Az arthritis psoriatica

Az arthritis psoriatica (AP) egy krónikus szisztémás gyulladásos reumatológiai megbetegedés, melyben az ízületek gyulladása (arthritis) a bőr betegségével - psoriasisos elváltozásával - társul.

Az ízületi gyulladás arthritis psoriartica esetén többnyire aszimmetrikus, és számos formában a kézujjak végízületeinek érintettségével jár. A gerincízületek gyulladása a férfiakra, míg a kezek vagy a lábak kis ízületeié (utolsó ujjpercek) a nőkre jellemzőbb. A psoriasis a népesség 1-2 százalékát érinti, ezen belül 10 százalékban (0,2-40 százalék) jelentkezik arthritis psoriatica. A férfi-nő arány körülbelül ugyanolyan, a betegség leggyakrabban 20-40 éves korban lép fel.

A betegség kialakulásának története

Az első feljegyzések a betegségről az V. századból származnak, amikor is a "bibliai lepra" néven illették, terápiaként pedig a kolostorba küldést alkalmazták. A betegséget egészen a XIX. század végéig a lepra egyik formájának tekintették. Majd 1979-ben egy véletlen megfigyelés során jöttek rá arra, hogy a csontvelő átültetésben részesült betegek cyclosporin kezelése során, meggyógyult a psoriasisos bőrbetegség.

Ettől kezdve vált széles körben elfogadottá a psoriasis, mint immun-mediált kórkép. Ez azt jelenti, hogy a genetikailag fogékony egyéneknél (családi halmozódás), valamilyen külső tényező (pl.: fertőzés, elhízás, dohányzás, életmód, stressz, gyógyszerek, vegyszerek) válthatja ki az immunrendszer hibás működését, és ezzel együtt a betegséget. Ezek a külső tényezők a tünetek rosszabbodásában is szerepet játszanak.

Rizikófaktorok

Érdemes tudni, hogy három psoriasisos betegből egynek biztosan van psoriasisos rokona. Ha az egyik szülő psoriasisos, a gyerekeknek 10 százalék esélyük van a betegségre, míg ha mindkét szülő érintett, úgy az esély 50 százalékra növekszik.

Az arthritis psoriatica tünetei

Az alábbi panaszok esetén feltétlenül gondolni kell az arthritis psoriatica diagnózisára:

• legalább három hónapja fennálló, leginkább az éjszakai-hajnali órákban jelentkező, bemozgatásra enyhülő derékfájdalom, mely főleg 40 éves kor előtt jelentkezik.
• a kéz utolsó percein vagy az alsó végtagokon aszimmetrikusan jelentkező ízületi gyulladás.
• az ínak, szalagok tapadási helyein (például Achilles-ín) terheléskor vagy nyomásra jelentkező fájdalom.
• körmökön fellépő pikkelysömör.
• a kéz- vagy a lábujjak egészében való duzzanata (kolbászujj).

Az arthritis psoriatica jellegzetesen társul egyéb, nem mozgásszervi szövődményekkel, úgymint a szív, a szívbillentyűk, a nagy erek, a bőr, a bélrendszer vagy a szem gyulladása.

Diagnosztizálás

A kórkép diagnosztikája, kezelése és a betegség nyomon követése a bőrgyógyász és a reumatológus szakorvos feladata. Az AP kórisméjét az elfogadott kritériumrendszerrel igazolni kell.

A betegségnek több alcsoportja is ismert. A diagnózis felállítása során fontos a kórtörténet, a panaszok, a fizikális vizsgálat, laborvizsgálatok valamint a képalkotó vizsgálatok eredményeinek összegzése.

Hogyan kezelhető a betegség?

Krónikus gyulladásos betegség, így időben felismerve, és megfelelő kezeléssel megelőzhető az ízületek tartós károsodása. A terápia célja a beteg teljes tünetmentességének elérése.

Fontos a környezeti tényezők befolyásolása!

A fertőzések megelőzése, a stressz kerülése vagy megfelelő megküzdési stratégiák, a dohányzás és az alkoholfogyasztás abbahagyása, az egészséges, zsírszegény táplálkozás, és elhízott betegnél a testsúly csökkentése is, emellett a megfelelő bőrápolás, fénykezelés (UVB vagy UVA) és a kozmetikumok használata elengedhetetlen.

Ízületi panaszok esetén a mozgásterápia, nyugalomba helyezés, meleg- vagy hidegkezelés lehet hasznos. Ritkán sebészi kezelésre is sor kerülhet. A gyógyszeres terápia során nemszteroid gyulladásgátlók (NSAID), szteroidkészítmények, immunológiai reakciókat módosító bázisterápiás szerek (DMARD) és biológiai terápia (BDMARD) alkalmazható.

Tovább A leggyakoribb reumás betegségek és tüneteik

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Bálint Anita, reumatológus