Derék- és végtagi fájdalmak nélkül is lehet élni - Ízületi MR vizsgálat

A mozgásszervi betegségek hazánk egyik leggyakoribb, legnagyobb számú és legtöbb kiadást jelentő betegségcsoportja.(x)

A mozgásszervi panaszok első tünete a fájdalom, melyet az idő múlásával gyakran a következményes mozgáskorlátozottság, majd hosszabb távon ízületi, csontdeformitások kialakulása követhet.

Gyakori, sokszor munkaképtelenséget okozó betegség a derékfájdalom, ami legtöbbször gerinceredetű probléma következménye. A gerincről a legpontosabb képet szintén az MR adja. A panaszokat leggyakrabban a porckorongok sérvesedése, vagy előboltosulása okozza, melyet MR-rel jól ki lehet mutatni. A diagnózis birtokában, a megfelelő terápia mellett a munkaképesség az esetek nagy többségében visszaállítható.

Ne várja meg, míg a fájdalom mindennapi tevékenységében is korlátozza!

Számos képalkotó diagnosztikai módszer áll rendelkezésünkre a mozgásszervi panaszok okának felderítésében. A megbetegedések jelentős része jól diagnosztizálható hagyományos röntgenfelvétellel, illetve annak speciális, terhelés alatt készült változatával. Számos esetben megfelelő képet nyújt az ízületi ultrahang vizsgálat is. Tekintve azonban, hogy a csont-ízületi rendszer igen összetett felépítésű, a legkomplexebb áttekintést az MR-vizsgálat adja. Az MR-vizsgálat fájdalmatlan, kockázatmentes és – legfőképpen – gyors.

Hogyan zajlik a vizsgálat?

Az MR-vizsgálat fekvő helyzetben (döntően hanyatt, néhány esetben hason) történik. Egyetlen hátránya, hogy a páciensnek egy viszonylag szűk térben kell feküdnie, ami egyesekben bezártság érzetet kelthet.

A vizsgálat alatt különös, kopogó jellegű, hangos gépzörejek hallhatók, melynek intenzitása füldugó használatával csökkenthető (füldugót a vizsgálatot végző munkatársunktól kérjen).

A vizsgálóhelyiség TV-kamerával is fel van szerelve, így az MR-vizsgálat alatt hangszórón keresztül lehet az operátorral kommunikálni és szükség esetén kézbe adott jelzővel segítséget lehet kérni. Az MR - vizsgálat több mérési sorozatból áll, egy-egy sorozat közben (2-4 perc) nem szabad mozogni, az operátor által beállított testhelyzetben kell feküdni. A mellkasi MR és a hasi MR-vizsgálatoknál a légzést vissza kell tartani az operátortól mikrofonon keresztül kapott utasítás szerint.

Mit tegyünk az MR-vizsgálat előtt?

Tekintettel arra, hogy az MR mérések mágneses térben történnek, azoknál a betegeknél, akiknek pacemakert (szívritmus szabályozót) ültettek be, az MR - vizsgálat nem végezhető el. Meg kell győződni arról, hogy nincs a szervezetbe műtéttel beépített- (csípő- vagy egyéb ízületi protézis, szög, csavar, fémbillentyű, ideg- vagy érsebészeti érszorító, fül implantátum stb.), vagy baleset során odakerült mágnesezhető anyag (vas, acél), mert ezek a mágneses térben a helyükről elmozdulhatnak, súlyos, akár életveszélyes sérülést okozhatnak, vagy a vizsgálatot értékelhetetlenné tehetik.

Ma már általában olyan implantátumokat használnak, amelyek nem mágnesezhetők, de régebbi műtétek esetén az azt végző orvost kell megkérdezni, hogy milyen anyagot használt, az MR vizsgálat elvégezhető-e.

A testen viselt fémtárgyakat (hallókészülék, óra, lánc, fémcsat, testékszer, műfogsor stb.) le kell venni, a zsebeket (fémpénz, kulcs, toll, bankkártya, telefon) ki kell üríteni, ugyanis az elektromos árammal működő, vagy mágneses részeket tartalmazó tárgyak az erős mágneses térben tönkremehetnek.

A fémtartalmú szépítőszereket el kell távolítani még a vizsgálóhelyiségbe való bemenetel előtt, mert azok is értékelhetetlenné teszik az MR - vizsgálatot. Azokat a gyógyszereket, amelyeket rendszeresen szednie kell, az MR - vizsgálat napján is kevés vízzel be kell vennie. Éhgyomor általában nem szükséges, kivéve az eperendszer MR vizsgálata, amely előtt 4-5 óra éhgyomor indokolt.

(Affidea)