Az avaszkuláris csontelhalás okai, tünetei és kezelése

Az avaszkuláris csontelhalás (avascularis osteonecrosis, aszeptikus nekrózis vagy egyszerűen oszteonekrózis) egy olyan betegség, amelyhez a csontok vérellátásának átmeneti vagy tartós hiánya vezet. Ha a vérellátás megszűnik, a csontszövet elhal és a csont törékennyé válik. Az avaszkuláris nekrózis bármelyik csontot érintheti, azonban a leggyakrabban a hosszú csontok (pl. combcsont) feji részén fordul elő.

A nekrózis egyszerre megjelenhet egy vagy több csonton, illetve időbeni eltéréssel is kialakulhat a különböző csontokban.

Mi okozhat csontelhalást?

Az avaszkuláris csontelhalás hátterében állhat:

• Trauma (beleértve a sérüléseket, töréseket, vérerek károsodását). Ez a leggyakoribb ok.
• Nem traumatikus okok: Olyan betegségek, állapotok, tényezők, amelyek bizonyos csontterületeket ellátó vérerek szűkületéhez, elzáródásához vezetnek. Leggyakrabban a combcsont feji részét, a csípőcsontokat, a térdet, a bokát, a felkarcsontot és a vállöv csontjait ellátó erek érintettek. Ezt okozhatja bizonyos gyógyszerek, például kortikoszteroidok hosszú távú szedése vagy rendszeres és mértéktelen alkoholfogyasztás, dohányzás, illetve néhány olyan ritka betegség, amelyeket alább, a rizikófaktoroknál sorolunk fel. Csontelhalás nem trumatikus okból férfiaknál gyakrabban alakul ki, mint nőknél és többnyire 30 és 50 éves kor között jelentkezik.

Körülbelül az esetek 20%-ában a csontelhalás oka ismeretlen.

Melyek az avaszkuláris csontelhalás rizikófaktorai?

• Sérülések
• Szteroidok alkalmazása (főleg, ha az nagy dózisban és hosszú távon történik, pl. lupus betegség miatt)
• Gaucher-kór
• Alkoholfogyasztás
• Dohányzás
• Bizonyos daganatos betegségek, pl. myeloma multiplex vagy csontáttétek
• Májbetegségek
• Hematológiai betegségek, vérképzőszervi zavarok, pl. sarlósejtes anémia és bizonyos véralvadási zavarok
• Sugárkezelés
• Kemoterápia
• Hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis)
• Dekompressziós betegség (más néven keszonbetegség)
• A csontritkulás kezelésében napjainkban leggyakrabban használt biszfoszfonát nevű gyógyszercsoport mellékhatásaként is jelentkezhet ritkán csontnekrózis. Ez utóbbi fogászati beavatkozás után az állkapocs területén alakulhat ki.

Milyen tünetekkel járhat a csontnekrózis?

Általában

• korai stádiumban enyhe ízületi fájdalom jelentkezik, kezdetben csak terhelésre, majd nyugalomban is, de eleinte a betegség még lehet tünetmentes is, gyakran csak véletlenül, egy röntgenfelvétel kapcsán derül ki a probléma,
• idővel – amikor az ízület és a csontfej kezd összeomlani – fokozódik a fájdalom,
• ha a csípő-, combcsont érintett, az erős fájdalom csípőízületi mozgáskorlátozottsághoz vezet. Ha a combfej beroppan, akkor a csípő mozgása jelentősen beszűkül, illetve az adott oldali végtag megrövidül, melyet járáskor azonnal észre lehet venni.

A combfejnekrózis tünetei a csont más betegségeinek, egyéb egészségügyi problémáknak a jeleihez hasonlíthatnak. A pontos diagnózishoz feltétlenül szakorvosi vizsgálat szükséges!

Hogyan diagnosztizálható az avaszkuláris nekrózis?

