Mi okozhat ízületi merevséget?

Reumatológiai, belgyógyászati, neurológiai kórképek jellemző vagy következményes tüneteként hosszabb-rövidebb ideig fennálló ízületi merevség, mozgáskorlátozottság jelentkezhet.

Az adott betegség károsíthat egy, néhány (2-4), vagy több ízületet, ízületen belüli és azt körülvevő képleteket, járhat gyulladásos tünetekkel (fájdalom, duzzanat, melegség, bőrpír, funkciókárosodás), vagy ezek nélkül.

Az ízületet alkotó csontok ízvégeit hyalinporc fedi, az ízfelszínek között lévő ízületi rést viszkózus ízületi folyadék keni. Az ízületi tok – melyet belülről 2-3 sejtrétegből álló szinoviális membrán borít – körülveszi az ízületet, melyet az ízületi szalagokkal együtt véd és stabilizál. Az inak, szalagok porcos átmenettel, enthesissel rögzülnek a csontokhoz. Járulékos képletek a bursák (nyáktömlők), discusok, meniscusok, rostporcos ízvápaajkak.

Mi állhat az ízületi merevség hátterében?

Az ízület merevsége általában aktívan–passzívan (saját erőnk és más személy segítségével) kimozgatható, illetve az alapbetegség gyógyulásával, a fájdalom, duzzanat elmúltával megszűnik. Az ízületi kontraktúra esetében azonban a mozgáspálya egy- vagy több irányban beszűkül, az ízület aktívan–passzívan már nem vagy csak igen korlátozottan, fájdalom mellett mobilizálható. Kontraktúra kialakulhat a bőr alatti kötőszövet gyulladása, fibrózisa, az ízületi tok zsugorodása; az izmok rövidülésével és az ízvégek kötőszövetes összenövésével járó súlyos ízületi károsodás (ankylosis), vagy egyes neurológiai betegségek következményeként izomtónusfokozódás, hosszas ízületi immobilitás következtében.

Reumatológiai szempontból két kórállapotot fontos elkülöníteni: az ízület artrózisát (porckopás) – ahol összetett (biomechanikai, anyagcsere stb.) folyamatok a porcszövet anyagcseréjét a porc és a porc alatti csontszövet pusztulása felé billentik –, valamint a rheumatoid arthritist, mely szisztémás autoimmun kórkép, ahol a szinoviális membrán gyulladása vezet végül az ízületek károsodásához. Mindkét kórállapotban hosszabb-rövidebb pihenési időszak után az érintett ízületek merevségét észlelhetjük, valamint súlyos fokú ízületi károsodással, jelentős fokú életminőség-romlással járhatnak. A rheumatoid arthritis azonban teljes szervezetet érintő betegség révén súlyos belszervi károsodásokhoz, főként szív-érrendszeri szövődmények miatt a várható élettartam jelentős rövidüléséhez vezethet.

Bár az artrózis kialakulásában öröklött tényezők is szerepet játszanak, gyakorisága mégis az életkor előrehaladtával nő. Kialakulhat anatómiai értelemben ép ízület kóros terhelése, vagy kóros szerkezetű ízületet érő normál terhelés hatására is, így számos, porc- és csontanyagcserét, szerkezetét érintő betegség ún. másodlagos artrózishoz vezethet (pl. sérülés, endokrinológiai betegségek, kristályarthropáthiák, stb.).

Elsődleges (primer) formára példa a kéz polyartrózisa, ahol az ujjak körömperc-középperc közötti (DIP) és középperc-alapperc közötti (PIP) ízületei érintettek. Az artrózisos beteg ízületi merevsége általában pihenést követően, az ízületi aktivitás elején jelentkezik és legtöbbször az ún. indítási fájdalommal jár, az állapot általában 30 percnél rövidebb, bemozgatásra fokozatosan oldódik. Későbbiekben az ízperemeken csontos kiszélesedések („csomók) alakulhatnak ki, melyek gyulladttá, fájdalmassá válhatnak, a gyulladásos időszakban nyugalmi fájdalom is jelentkezhet.

A rheumatoid arthritis esetében azonban a betegség aktivitását is jól jelző reggeli ízületi merevség akár több órán át tarthat. A PIP és MCP (kézközép-alapperc közötti) ízületek duzzadtak, behajlítva fájdalmasok, oldalirányú összenyomásnál a fájdalom provokálható. A betegség gyakran jár más ízületek – csuklók, térdek, láb kisízületek – jellemzően szimmetrikus érintettségével. Bármely életkorban indulhat, a fokozatos vagy hirtelen kezdetet a szisztámás gyulladás általános tünetei (hőemelkedés/láz, fáradékonyság, rossz közérzet stb.) követik.

Polyarthritissel, azaz sokízületi gyulladással járhatnak más szisztémás autoimmun kórképek (szisztémás lupus erythematosus, Sjögren-szindróma, szisztémás sclerosis, nem differenciált kollagenosis, stb.), ezeknél azonban a reggeli ízületi merevség kevésbé kifejezett, rövidebb ideig áll fenn.

Polymyalgia rheumatica szintén járhat ízületi-, illetve ínhüvelygyulladással, az általános tünetek mellett itt mégis inkább a nyak-vállöv, medenceöv kifejezett fájdalma, hosszan fennálló merevsége jellemző. Az 50 év feletti korosztály betegsége.

Az arthritis psoriatica, mely pikkelysömörhöz társuló sokízületi gyulladás, egyik megjelenési formája - hasonlóan a rheumatoid arthritishez - a kéz- láb kisízületeinek szimmetrikus gyulladásával jár, azonban itt a DIP ízületek is érintettek.

A már említett megbetegedéseken kívül vírusos-bakteriális, gombás fertőzés okozta ízületi gyulladások, valamint a kristályarthropathiák (pl. köszvény) is járhatnak a jelentős fájdalom, duzzanat miatt az érintett ízület(ek) mozgáskorlátozottságával.

Anyagcsere-betegségekkel járó kötőszöveti elváltozások vezetnek az endokrin arhtropathiák kialakulásához, például a cukorbetegséghez társuló kéz kisízületi mozgáskorlátozottsághoz (cheiroarthropathia). Ide sorolható a Dupuytren-kontraktúra: a kéz IV-V. ujjak mentén az ín, tenyéri bőnye megvastagszik, zsugorodik, az ujjak a tenyér felé hajlanak. A vállízületek körüli szalagok, bursák gyulladásával, mészlerakódással járó periarthritis humeroscapularis önállóan is kialakulhat; erős fájdalommal, mozgáskorlátozottsággal jár, befagyott váll állapotához vezethet.

A kéz túlterhelése kapcsán gyakori jelenség az ún. pattanó ujj, amikor egy-egy ujjhajlító ín megvastagszik, az ujj nyújtása csak fokozott erőkifejtés révén lehetséges, amikor is a kis csomó behúzódik az ínhüvelybe, az ízület „pattan”. Ugyanakkor „merevnek” érezhetjük pl. a térdízületünket, amikor egy ízületen belül levált porcdarabka („ízületi egér”) megakadályozza az ízület egy ponton túli mozgását. Ez utóbbi megoldása gyakran műtéti.

A spondylarthropathia a gerinc kisízületeinek gyulladása révén a gerincoszlop elmerevedéséhez vezethet, a kórképet A gerincízületi gyulladások okai, tünetei című cikk összefoglaló tárgyalja.

Artrodézis: az ízület műtéti úton történő elmerevítése.

Amennyiben a panaszos (egy vagy több) ízület kifejezetten fájdalmas, duzzadt, felette a bőr piros, meleg, érzékeny, nehéz mozgatni és/vagy deformált, a tünetek ismétlődnek vagy elhúzódnak, esetleg általános tünetek (láz, fáradékonyság, fogyás, esetleg éjszakai izzadás, stb.) is jelentkeznek, mindenképpen javasolt orvos felkeresése.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kovács Diána, reumatológus