladás
• Reaktív arhritisek (ReA) vagy fertőzés után jelentkező ízületi gyulladás
• Gyulladásos bélbetegségekhez társuló ízületi gyulladás
• Nem differenciált spondylarthritisek (egyik fenti csoportba sem sorolható)

SNSA okai

A betegségek kialakulásának oka nem ismert, részben öröklött hajlam, részben környezeti provokáló tényezők, leggyakrabban fertőzések feltételezhetők. A felsorolt kórképek közös tulajdonsága, hogy családi halmozódást mutatnak, azaz elsőfokú rokonok körében gyakoribb. Ennek az az oka, hogy e betegek esetében nagyon gyakori (kb. 80%) a HLA-B27 pozitivitás, mely egy genetikai fogékonyságot jelez. Általában fiatal férfiak betegsége, nők sokkal ritkábban szenvednek SNSA-ban.

SNSA tünetei

A gerinc kisízületeinek gyulladása általában hajnalban, hosszabb pihenést követően jelentkező derékfájdalommal, merevséggel jelentkezik, mely bejáratódást követően mozgásra enyhül. Ez különbözteti meg az inkább idősebb korban jelentkező kopásos ízületi fájdalomtól, ahol a derékfájdalmat a mozgás provokálja, és sokkal inkább napközben jelentkezik.

Gyakran jelen van sacroileitis is, mely a medencecsont és a keresztcsont közötti ízület gyulladása. A fentiek mellett egyéb közös tünetek is jelentkezhetnek mind az 5 betegségcsoportban. Az ízületeket illetően aszimmetrikusan, inkább az alsó végtagokon megjelenő ízületi gyulladás, fájdalom és duzzanat jellemző, mely általában csak egy, de maximum 5 ízületet érint.

Gyakoriak a szemészeti eltérések; a szem elülső részének, a szivárványhártyának vagy a sugártestnek a gyulladása. Ez szúró fájdalommal, szemvörösséggel, fénykerüléssel jár. Hasmenéssel, véres-nyákos székürítéssel jelentkező gyulladásos bélbetegség szintén mindegyik formában előfordulhat.

Bechterew-kór

Leggyakrabban 16-45 éves férfiak betegsége, családi öröklődés megfigyelhető. Sacroileitis minden esetben jelen van, emellett a csigolyák közötti ízületek, porc és szalagok gyulladása, majd fokozatos elmeszesedése figyelhető meg. Így itt különösen jellemző a gyulladásos derékfájdalom, majd a szalagrendszer meszesedése révén a nyaki és ágyéki gerincoszlop elmerevedése figyelhető meg. Előrehaladott betegségben a betegek hajlott testtartása tapasztalható, mely a mindennapi tevékenységeikben is jelentősen korlátozza őket. A klinikai tüneteken túl röntgen vagy MRI vizsgálatokkal mutatható ki a gyulladás és a meszesedés. A rendszeres gyógytorna, a gyulladáscsökkentő gyógyszeres kezelés segít a romlást megállítani.

Arthritis psoriatica Pikkelysömörhöz 10-40%-ban társul ízületi gyulladás. Itt leggyakrabban a kéz kisízületei érintettek és kezeletlen esetekben súlyos ízületi deformálódás alakulhat ki. Általában jellemző, hogy nagyobb kiterjedésű bőrtünetekhez súlyosabb ízületi gyulladás társul. Mind a bőrtünetekre, mind pedig az ízületi tünetekre immunszuppresszív gyógyszerek, gyulladásgátlók hatékonyak, melyet a bőrgyógyász a reumatológussal egyetértésben rendel a beteg részére.

Reaktív arthritis

Rendszerint valamilyen húgyúti vagy gyomor-, béltraktust érintő bakteriális fertőzés után lépnek fel. A leggyakoribb kiváltó kórokozó a gonorrhea, chlamydia, yersinia, szalmonella, vagy a Campylobacter jejuni, de az ízületből kórokozó már nem tenyészthető ki, tehát steril gyulladásról van szó. Legjellemzőbb itt is az ízületi gyulladás, mely általában a térdízületet, bokaízületet, esetenként a kéz és a lábujjak ízületét érinti, többnyire csak az egyik oldalon. A ReA az esetek többségében spontán gyógyul, bár enyhe tünetek fennmaradhatnak hullámzó jelleggel. A betegség az esetek mintegy 20 %-ában válik krónikussá, amikor tartós gyulladásgátló kezelésre van szükség.

Gyulladásos bélbetegséghez társuló arthritisek

Gyulladásos bélbetegségekhez (IBD-„inflammatory bowel disease”) az esetek 10-20 %-ban társul spondylitis, perifériás arhritis 5-15%-ban. Ezek az arányok Crohn-betegség esetén valamivel nagyobbak, mint colitis ulcerosaban. Emellett szemészeti gyulladás is gyakoribb. A kezelés itt is elsődlegesen gyulladásgátlók adását foglalja magába, mely az összes tünetre hatékony.

Nem differenciált SNSA

Ez utolsó csoportba tartozó betegségek esetén a fenti tünetek (arthritis, szemészeti gyulladás, gyulladásos bélbetegség, sacroileitis, HLAB27 pozitivitás, bőrtünet, stb.) bármelyike jelen lehet, de a fenti kórképekbe nem sorolható be, mert általában kevesebb tünet tapasztalható. Ez előstádiuma is lehet a fenti megbetegedéseknek, így rendszeres követést, gondozást igényelnek.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szamosi Szilvia, reumatológus