A leggyakoribb gerinc- és mozgásszervi problémák gyermekkorban

A gerinc- és más mozgásszervi betegségek jó része - például a lábboltozat süllyedése (lúdtalp), a gerinc oldalirányú (gerincferdülés), illetve a fiziológiástól eltérő mértékű nyílirányú görbületei (pl. hanyagtartás, Scheuermann-kór) - jellemzően gyermek-, illetve serdülőkorban alakul ki, és időben megkezdett kezelés nélkül igen komoly problémákhoz vezethet.

Az iskolai szűrővizsgálatokon sajnos számos probléma felfedezetlen marad, vagy azért, mert alig láthatóak a jelei, vagy azért, mert sokszor jóval kevesebb idő jut egy-egy gyermekre, mint amennyi szükséges lenne. Hatalmas felelősség hárul tehát a szülőkre, hisz mind a megelőzés, mind a hatékony kezelés szempontjából kulcsfontosságú, hogy az első jeleket időben észleljék. Nézzük meg tehát, melyek a leggyakoribb, jellemzően gyermekkorban kialakuló mozgásszervi betegségek és hogyan ismerhetjük fel ezeket!

Lúdtalp

A lúdtalp nem csupán esztétikai probléma, komoly betegségek - többek közt ízületi kopás, bokasüllyedés, gerincferdülés - kialakulásához, illetve az állóképesség jelentős csökkenéséhez vezethet. Épp ezért igen fontos, hogy már kisgyermekkorban kellő hangsúlyt helyezzünk a megelőzésre, annál is inkább, mert a lúdtalp kialakulása gyakran életünk első éveire vezethető vissza. Ha ugyanis a talp izom- és szalagrendszere nem erősödik megfelelően, és nem képes megtartani a test növekvő súlyát, a talp fiziológiás boltozatai lesüllyedhetnek. Ha gyermekünk állandó lábfájdalomról (boka, belső talpél, térdkalács), panaszkodik, látványosan befelé fordulnak a bokái, esetleg csökkent terhelhetőséget észlelünk nála, érdemes minél előbb felkeresni egy szakembert!

Mit tehetünk a lúdtalp kialakulásának megelőzéséért?

A megelőzés legfőbb eszköze a megfelelő izomerő kialakítása, illetve a boltozat védelme a túlterheléstől:

• Ne siettessük, hogy a baba felüljön és felálljon! Hagyjuk minél hosszabb ideig kúszni-mászni!
• Hagyjunk teret a szabad mozgáshoz és csökkentsük a korai felállás lehetőségét, minél kevesebb időt töltsön tehát a járókában!
• Lehetőleg egyáltalán ne használjunk járássegítőket!
• Eddzük rendszeresen a talpizmokat, kisbabáknál simítással, masszírozással, nagyobb gyermekeknél lábujjon és sarkon járással, apróbb tárgyak lábujjakkal történő felszedegetésével! Kérjük szakember segítségét a gyakorlatok összeállításához!
• Amikor csak lehet, járjon a gyermek mezítláb, természetes talajon! Az egyenetlen talajon való egyensúlyozás, illetve a fűszálak, kavicsok ingerlő hatása segíti az izmok erősödését.
• A megfelelő cipő kiválasztásához szintén kérjük szakember segítségét! Általánosságban elmondható, hogy mind a puha, mind a kemény talpú cipő viselésének vannak előnyei és hátrányai is. Az tűnik tehát a legjobb megoldásnak, ha váltogatjuk a lábbeliket.

Hanyagtartás és Scheuermann-kór

A mozgásszervi problémák jó része bizony a helytelen testtartás következtében, az izomegyensúly megbomlása miatt alakul ki. Az egyik leggyakoribb, jellemzően már gyermekkorban jelentkező tartáshiba a hanyagtartás, amelynek legfőbb oka a törzs és a hátizmok csökkent teherbíró képessége, ugyanakkor sok esetben pszichés tényezők is állhatnak a háttérben. Az iskolapadban, vagy a számítógép előtt való napi sok-sok órás gubbasztás, SMS-ezgetés előrehajtott fejjel, esetleg az önbizalom hiánya miatt felvett, állandósuló görnyedt testtartás rendszeres testmozgás hiányában mind-mind hanyagtartáshoz vezethet. A helytelen tartás korrigálása különösen fontos, hisz elhanyagolt esetben visszafordíthatatlan strukturális deformitások jöhetnek létre.

Bővebben SMS nyak, a járványszerűen terjedő kór

A Scheuermann-kór tünetei – görnyedt hát, előreeső vállak - laikus szemmel nézve igencsak hasonlítanak a hanyagtartáséra, ugyanakkor a két deformitás közt jelentős különbség van. A hanyagtartás kialakulásának oka mindig a gyermek életmódjában keresendő, a Scheuermann-kór azonban veleszületett rendellenesség, amely általában 8-10 éves kor után jelentkezik. Míg a hanyagtartás – legalábbis eleinte – főképp a lágyrészeket (izmok, szalagok) érinti, így a folyamat gyógytornával vissszafordítható, a Scheuermann-kór merev, csontos elváltozást jelent. A csigolyák szerkezete károsodik, ezért “görbül” meg látványosan a gerinc háti szakasza. A Scheuermann-kór tehát a szó szoros értelmében nem gyógyítható, ám megfelelő kezeléssel a beteg tünetmentessé tehető.

Ha gyermekünk rendszeresen lapocka tájéki fájdalomra panaszkodik, esetleg oldalnézetből azt vesszük észre, hogy vállai és feje előreesnek, hasa előredomborodik, feltétlenül keressünk fel egy szakembert!

Gerincferdülés

Míg a hanyagtartás és a Sceuermann-kór a gerinc nyílirányú görbületeinek fokozódásával járnak, a gerincferdülés (scoliosis) az oldalirányú elhajlást jelenti. Szintén két típusát különböztetjük meg, a funkcionális, illetve a strukturális gerincferdülést. Gerincferdülés esetén féloldalasan, aszimmetrikusan terhelődik a szervezet, ami a boka, a térd és a csípőízületek korai kopásához, állandósult fájdalmakhoz vezethet. A statikai rendellenesség rontja a szervezet terhelhetőségét is, súlyos fajtái akár légzési, keringési problémákat is okozhatnak.

A funkcionális gerincferdülés kialakulásának oka – a hanyagtartáséhoz hasonlóan - elsősorban a gyenge hátizomzat. A serdülőkorú gyermekek általában hirtelen nőnek, és rendszeres testmozgás hiányában az izomerő nem tud lépést tartani a hirtelen növekedéssel. A fejletlen izomzat helytelen testtartáshoz, egyenlőtlen, féloldalas terheléshez, az izomegyensúly megbomlásához, ezáltal pedig a gerinc ferdüléséhez vezethet. A funkcionális gerincferdülés könnyen megelőzhető rendszeres testmozgással, a féloldalas terhelések (pl. nehéz iskolatáska cipelése az egyik vállon, féloldalas ülés az iskolapadban vagy a számítógép előtt) kiiktatásával és a helyes testtartás elsajátításával. Ha azonban a deformitás már kialakult, a megbomlott izomegyensúly csak gyógytornával állítható vissza.

Strukturális gerincferdülés a csigolyák aszimmetrikus fejlődése miatt alakul ki, tehát ez esetben – a Scheuermann-kórhoz hasonlóan – csontos elváltozás is történik. Általában 10-12 éves korban jelentkeznek az első tünetek, s a gerinc ferdüléséhez gyakran társul csavarodás és bordapúp is. Míg a funkcionális gerincferdülés gyógytornával maradéktalanul gyógyítható, a strukturális gerincferdülés sajnos általában nem. Utóbbi esetben a mozgásterápia fő célja az ún. kompenzált gerincferdülés létrehozása, ilyenkor a gerinc ferdülése megmarad ugyan, de a vállak és a csípő két oldala egy szintbe kerül, a fej pedig visszakerül a medence közepére. Ez nem csupán látványában jelentős változás, de statikailag is jóval kedvezőbb állapot, azaz kevésbé terhelődnek az ízületek.

A gerincferdülés jelei általában szabad szemmel is láthatóak. Talán a legkönnyebben észrevehető tünet a két váll magasságának különbsége. Ha vállövi, vagy csípő-tájéki aszimmetriát, esetleg sántító járást észlelünk gyermekünknél, haladéktalanul forduljunk szakemberhez!

Mit tehetünk a felsorolt gerincproblémák kialakulásának megelőzéséért?

• A rendszeres, a testet szimmetrikusan terhelő testmozgás elengedhetetlen a gyermek számára. A kifejezetten ajánlott sportok közé tartozik az úszás, a kirándulás, túrázás és a gerinctorna, gerincjóga.
• Ha aszimmetrikusan terhelő sportot űz a gyermek (pl. kosárlabda, tenisz), gondoskodjunk arról, hogy a negatív hatásokat kompenzálandó az előző pontban említett sportok valamelyikét is rendszeresen végezze!
• Kerüljünk minden féloldalas terhelést, például a félvállon hordott nehéz iskolatáskát! Érdemes inkább hátizsákot választani a gyermek számára.
• Az iskolai és az otthoni szék (és íróasztal) különösen komoly veszélyforrás, hisz napjai nagy részét ezekben tölti a gyermek. Ha görnyedten vagy féloldalasan ül, használjunk ékpárnát, és kérjük mozgásterapeuta segítségét a helyes testtartás és a helyes ülés elsajátításához!
• Tanítsuk meg idejekorán arra is, hogy a tabletet, mobiltelefont használat közben emelje szemmagasságba ahelyett, hogy fejét lefelé döntve pötyögne rajta!

Ha az egyes betegségeknél felsorolt tünetek bármelyikét észleljük, mihamarabb forduljunk szakemberhez! Minél hamarabb hozzákezdünk a terápiához, annál kisebb az esélye a maradandó károsodások kialakulásának!

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Feövenyessy Krisztina mozgásterapeuta, okl. rehabilitációs szakember, a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője