Csontkinövést okozhat a túlzásba vitt mobilozás
frissítve:
Különösen a fiatalokat veszélyezteti a fejentyű. Ausztrál tudósok meglepő kutatást publikáltak 2018 februárjában, amely - jobb későn, mint soha - másfél év után, idén nyáron végre hatalmas visszhangot keltett, és egy, a BBC-ben megjelent cikk hatására gyakorlatilag bejárta a világot.
Az elmúlt napokban „Plusz csont nőhet a koponyára, ha sokat mobilozunk” szalagcímekkel telt meg a nemzetközi sajtó, sőt, számos médium egyenesen „új csont képződését” emlegeti. Nos, ha vadiúj csontunk nem is képződik a mobilozástól, a már meglévő valóban deformálódhat, ráadásul - ahogy a kutatás is hangsúlyozza - ennek veszélye leginkább a fiatalokat fenyegeti.
| A kutatásról |
| Az ausztráliai Sunshine Coast Egyetem tudósai ezerkétszáz 18-86 év közötti ember koponyáját vizsgálták röntgenfelvételen. Nem csupán csontos deformitásokat kerestek, a vizsgált személyek testtartását is elemezték annak érdekében, hogy összefüggést találjanak a két jelenség (csontkinövés és helytelen testtartás) közt. A páciensek 33 (!!!) százalékánál bukkantak kóros csontkinövésre a nyakszirtcsont legkiállóbb részén (lásd az alábbi képen). Még inkább megdöbbentő, hogy a 18-30 év közötti fiataloknál jóval gyakrabban fordul elő a deformitás, mint a 30 éven felülieknél; több mint 40 százalékuknál fedezték fel a karomszerű nyúlványt. A legnagyobb „fejentyű” (a szót a sarkantyú kifejezés után szabadon költöttem, az indokot lásd később) 3 cm (!!!) hosszú, azaz nagyjából akkora, mint egy nagytestű kutyus szemfoga. A deformitást a testtartásvizsgálatok eredményeivel összevetve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a csontkinövés kialakulásában elsődleges szerepet játszik a helytelen terhelések következtében kialakuló úgynevezett előrehelyezett fejtartás. Kóros tarkótáji csontkinövés |
Mi köze az előrehelyezett fejtartásnak a csontkinövéshez?
Az inion (protuberantia occipitalis externa) a nyakszirtcsont legkiállóbb része, ahonnan a tarkószalag és a trapézizom egyes rostjai erednek.
Az inion (bekarikázva)
Már több mint egy évszázaddal ezelőtt észrevették, hogy időskorra a sok-sok évnyi káros terhelés következtében kialakuló úgynevezett előrehelyezett fejtartás (EFT) miatt ritkán ugyan, de kisebb-nagyobb csontkinövés jelenhet meg ezen a területen. Az EFT következtében ugyanis az inionról eredő tarkószalag és a trapézizom felső része egyaránt krónikusan túlterheltté és feszessé válik, hisz ezekre a lágyrészekre hárul az előrehelyeződés miatt megtöbbszöröződő súlyú fej megtartása.
Az előrehelyeződő fej a fizika törvényeinek megfelelően saját súlyának többszörösével terheli az alátámasztási felületet, azaz nyakunkat
A feszessé váló lágyrészek gyakorlatilag folyamatosan tépik és irritálják eredési pontjukon a csonthártyát, így a szervezet védekező mechanizmusként megerősíti az adott területet, mégpedig úgy, hogy további csontot „épít” a meglévőre.
| Kóros csontkinövések |
| A kóros csontkinövés korántsem ismeretlen jelenség, gondoljunk csak például az úgynevezett sarkantyúra! Ha a rendszeres túlterhelés (pl. a megerőltető sportolás, amit nem követ az izmok és a kötőszövet hatékony ellazítása és nyújtása) következtében az Achilles-ín és/vagy a talpi bőnye krónikusan feszessé válik, folyamatosan irritálja tapadási pontját a sarokcsont csonthártyáján, míg végül a szervezet a sarokcsont megerősítésével, meghosszabbításával, azaz sarkantyú növesztésével reagál. Koponyánk csontkinövése valójában a „helyszín” kivételével semmiben nem különbözik a sarkantyútól, ezért is kapta tőlem a „fejentyű” elnevezést. Csontkinövés az Achilles-ín (bal odali nyíl), illetve a talpi bőnye (jobb oldali nyíl) tapadási pontján |
Miért alakul ki az EFT és hogyan érinti a mai fiatalokat?
A civilizált, mozgásszegény, ülő életmód az izmok gyengüléséhez és izomegyensúly-megbomlásokhoz vezet. Az izomgyengülések miatt előbb-utóbb győz a testet előrefelé húzó gravitáció, így a néhány millió évvel ezelőtt felegyenesedett ember a helytelen terhelések következtében alig néhány évtized leforgása alatt ismét egyre közelebb kerül a földhöz. Minél hosszabban érnek bennünket ugyanis a káros, előrehúzó hatások (például ülés közben a meggörbülő gerinc és az előretolt fej), annál inkább „töpörödünk” össze. Ez az egyik legfőbb oka annak, hogy az idős emberek jelentős része – különösen azok, akik életük során nem kompenzálták folyamatos testmozgással, sportolással az őket érő káros hatásokat – élete alkonyán C betűként hajlik rá a botjára.
Nem lehet nem észrevenni a hasonlóságot a két testtartás közt
A jelenség idáig elsősorban az idős korosztályt érintette, hisz jó néhány évtizednyi káros terhelés kellett ahhoz, hogy a túlterhelés ilyen látványos jeleket hagyjon az emberi testen. Az utóbbi években azonban a mobiltelefonok/tabletek térnyerése miatt drámaian felerősödtek a mozgásszerveinket érintő káros hatások, így a gerincbetegségek ma már korántsem csak az időseket fenyegetik.
A tizenévesek átlagosan napi 4-5 órát töltenek a telefon fölé hajolva és szervezetük lassan-lassan alkalmazkodik a drasztikus túlterheléshez. Gerincük az öregemberekéhez hasonlóan meggörbül, fejük előrehelyeződik, nyakuk megtörik, a hátulsó izmok és szalagok megfeszülnek, míg végül néhány évnyi mobilozást/tabletezést követően kialakulhat az úgynevezett SMS-nyak, illetve a „fejentyű”, azaz a kóros tarkótáji csontkinövés. Íme a magyarázat a sokkoló tényre, hogy a fiatalok közt immár gyakoribb a tarkócsont degeneratív elfajulása, mint az idősebb generációk tagjai közt.
Egyikből következik a másik, méghozzá alig néhány év/évtized leforgása alatt
| Férfiak és nők |
| Érdekes módon a kutatás szerint a férfiak tűnnek veszélyeztetettebbnek, közöttük ugyanis ötször nagyobb a csontos deformitás kialakulásának veszélye. A kutatók ezt egyrészt a fej nagyobb súlyának, a nagyobb izomerőnek és a hosszabb erőkarnak tulajdonítják, ugyanakkor joggal merül fel magyarázatként az a megfigyelés is, hogy a férfiak jellemzően jóval gyakrabban használják a mobileszközöket hosszas időtöltésre (például játékra), mint a nők. |
Miért veszélyes a csontkinövés?
Valójában nem maga a csontkinövés okozza a problémát, hanem kialakulásának oka, azaz a helytelen testtartás. Az előrehelyezett fejtartás ugyanis komoly terhet ró az izmokra, kötőszövetre, így azok tartósan befeszülnek és krónikus, egyre erősödő nyaki/tarkótáji fájdalmakat, migrént, szédülést, fülzúgást okoznak. A nyak túlterhelése (az előretolt fej megnövekvő súlyának folyamatos megtartása) ráadásul a csigolyákat egymástól elválasztó porckorongokat is erősen károsítja, a porckorongok ellapulnak, kiboltosulnak, így az épp csak serdülő XXI. századi gyermek igen korán beléphet a porckorongsérvesek klubjába.
Vajon mi a megoldás?
Egyéni szinten a konkrét probléma (fél)megoldása az, ha elérjük gyermekünknél, hogy a mobiltelefont/tabletet emelje a szeme elé, és ne ő görnyedjen előre. Ugyanakkor ez az elővigyázatosság önmagában még nem elegendő; kiegyensúlyozott táplálkozás, harmonikus és változatos mindennapos testmozgás nélkül ugyanis a testi-lelki egészség csupán elérhetetlen álom marad, és még ha „fejentyű” nem is alakul ki, ezer hasonló kór fenyegeti a mai kor gyermekét. Relatíve friss statisztikák szerint a 20 évesek 30 százaléka szenved más jellegű (tehát nem a tarkót érintő) degeneratív gerincbetegségben (pl. gerincferdülés, porckorong-ellapulás vagy -sérv, esetleg porckopás), amit a mozgásszegény életmód, és más jellegű, de a mobiltelefon helytelen használatához hasonló káros terhelések okoznak. A helyes mobilozás tehát önmagában édeskevés.
Ahogy a szakemberek jó része, úgy magam is a társadalmi szintű reformok szükségességét hirdetem. Számtalanszor bebizonyosodott ugyanis, hogy pusztán egyéni akciókkal (páciensoktatás, ismeretterjesztő cikkek írása, előadások stb.) gyakorlatilag lehetetlen átfogó, tömegeket érintő változásokat elérni. Néhány ezren (vagy, ha az Indexre kikerül, néhány tízezren) elolvassák a cikkeimet vagy más kollégák hasonló szellemiségű írásait, sokan okulnak is belőlük, tömegekhez azonban nem jut el az információ.
Épp ezért a gyökerekig kell leásni. Elengedhetetlennek tartom az iskolai egészségnevelés modernizálását és az új kor kihívásaival való összehangolását. Nem elegendő bemagolni Petőfi verseit és a petúnia szerveit, sőt, önmagában a zsámolyugrás technikájának elsajátítása is édeskevés. Látványos és izgalmas formában kell megismertetni a gyermekekkel saját testüket, annak működését, az életmód-eredetű problémákat, betegségeket, a folyamatos és változatos testmozgás és a helyes táplálkozás szükségességét, valamint a helyes testtartást/ülést/mobilozást annak érdekében, hogy esélyük legyen elkerülni az idő előtti "vénemberré" válást. A modern egészségnevelésnek be kell kerülnie a hivatalos tantervbe ahhoz, hogy elindulhasson a társadalmi szintű szemléletváltás!
Ehhez azonban elsősorban és mindenekfelett olyan szakemberekre van szükség, akik nemcsak lépést tartanak a szakma fejlődésével és folyamatosan követik a tudományos kutatások eredményeit, de arra is képesek, hogy mindezeket érthetően és a gyermekek számára izgalmas, élvezhető módon adják át, azaz ne csupán tanítsanak, de neveljenek is.
Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Feövenyessy Krisztina mozgásterapeuta, okl. rehabilitációs szakember, a Feövenyessy Gerinc- és Sporterehabilitációs Központ és a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője
