Együtt élni a reumatoid arthritisszel
Egy ízületi fájdalomra panaszkodó embert sokan nem is veszünk komolyan, és nem gondolnánk, hogy a betegnek idővel a fájdalom mellett, akár a teljes kiszolgáltatottság érzésével is meg kell birkóznia. Magyarországon több tízezer reumatoid arthritisben szenvedő beteget tartanak nyilván, s minden évben 1000 új esetet regisztrálnak.
A legtöbbünknek fáj időnként a dereka, időről-időre visszatérő fájdalmat érzünk a végtagjainkban vagy az ízületeinkben, és kezdetben talán hajlamosak is vagyunk mindezt egy rossz mozdulat, vagy a megerőltető munka számlájára írni.
Amennyiben azonban a panaszokat a reumatoid arthritis okozza, a betegség egyre inkább súlyosbodik, a mindennapokra egyre jobban rányomja bélyegét, az évtizedeken át tartó állapotromlás pedig az élettér fokozatos beszűkülését, az életminőség egyre jelentősebb romlását okozza, míg végül a beteg teljesen kiszolgáltatottá válhat környezetének. A betegség időben történő felismerése, és a megfelelő kezelés megkezdése nélkül veszélybe kerülhet az is, hogy a beteg önellátó tudjon maradni, képes legyen önállóan étkezni, öltözni, helyet változtatni.
A reumatoid arthritis tünetei |
A reumatoid arthritis tünetei időről-időre megjelenhetnek, aztán elmúlhatnak. Ezek közé tartoznak az alábbi panaszok.
|
Mi is a reumatoid arthritis?
A reumatoid arthritis a mozgásszervi betegségek egyik legsúlyosabb formája. A betegség az ízületek fájdalmát, duzzanatát és idővel deformálódását hozza létre. Az osteoarthritissel szemben, ami az ízületek kopásának eredménye, a reumatoid arthritis gyulladásos betegség. A betegség pontos okát nem ismerjük, de feltételezések szerint az idézi elő, hogy az immunrendszer megtámadja az ízületeket borító porcot.
Minden mozgó ízületet egy hártya borít. Reumatoid arthritis esetén, a fehérvérsejtek - amelyek feladata a nem kívánt behatolók, például a vírusok, baktériumok megtámadása és elpusztítása - kilépnek a véráramból az ízületi hártyába (synovium), majd itt az ízületi membrán gyulladásához (synovitis) vezetnek. A gyulladás során felszabaduló fehérjék hónapok, illetve évek alatt a synovium megvastagodását eredményezik, kihatva a porcra, a csontra és az izületi szalagokra is. Idővel az ízület elveszti alakját, megfelelő helyzetét, sőt el is pusztulhat.
A reumatoid arthritis általában egyidejűleg több ízületben okoz tüneteket. A betegség korai szakaszában a csukló, a kéz, a láb és a térdek ízületei érintettek. Ahogy a folyamat halad előre, vállai, könyöke, csípője, állkapcsa és a nyaka is érintetté válhat. Általában egyidejűleg érinti a test mind a két felét, így például gyakori a kis kézízületek mindkét oldali megbetegedése.
A reumatoid arthritis két-háromszor gyakrabban fordul elő nőkben, mint férfiakban, és általában 20-50 éves korban alakul ki. Ettől függetlenül a reumatoid arthritis fiatal gyerekeket és 50 év feletti embereket is megtámadhat. Jelenleg nem áll rendelkezésünkre oki kezelés, de a megfelelő beavatkozásokkal, az ízületek védelmével és az életvitel megváltoztatásával, hosszú produktív életet élhet ezzel a betegséggel is.
Segítse az orvoshoz fordulást!
Részletesen a reumatoid arthritisről |
4/1 A reumatoid arthritis 4/2 Mikor forduljon orvoshoz ízületi fájdalmával? 4/3 A reumatoid arthritis kezelése 4/4 Reumatoid arthritis: életviteli javaslatok |
A reumatoid arthritis kezdeti tüneteit mutató beteget rá kell venni, hogy minél előbb keresse fel orvosát. Ha valamely ismerősünket, hozzátartozónkat folyamatosan fennálló kellemetlenség érzése, illetve a test mindkét oldalán több ízületet érintő ízületi duzzanat áll fenn, az orvos a beteg bevonásával nemcsak a fájdalmat tudja csillapítani, hanem a betegség lefolyását lassító kezelést is ki tud dolgozni.
A mindennapok átalakulása
A már diagnosztizált beteggel meg kell értetni a kezelések fontosságát, a fizioterápiás kezelések és gyógytornák szerepét. Rá kell venni egy nyugodtabb, nem megerőltető életformára, ha szükséges, a testsúly csökkentésére.
A reumatoid arthritis kezelése általában nem csupán a gyógyszeres kezelésből, hanem a megfelelő életmód betartásából is áll, amely elképzelhetetlen a beteg és családtagjai részvétele és együttműködése nélkül.
Fontos, hogy a beteg mozogjon rendszeresen, tartsa meg ideális testsúlyát, gyógyszereit pedig az előírt módon szedje be. A gyógyszeres kezelés általában élethosszig tartó kezelést jelent, de enélkül sajnos tartós jóllét nem várható.
Támogassa a beteget abban, hogy megismerje betegségét: hogyan halad előre, mik a kilátások, milyen kezelési lehetőségek állnak a rendelkezésre és mik a mellékhatások. Minél többet tud a beteg, annál aktívabb lehet a saját gondozásában. Beszéljen orvosával, emellett a mindennapok megfelelő életmódjának kialakításához keressen információt könyvekből illetve az interneten is!
A mozgás szerepe |
Ha a beteg tud még járni, sétáljon, ez nagyon jó kezdő mozgásforma! Ha a séta nem megoldható, próbáljon szobabiciklizni, vagy végezzen kéz-, illetve kartornát. Fontos, hogy mindennap minden ízületét mozgassa át az ízületek véghelyzetei között. Mozgás közben igyekezzen egy folyamatos, állandó ritmust fenntartani, ne rángassa a végtagokat, ne ugráljon! A gyulladt, érzékeny, vagy sérült ízületeket a beteg ne mozgassa! Hogyha egy új ízület válik fájdalmassá, hagyja abba annak a mozgatását! A több mint két órán keresztül fennálló, újonnan kialakult fájdalommal a szervezet azt jelzi, hogy az ízület túl lett terhelve. Ha ez a fájdalom több mint két napon keresztül fennáll, a beteg keresse fel orvosát! |
Ha előrehaladott a betegség
A beteg felelőssége nem elhanyagolható a terápia tervezése során sem: a tünetekhez alkalmazkodó gyógyszeres kezelés és a mellékhatások minimalizálása érdekében, fokozott figyelem és együttműködés szükséges a reumatoid arthritisben szenvedő beteg részéről.
A betegnek orvoshoz kell fordulnia akkor is, hogyha a rheumatoid arthritis szedésére használt gyógyszereinek mellékhatásai (émelygés, bizonytalan hasi rossz érzés, a fekete széklet, a székletmozgások változása, székrekedés, illetve aluszékonyság) alakulnak ki.
Együttműködéssel nemcsak a betegség lefolyása lassítható le, hanem a nem kívánt mellékhatásokból eredő kellemetlenségek is csökkenthetők.
Előrehaladott betegség esetén figyelni kell a depressziós, szorongásos tünetek jelentkezésére. Szükség esetén vegyük igénybe pszichológus, pszichiáter segítségét is a reumatológus mellett.
Bár a régi barátok és a család lehet a legfőbb segítője, olyan betegekkel is érdemes tartani a kapcsolatot, akik tudják, hogy mi az, amin hozzátartozónk keresztülmegy.
Egyesületek |
Magyar Reumabetegek Egyesülete Budapest 1023 Ürömi u. 56. Telefon: 1/326-0699 https://izuletibetegsegek.hu |
(WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit)