A csontdaganatok leggyakoribb típusai
frissítve:
A csonttumorok az összes daganatoknak mindössze 0,5-1 százalékát teszik ki. Gyermekkorban rendszerint elsődleges csontdaganatok keletkeznek; az egyéb daganatok csontáttétei ritkák.
Az ízületi hártya daganatai
Oszteokondromatózis (osteochondromatosis) - A fájdalmas, duzzadt ízületben számtalan, sokszor csak rizsszemnyi nagyságú szabad testet látunk, melyeket a synovialis hártyával együtt sebészileg kell eltávolítani.
Pigmentált villonodularis synovitis - A megvastagodott synovium (ízületi hártya) haemosiderint tartalmaz, emiatt véresen festett. A burjánzó synovialis szövet a csontra terjedve cisztás destructiót okoz. A fájdalmas folyamat fokozódását nehéz befolyásolni, rendszerint sebészi terápiát igényel.
Csontciszták, a csontok daganatszerű állapotai
A csontok számos, nem daganatos folyamata utánozhatja csonttumorok klinikai vagy radiológiai tüneteit. Az ektópiás csontosodás (myositis ossificans), vagy a törések gyógyulását követően keletkező túlburjánzott újdonképződő csont (callus luxurians), rosszindulatú daganattal téveszthető össze; kórszövettani vizsgálattal azonban megkülönböztethető azoktól.
Gyermekek hosszú csöves csontjaiban egyszerű, egyrekeszű csontciszták alakulhatnak ki, ezeket általában “patológiás törés" bekövetkezésekor ismerik fel. A kisebb ciszták a csonttöréssel együtt meggyógyulnak, üregük kitelődik. A nagyobbak sok esetben kortikoszteroid kezelésre jól reagálnak, ám műtéti góckikaparásra és csontbeültetésre is szükség lehet.
A fibrózus diszplázia, vélhetően a csontfejlődés rendellenességének eredménye. Gyermekkorban néha több csontban is kialakulhat, serdülőkorban növekedése rendszerint megáll. Rosszindulatú elfajulása ritka. Kezelésében néha műtéti korrekciót kell végezni, a hosszú csöves csontokat deformáló elváltozások miatt.
Az aneurizmás csontciszta általában 20 évesnél fiatalabb korban keletkezik. Cisztikus elváltozás, mely a szervezet szinte bármelyik csontjában kialakulhat. Fájdalmas duzzanatot okoz. A kezelés elkezdéséig többnyire lassan növekszik. Legeredményesebben műtéti úton kezelhető, az elváltozást egészben kell eltávolítani.
Jóindulatú csontdaganatok
Oszteokondróma (osteochondroma, exostosis osteocartilaginea) - Leginkább 10-20 éves korban keletkezik, lehet egyedülálló vagy többszörös.
Leggyakrabban a hosszú csöves csontok végéhez közel helyezkednek el. Az oszteokondrómát mindig porcos sapka borítja. A többszörös oszteokondrómák kialakulásában, néha kifejezett családi halmozódás figyelhető meg, ez azért jelentős, mert az ilyen családokban malignus porcképző tumorok gyakoribb előfordulását figyelték meg.
Enkondróma, kondróma (enchondroma, chondroma) - Bármely életkorban előfordulhat, de felnőtteknél gyakoribb, a csontok belsejében (pl. a velőűrben) keletkezik.
A daganatok rendszerint tünetmentesek, és gyakran más okból készített röntgenfelvételen, mellékleletként kerülnek felfedezésre. Ha az elváltozás nem okoz panaszt, illetve radiológiai megjelenése típusos, akkor sem kimetszésre, sem egyéb kezelésre nincs szükség; a progresszió kizárására azonban ajánlatos bizonyos időközönként kontroll röntgenfelvételeket készíteni.
Oszteoid oszteóma (osteoid osteoma) - Leggyakrabban a hosszú csöves csontokban keletkezik. Fiatal felnőttek betegsége. Rendszerint éjszaka erősödő csontfájdalommal jár. A fizikális vizsgálat alkalmával, néha a környező izomzat atrophiája észlelhető. Tartós javulásra csak akkor lehet számítani, ha az oszteóma kicsiny gócát sikerül megtalálni és eltávolítani.