Az anamnézis felvétele mellett különböző vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnózis érdekében, ezek a következők lehetnek:

• Röntgenvizsgálat: a röntgensugarak a különböző szöveteken keresztülhaladva egy filmre vagy ernyőre vetítenek képet, amelyből az orvos a csontelváltozásokról kaphat információt.
• Computertomographia (CT): a röntgenvizsgálatnál részletesebb képet adó diagnosztikai módszer. Röntgensugarak és számítógépes technika kombinációját alkalmazó képalkotó eljárás.
• Mágnesesrezonanciás tomográfia (MRI): a vizsgálat egy mesterségesen kialakított mágneses térben történik, a számítógépre továbbított kép részletes képet ad a különböző szervekről és struktúrákról.
• Csontszcintigráfia: a vizsgálathoz a páciens véráramába nagyon csekély mennyiségű radioaktív anyagot juttatnak, amely által kibocsátott jeleket egy kamera számítógépbe továbbítja, így az orvos képet kap a csontok vérellátásáról és a csontsejtek aktivitásáról.
• Biopszia: szöveti mintavétel, történhet tűvel vagy sor kerülhet rá műtét közben is. A csontszövetből vett mintát megvizsgálják, hogy található-e bennük rákos vagy egyéb abnormális sejt.
• A csontok funkcionális értékelése: ez a vizsgálat általában sebészi beavatkozás keretében történik, melynek során azt tesztelik, hogy a csont belsejében mekkora a nyomás.

Az avaszkuláris nekrózis kezelése

A megfelelő gyógymód kiválasztásához figyelembe kell venni a páciens életkorát, általános egészségi állapotát, kórtörténetét, a betegség fokát, az érintett csont elhelyezkedését, a betegség okát, a páciens bizonyos gyógyszerekkel szembeni esetleges érzékenységét, a betegség állapotában várhatóan bekövetkező változásokat és a beteg viszonyulását az egyes terápiás eljárásokhoz, kezelésekhez.

Az avaszkuláris nekrózissal kezelt páciens terápiájának célja a csontok és ízületek működésének javítása, illetve további károsodásuk megakadályozása. A megfelelő kezelés elengedhetetlen a csont elhalásának, összeomlásának és a csonttörésnek az elkerülése érdekében. A terápia része lehet:

• A korai stádiumban különböző keringésjavító gyógyszerek, vérhígítók adásával meg lehet előzni, hogy a folyamat előrehaladjon.
• Gyógyszeres kezelés (fájdalomcsillapítás)
• Különféle gyógyászati segédeszközök alkalmazása, amelyek csökkentik a csontokra, ízületekre nehezedő terhelést.
• Core dekompresszió: sebészeti beavatkozás keretében az érintett csont belső rétegét eltávolítják, hogy csökkentsék a benne lévő nyomást, ezáltal javítva a vérellátását és csökkentve vagy megfékezve a csontok és ízületek pusztulásának folyamatát.
• Osteotomia: sebészeti beavatkozás, melynek során a csonton korrekciót hajtanak végre és csökkentik az érintett területre gyakorolt stresszt (nyomást).
• Csonttranszplantáció: műtét során a páciens testének egy másik csontjából származó egészséges csontszövetet ültetnek át a beteg csontterület helyére.
• Endoprotézis (ízületpótlás): sebészi beavatkozás során eltávolítják a károsodott ízületet és mesterséges ízülettel (úgynevezett protézissel) pótolják azt. Erre a műtéti eljárásra csak akkor kerül sor, ha a többi kezelési mód nem jár eredménnyel vagy ha a páciensnek nagy fájdalmai vannak és/vagy más módszerrel nem érhető el jelentős javulás a mozgás korlátozottságának megszüntetése terén.

Az avaszkuláris nekrózis kezelése kiegészíthető még elektromos stimulációval és különféle kombinációs terápiákkal, amelyek az új egészséges csontszövet növekedését támogatják. Próbálkozások vannak bizonyos fizioterápiás eljárásokkal, mágneses kezeléssel és extrakorporális lökéshullám terápiával is értek el jó eredményeket.

Szerző: WEBBeteg összeállítás - Bak Marianna, biológus szakfordító és Dr. Szamosi Szilvia, reumatológus
Forrás: Osteonekrose (MSD Manual)
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó