Mit kell tudnunk az idegbecsípődésről?
frissítve:
Idegbecsípődésnek azt a tünetegyüttest nevezzük, amely akkor jelentkezik, ha egy ideget a körülvevő szövetek túlságosan megnyomnak. Ezt okozhatja csont, porc, izom vagy ínszalag is, általában akkor, ha ezek a szövetek valami miatt normális helyükről elmozdulnak vagy pl. gyulladás következtében tömegesebbekké válnak.
A nyomás miatt ilyenkor az ideg működése romlik, fájdalom, zsibbadás, érzékvesztés vagy izomgyengeség jelentkezik. A kiváltó ok mielőbbi megszűnésével a tünetek nyomtalanul elmúlhatnak, de erősebb és tartósabb nyomás akár az ideg végleges károsodását is okozhatja.
Az idegbecsípődés a test több részén is jelentkezhet. Leggyakrabban a gerincoszlopból kilépő ideggyökök nyomását, az ennek következtében típusos esetben kialakuló isiászt vagy karfájdalmat illetik ezzel a névvel. Ugyanezen a módon jön létre a csukló alagút szindróma, mely a kezet ellátó egyik ideg megnyomására vezethető vissza.
A köznyelvben idegbecsípődés névvel általában fájdalmas betegségeket illetnek, a környéki mozgató idegek ilyen mechanizmusú károsodása azonban csak izomgyengeséggel, mozgáskieséssel jár.
Szerencsére pihentetéssel és konzervatív orvosi terápiával a legtöbb ember néhány nap vagy hét alatt meggyógyul az idegbecsípődés okozta fájdalmakból. Egyes esetekben műtétes kezelés is szükségessé válhat.
Az idegbecsípődés tünetei
A becsípődött ideg leggyakoribb jelei és tünetei az alábbiak lehetnek:
- éles, égető, a végtagba végig sugárzó fájdalom
- a fájdalom jellemzően bizonyos mozgásokra, köhögésre fokozódik
- zsibbadás, bizsergés
- izomgyengeség az érintett területen
- érzékvesztés az ideg által kiszolgált testtájon
- gyakori láb- vagy kézzsibbadás
A tünetek éjszakai pihenés közben erőteljesebben jelentkezhetnek.
Idegbecsípődés okai
A becsípődés legfőbb oka, hogy túl nagy nyomás helyeződik az idegre valamilyen más szövet miatt.
A gerincoszlopból kilépő ideggyökök nyomását okozhatja a csigolyaközti porckorongok kitüremkedése vagy sérvesedése. Ez leggyakoribb a legnagyobb terhelésnek kitett gerincszakaszokon, az ágyéki gerinc alsó szakaszán (isiász, lábakba sugárzó heves fájdalom) és a nyaki gerinc alsó szakaszán (cervikobrahialgia, a karokba sugárzó heves fájdalom). Kimutatható sérv nélkül vagy kisebb előboltosulás mellett (de akár teljesen negatív képalkotó vizsgálati lelet mellett is) a gerinc kisízületeinek betegsége a következményes izomgörcs és izomegyensúly megbomlás miatt a csigolyák helyzetének kisfokú megváltozásával előidézheti a kilépő ideggyök becsípődését. Ennek köznyelvi elnevezése a kisízületi blokk, a gerinc háti szakaszán bordablokk.
Idegbecsípődés típusai
Felső ágyéki idegbecsípődés
A felsőbb ágyéki ideggyökök nyomása általában a farpofákba, combokba sugárzó fájdalmat, a farizmok (lépcsőn járás) és a combizmok gyengeségét idézi elő. A fájdalom kifejezetten a lágyékhajlatba sugározhat, ez csípőfájdalom képét utánozhatja.
Alsóbb ágyéki idegbecsípődés
Az alsóbb ágyéki idegek nyomása általában lumbágó formájában jelentkezik. Az alsóbb ágyéki csigolyák környékéről induló idegi fájdalmak az alsó végtagba sugároznak és leggyakrabban helyi derékfájdalmat is okoznak.
Gerincvelői ideggyökökből kiinduló fájdalmak mellett mozgáskiesés jelentkezésekor mielőbb orvoshoz kell fordulni. A lábakon ez lábujjhegyre állás, sarokra állás gyengeségét, a karokon a kar oldalra felemelésének illetve könyökben hajlításának vagy nyújtásának gyengeségét jelenti leggyakrabban. Lábakba sugárzó fájdalom mellett a vizelet elakadása vagy a vizelet/széklet tartásának elégtelensége jelentkezésekor sürgős ellátás, gyakran műtéti kezelés szükséges.
Alagút szindróma
Alagút szindróma esetén a környéki ideget nyomja meg valamilyen szövet, általában olyan helyen, ahol eleve szűkebb helyen halad át az ideg, mintegy alagúton halad át, ezért hívják az ilyen károsodást „alagút” szindrómának. Ezt a lágyrészek hegesedése (sérülés), gyulladása (pl. túlterhelés, reumatoid artritisz) vagy akár a lágyrészekben valamely anyag felhalmozódása (pl. kövérség, tárolási betegségek) okozhatja. A fájdalom, az érző- és mozgatórendszeri tünetek az adott ideg szerepe szerint váltakozhatnak.
Leggyakoribb a csukló alagút szindrómája, ennek tünetei az első három kézujj zsibbadása, éjszaka kifejezetten kellemetlenné váló éles, hasogató fájdalom, mely az egész karra, akár vállra terjedhet, később a tenyér hüvelykujj felőli szélének sorvadása.
A singcsonti ideg alagút szindrómája a IV. és V. kézujj zsibbadását, a kisujj végének jellegzetes behajlását okozza, itt a sérülés típusos helye a könyöktáj, gyakran a könyök sérülését hónapokkal követően jelentkezik.
A kéz orsócsonti idegének hasonló károsodása (a vállak vagy ritkábban az alkar szintjében) a kézfej lógását, az ujjak nyújtásának képtelenségét eredményezi. Érzészavar ebben az esetben nem jelentkezik, az orsócsonti ideg csak mozgató idegrostokból áll.
A lábon hasonlóan főleg mozgáskiesést, a lábfej lógását eredményezi a szárkapocsi ideg (nervus peroneus) nyomás alá kerülése, pl. térdelő helyzetben végzett túlerőltetett munkavégzés következtében. Ez jellemző példája a gondos szakorvosi vizsgálat szükségességének, hiszen hasonló tünetet az alsó ágyéki gerincvelői ideggyök megnyomása is létrehozhat.
Ez is érdekelheti Carpalis alagút szindróma
Idegbecsípődés a combon
A combon a külső-elülső részt ellátó érző idegág sérülése idézi elő a „meralgia paraesthetica” nevű kórképet, mely a comb külső oldalának zsibbadása, néha égő fájdalommal kísérten.
Az idegbecsípődés következményei
Amennyiben a becsípődés rövid ideig tart, általában nem jelentkezik maradandó idegkárosodás. A nyomás okának megszüntetésével az idegi funkció visszaáll normálisra. A gerincből kilépő idegek kevert (érző és mozgató) funkciót egyaránt ellátnak, ezek károsodása esetén a reflexek kiesése majd az izomgyengeség esetleg bénulás a folyamat előrehaladását jelzi, gyakran sürgetővé téve a kezelést.
Típusosan a gerinc eredetű fájdalmakra, de minden fájdalomra igaz, hogy már akár néhány hét fájdalom után az idegrendszer érzékenyebbé válik a fájdalomra, ilyenkor akár a kiváltó ok megszűnését követően is fennmaradhat, tartósulhat a fájdalom. Ez az állapot speciális gyógyszeres kezelést tesz szükségessé. Az ilyen szövődmény elkerülése érdekében célszerű a néhány nap alatt nem szűnő, jelentősebb (a mindennapi életvitelt akadályozó) fájdalmakkal orvoshoz fordulni.
Az idegbecsípődés kezelése
A becsípődött idegek kezelésére először pihentetést szoktak javasolni. Orvosi javaslatra ilyenkor fel kell hagyni minden olyan tevékenységgel, amely a becsípődést okozhatta vagy rosszabbá teheti. Általában igaz, hogy fizikai terhelést „fájdalomhatárig”, azaz az éles fájdalom jelentkezéséig szabad végezni.
A becsípődött ideg helyétől függően, az érintett testrészt esetleg sínbe vagy fűzőbe kell tenni, hogy a lehető legkevesebbet mozogjon a fájó testtáj. Alagút szindróma esetében az orvos javasolhatja nappali és éjszakai sín használatát, mivel a csukló hajlítása és nyújtása mind ébren, mint alvás közben gyakori mozdulat.
Ha a pihentetés nem használ, az idegbecsípődést háromféle módon szokták kezelni:
- fizikoterápiával
- gyógyszerekkel
- műtéttel
Az idegbecsípődés kezelése fizikoterápiával
Gyógytornász segítségével az érintett ideg körüli izmokat meg lehet erősíteni és megnyújtani, amely segíthet az ideg megnyomódásának csökkentésében. Gerincvelői ideggyök becsípődése esetén először a gerinc melletti izomzat lazítása, az izomgörcsök oldása, majd – sok esetben a gyógyszeres kezeléssel párhuzamosan- a gerinc környéki izmok megerősítése a gyógytorna célja.
Gerincpanaszoknál fontos annak megértése, hogy gyakran a panaszok hátterében nincs kimutatható porckorong sérv illetve az MRI vizsgálattal látható porckorong előboltosulások vagy akár sérvesedések nincsenek közvetlen okozati összefüggésben a panaszokkal. Ilyen esetekben műtét végzésétől eredmény nem várható, a gerinc környéki izmok megerősítésével, a teljes mozgáskészség mielőbbi visszanyerésével, ezzel párhuzamosan végzett átmeneti gyógyszeres kezeléssel viszont tartós panaszmentesség érhető el. Ezeknek a kezeléseknek az elhanyagolása a leggyakoribb oka a fájdalom krónikussá válásának.
Az idegbecsípődés kezelése gyógyszerekkel
A fájdalomcsillapításban elsősorban non-szteroid fájdalomcsillapítókat szoktak alkalmazni, mint például az ibuprofen vagy diklofenak. Gyulladásos eredetű vagy gerinc eredetű fájdalmak esetén a megfelelő adagban, rendszeresen, akár hetekig a fájdalom erősségétől függetlenül szedett non-szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazása indokolt. Gerinc eredetű panaszok esetén hasonlóképpen kúraszerűen izomlazító gyógyszerek alkalmazása szükséges lehet.
Az alkalomszerűen bevett fájdalomcsillapítók, a szerek naponkénti váltogatása, „erős” fájdalomcsillapítók eseti alkalmazása gyógyszer hozzászokáshoz, krónikus fájdalom kialakulásához vezethet.
Komolyabb fájdalmak esetén az idegkárosodás környezetében alkalmazott kortikoszteroidos injekció segítségével sokszor tartósan csökkenthető a gyulladás, szöveti duzzanat és ezáltal a fájdalom is.
Az idegbecsípődés kezelése műtéttel
Amennyiben a becsípődött ideg miatti fájdalom a fenti kezelési módok miatt sem múlik el néhány hét alatt, az orvos akár műtéti utat is javasolhat a fájdalom csökkentésére. Gerincvelői ideggyök nyomása esetén – amennyiben a folyamat hátterében porckorongsérv áll – a súlyos lábfej bénulás, vizeletürítési nehézség kialakulása esetén szükséges műtéti kezelést alkalmazni.
A műtét típusa attól függ, hogy hol található a becsípődött ideg és mi okozza a fájdalmakat. Ennek megfelelően, műtét során sor kerülhet csontkinövés eltávolítására, sérves porckorong egy darabjának kimetszésére vagy az ideget megnyomó begyulladt szalag bemetszésére. Műtét után általában a fájdalom azonnal enyhül, a teljes felépüléshez sokszor ajánlott némi rehabilitáló gyógytorna igénybevétele, tartós panaszokat követően ez hosszú hónapokat is igénybe vehet.