Óriássejtes csonttumor (osteoclastoma) - Leggyakrabban 20-30 éves korban keletkeznek. A tumor áttörheti a csontot és a lágyrészekbe terjedhet. A benignus elváltozásokat legtöbbször feltárás után kikaparják, a nagyon nagy tumorokat egészben távolítják el. Az óriássejtes daganatok kiújulásra hajlamosak, ez nehezíti műtéti kezelésüket. Ritkán metastasist is adhatnak.
Rosszindulatú csontdaganatok
Myeloma multiplex - Vérképzőszervi tumor, a leggyakoribb csontdaganat. Főként idősekben alakul ki. Rendszerint többgócú. A csontvelőből készült aspiratiós vizsgálat általában diagnosztikus értékű.
Sokszor diffúz csontlágyulást okoz.
Oszteoszarkóma (osteosarcoma, osteogen sarcoma) - Rendkívül rosszindulatú daganat, leggyakrabban 10-20 évesekben alakul ki. A daganatok fele a térdtájon keletkezik, fájdalmas duzzanat formájában. Radiológiai képe igen változatos, így biztos diagnózist csak biopsziás minta szövettani vizsgálata ad. Számolnunk kell áttétek megjelenésével is, leggyakrabban a tüdőben. A végleges diagnózis felállítása után a kezelőorvos onkológussal (és a beteggel) közösen dönt a műtét előtti, illetve műtét utáni kemoterápia alkalmazásáról.
Kondroszarkóma (chondrosarcoma) - A porcszövet rosszindulatú daganata, szinte kizárólag felnőttekben fordul elő. Biztos diagnózist csak biopszia ad. Jellemzőjük, hogy a környező lágyrészekbe törve új daganatgócokat hoznak létre. A kezelés az elváltozás radikális műtéti kiirtásából áll. A műtét során az orvosnak figyelnie kell arra, hogy nem szabad megsérteni a daganatot, valamint, hogy ne oltson daganatsejteket a seb lágyrészeibe, különben a tumor óhatatlanul kiújul.
Fibroszarkóma (fibrosarcoma) - Jellegzetességei megegyeznek az oszteoszarkómáéval, kezelésük problémái is hasonlóak.
Bővebben Amit a fibroszarkómáról érdemes tudni
Ewing-szarkóma (Ewing-tumor) - Leggyakrabban 10-20 éves kor között keletkezik, Férfiakban gyakoribb, mint nőkben. Legtöbbször a végtagokon alakul ki. Általában jellemző a fájdalom és a duzzanat megjelenése. A Ewing-szarkóma terjedésre hajlamos, CT- és MRI-vizsgálattal állapítható meg pontosan a betegség kiterjedése. A diagnózis csak biopsziával igazolható. A kezelés műtét, kemotherapia és besugárzás kombinációiból áll.
Rosszindulatú daganatok csontáttétei (csontmetasztázisok)
A csontokban képződött metasztázisok, mintegy 40-50-szer gyakoribbak, mint az elsődlegesen csontból kiinduló daganatok. Minden rosszindulatú daganat adhat áttétet a csontba, leggyakrabban azonban az emlő, tüdő, prosztata, vese és pajzsmirigy carcinomája. Az áttétek leggyakrabban a csigolyákban, a medencecsontban, valamint a combcsontban jelentkeznek.
Ha a csontpanaszokkal orvoshoz forduló beteget rosszindulatú daganat miatt kezelik, illetve ha kórelőzményében rákbetegség szerepel, csontáttétek lehetősége miatt, az orvosnak mindig radiológiai vizsgálatokat kell elvégeztetni. A teljes test csontszcintigráfiája, esetenként már akkor kimutatja az áttéteket, amikor azok még nem láthatók röntgenfelvételen.
Sokszor fordul elő, hogy csontpanaszok miatt vagy egyéb okból végzett radiológiai vizsgálat derít fényt olyan csontáttétre, melynek forrása nem ismert. Ekkor az áttétből végzett biopszia, támpontot adhat a metasztázist adó daganat helyének megtalálásához.
A csontok metasztázisainak kezelése jórészt az elsődleges daganattól függ. Leggyakrabban besugárzás és kemoterápia, illetve hormonkészítmények kombinációját alkalmazzák.
Tovább
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Horváth Balázs, általános orvos
