Symphysis-pubis disfunctio - A szeméremcsont ízületének fellazulása
frissítve:
Ez az elváltozás symphysiolysis vagy symphyseolysis néven is ismert. Magyarul a szeméremcsont ízületének fellazulását jelenti. Leggyakrabban 10 és 50 év között jelentkezik, nőkön.
Mi okozhatja?
A kórkép nagyrészt ismeretlen etiológiájú, kialakulásában fizikai kórokok szerepét feltételezik, mint a medence traumáját vagy az inguinalis (lágyéki) tájat érő direkt trauma hatását. A medence veleszületett vagy szerzett deformitása is kedvez létrejöttének. Emellett betegségekhez kapcsolódását, mint pl. az angolkór (rachitis), is megfigyelték.
Terhesség alatt, illetve szülést követően jelentkezik nagyobb gyakorisággal. Kialakulására hajlamosít a veszélyeztetett terhesség téraránytalanságot okozó, bemenetben szűk medence miatt; elakadt szülés (pl.: tartási és fekvési rendellenesség miatt, deformált medence miatt vagy szűk medence miatt), nagy magzat vagy akár a medence ízületeinek és szalagjainak szülési károsodása.
A symphysis-pubis disfunctio (SPD) tünetei
A csontjaink egymáshoz való kapcsolódása történhet valódi ízületekkel, mint például a térd- vagy könyökízület és történhet úgynevezett álízületekkel, mint a symphysis esetében. A valódi ízületben van mozgás. Az álízületben nincs (mintha össze lenne nőve a két csont.) A medence csontjait álízületek kötik össze. Ezek szilárdsága létfontosságú a járáshoz, hisz a medence csontjaihoz kapcsolódik kétoldalt a két combcsont feje és azon át az alsó végtag.
A symphysis (szeméremízület) elöl a két szeméremcsontot köti össze stabilan, és mozgásokat egy irányban sem enged. A symphysis diszfunkció esetében általános panaszként rossz közérzet, alhasi, tompa és húzó jellegű fájdalom jelentkeznek. Emellett mozgásszervi panaszok, mint fájdalom a csípőnél elöl, a szeméremcsont felett, mely panaszok járásra fokozódnak. Emellett a járás nehezített, illetve járásképtelenség jöhet létre.
Az áldott állapot utolsó heteiben és a szülésnél a symphysis álízület kissé fellazul, hogy a baba feje könnyebben átférjen a medencegyűrűn. Ennek a fellazulásnak a létrejötte a progeszteron, illetve relaxin hormonoknak köszönhető, ezek a hormonok a felelősek a kismedence szülésre való felkészítéséért. Amennyiben ezek a hormonok túl korán vagy fokozott mennyiségben termelődnek, úgy ez a fellazulás is nagyobb mértékűvé válik, az ízületben is némi mozgás jelenik meg. A syphysis álízületében ez a létrejövő kis mozgás viszont erős fájdalommal jár, szinte lehetetlenné teszi a járást. Emellett az érintett terület duzzanata, nyomásérzékenysége is megjelenik. Sok esetben a fájdalom nemcsak terheléskor, járáskor jelentkezik, hanem minden olyan esetben, amikor aszimmetrikus terhelés éri a medencét, például ágyban forduláskor vagy állva forduláskor. A fájdalom esetenként a comb belső felszínébe is kisugározhat.
A symphysis-pubis disfunctio kezelése
A fájdalmas állapot sokszor 2-3 hét alatt magától megszűnik, máskor, főleg súlyos esetben akár hónapokig is eltarthat. A fekvés és a fájdalomcsillapítás a szokásos kezelés, amennyiben terhesség nem áll fenn. Terhesség első trimeszteréről általánosságban elmondható, hogy mindenfajta fájdalomcsillapító gyógyszeres kezeléstől tartózkodni kell. Második és a harmadik trimeszterben kezelőorvos tanácsára és felügyelete mellett igen nagy és tűrhetetlen fájdalmak esetén bizonyos nemszteroid fájdalomcsillapítókkal és esetenként szteroidinjekciókkal lehet fájdalmat csillapítani, de csakis a kezelőorvos elrendelésére és felügyelete mellett.
Gyógyászati segédeszközök közül a medenceszorító övek használata segíthet, ebben az esetben az öv nem a hasat, hanem a medencét támasztja meg, felhelyezésekor az övet a szeméremcsont magasságában kell felhelyezni.
Hasznos már a várandósság kezdetekor a megfelelő szakember irányítása alatt rendszeresen végzett kismamatorna. Súlyos esetben gyógytornász vezetése alatt végzett speciális gyógytorna végzése válhat szükségessé.
Igen súlyos esetben, ha egyéb módszerek hatástalannak bizonyultak, úgy műtéti megoldásra kerülhet sor. A traumatológus orvos ilyenkor műtéttel fixálja a csontokat, megszüntetve a mozgást és ezzel a panaszokat.
| A középkorban |
| Végül érdekesség, hogy a középkorban, a biztonságos császármetszés kidolgozása előtti időszakban már sokszor a szeméremízület szétválasztását mesterségesen végezték. Ilyenkor átvágták a szeméremízületet szűk anyai medence esetén, mert különben a baba nem tudott világra jönni, s méhrepedés miatt a mama és babája belehalhatott a szülésbe. |
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Bálint Anita, reumatológus
