A Perthes-kór

Magyarországon egy százalék a Perthes-kórral veszélyeztetett gyerekek száma, a 3-13 éves korosztályban. Ezzel az aránnyal ez a második leggyakoribb gyermekkori csípőízületi betegség.

A betegség földrajzi előfordulása nagyon érdekes: a mérsékelt övön kívül más éghajlati területen nemigen fordul elő. Fiúknál háromszor gyakoribb, mint lányoknál.

A csontok gyermekkorban intenzív növekedésben vannak, amely majd a felnőttkor elérésével fejeződik be. Születéskor a hosszú csöves csontok végei (kivéve a combcsont térdízülethez közeli végét) porcos állományúak. Később a porcos állományban fokozatosan egy vagy több csontosodási mag alakul ki, amely végül létrehozza az elcsontosodott csontvéget, amelytől az ízületi porc mind szövettanilag, mind funkcionálisan élesen elkülönül.

A Perthes-kór a még növekedésben lévő combcsont csípőízülethez közelebbi (a test középvonalához közelebb eső) epiphysisének betegsége. A combcsont ezen végének nagyon nagy szerepe van a test ortopédiai stabilizálásában, a nyomóerők viselésében és optimális elosztásában, a mozgás megfelelő kivitelezésében.

A Perthes-kór lényege, hogy a combcsont epiphysisének vérellátása zavart szenved, aminek következtében az elhal, és a combcsont fejének deformálódása alakul ki. A vérellátási zavart leggyakrabban sérülés, trauma okozza, vagy valamely lázas betegséget követő, immunológiai alapon kialakuló ízületi hártya gyulladás. Fokozottan veszélyeztetettek azok a gyerekek, akiknél felső légúti hurutos megbetegedés után átmeneti csípőízület gyulladás alakul ki.

Mik a leggyakoribb tünetek?

Leggyakrabban a szülők, barátok, óvó nénik vagy tanárok észlelik a hetek, vagy hónapok óta fennálló sántítását vagy más jellegű furcsa járásmódját, amely nem folyamatos: egyszer észlelhető, egyszer nem. A gyermek fájdalmat jelezhet a csípőjében, a combjában vagy a térdében, de a fájdalom jelenléte nem törvényszerű. Ritkább esetben a gyermek heveny, nagyfokú csípőízületi fájdalmat érez, és ezért kerül az orvos látókörébe.

A fizikális vizsgálat során az orvos különböző testhelyzetekben, eltérő mozdulatok végrehajtása közben megfigyeli a gyermek járását, mozgását. Előrehaladott esetben kórjelző a beteg oldali izomzat sorvadása.

Elengedhetetlen a csípőízület röntgenfelvétele, amelyen a betegség radiológiai jelei általában jól felismerhetők. A tüneteket akkor is komolyan kell venni, ha azok banálisnak tűnnek. Mivel a betegség tünetei hol előjönnek, hol elmúlnak, negatív eredmény esetén az orvosi vizsgálat megismétlése szükséges egy későbbi időpontban.

Hogyan kezelhető a Perthes-kór?

A kezelés korai diagnózis esetén pihenés és fizikai kímélet, az alsó végtag mozgatásának minimalizálása. Szükség esetén az iskolai torna alóli felmentés is szóba jön. Előrehaladott esetben műtétre kerül sor, amelyet 4-6 hétig medencegipsz viselése, majd gyógytorna és átlagosan 6-12 hétig járássegítő, tehermentesítő eszköz (mankó) használata követ.

Az időben felismert és kezelt Perthes-kór nyom nélkül gyógyul, egyébként csípőízületi korlátozottság maradhat vissza. A műtét az érintett végtagot 0,5-1 cm-rel megrövidíti, ám ez a különbség a gyermekkor végére általában megszűnik. Nagyon fontos, hogy a növekedés végéig a gyermek rendszeres ellenőrzése szükséges a maradandó mozgásnehezítettség elhárítása végett.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos