A csonthártyagyulladás kezelése és megelőzése

A csonthártyagyulladásnak (periostitis) két fajtáját különböztethetjük meg, az akut (hirtelen kialakuló) forma általában fertőzéses eredetű, míg a krónikus forma túlterhelés következtében alakul ki. A két típus más-más tünetekkel jár és különböző módon kezelhető.

Mikor forduljon orvoshoz?

Csonthártyagyulladás gyanújával akkor kell orvoshoz fordulni, ha a futás vagy más mozgás fájdalmat okoz a sípcsonton.

Mindenképpen érdemes szakorvost felkeresni, ha a sípcsont fájdalma mellett ízületi vagy más csontfájdalmai vannak, amelyek néhány nap pihentetés hatására sem akarnak elmúlni. Ebben az esetben az érintett területeken kis törés vagy szakadás is jelen lehet. A fájdalom jelentkezése esetén fontos szakértő orvoshoz fordulni, mert akut gyulladás esetében akár csontkárosodás is létrejöhet, ha a betegséget nem kezelik időben és a megfelelő módon!

Ha máshol fáj, akkor elsődlegesen nem csonthártyagyulladás gyanúja merül fel, hanem például sarok esetén egyszerű sarokfájásra érdemes gondolni, talp esetén pedig lúdtalp vagy egyéb talpat érő megterhelés által kiváltott fájdalomra gondolhatunk. Ám mivel ritkábban ugyan, de ezek hátterében is állhat csonthártyagyulladás vagy más komoly ok, mindenképpen érdemes ezekkel is orvoshoz fordulni.

Hogyan diagnosztizálható a csonthártyagyulladás?

A csonthártyagyulladás diagnózisának felállítása során fizikális vizsgálatra, laborvizsgálatra, RTG-vizsgálatra, MR-vizsgálatra vagy csontscan vizsgálatra kerülhet sor. A csonthártyagyulladás diagnózisát szakorvos állítja fel, és ennek megfelelő terápiát indikálhat.

A csonthártyagyulladás kezelése

Ahogy az okaiban és a tüneteiben, úgy a kezelési módszereket tekintve is különbözik az akut és a krónikusan kialakuló csonthártyagyulladás.

Az akut csonthártyagyulladás kezelése

Az akut csonthártyagyulladás kezelésének célja a fertőzés megszüntetése és a fájdalom csökkentése. Az akut gyulladás kezelésére a kezelőorvos antibiotikumkúrát javasolhat, amellyel kezelhető a gyulladás oka. Ha a gyulladás során genny- vagy folyadékgyülem alakult ki az érintett csont környékén, azt injekciós leszívás (punkció) segítségével a vizsgálat során a kezelőorvos el tudja távolítani.

Ha a gyulladás miatt elhalt csontsejtek is kialakulnak, akkor azokat műtéti úton kell eltávolítani. Ez segíthet a betegség terjedésének megállításában.

Előfordulhat, hogy az akut csonthártyagyulladást műtéti úton kell kezelni. Ilyenkor tartósan, 4-6 hétig intravénás antibiotikumkezelésen kell átesni. Ezt követheti néhány héten át antibiotikumkúra alkalmazása szájon át. Ezután a felépülés ideje a csontműtét fajtájától függ. Sípcsontműtét esetében például néhány hét rehabilitációs gyógytornára lehet szükség, amely alatt a normál járáshoz szükséges képességet vissza lehet nyerni. Kézcsontműtét után néhány hétig csökkenteni kell a kéz használatát, amíg a csont begyógyul. Ilyenkor is szükséges mozgásszervi rehabilitációs gyógytorna a mozgási képesség helyreállításához.

Természetesen nem szükséges minden esetben műtéti kezelés, enyhébb esetben néhány nap jegelés és pihentetés megoldja a problémát és csökkenti a gyulladást. Olyan esetekben is kialakulhatnak a tünetek, ha egy kis sérülést nem kezelnek megfelelően és az rendellenesen gyógyul be. Minél több ideig pihentetik a kisebb sérüléseket, annál jobban elkerülhetők a későbbi komoly szövődmények.

Az akut gyulladást nagyon fontos kellő időben szakértő orvosnak kezelni, mivel a gyulladás elhatalmasodhat és akár nagyon komoly károkat is okozhat az érintett csontban.

Az akut csonthártyagyulladás szövődményei komolyak lehetnek, azonban ha a betegnek nem volt előzőleg csontműtétje vagy komoly fertőzése, illetve érrendszeri problémája, akkor ritkán alakul ki súlyos szövődmény.

A krónikus csonthártyagyulladás kezelése

Krónikus csonthártyagyulladás kezelése során gyakori, hogy a fájdalom és a tünetek első jelentkezésekor az első néhány napban legtöbbször nem szükséges orvosi kezelést alkalmazni.

Ha az otthoni kezelés (pihentetés, hideg vizes borogatás, helyi gyulladáscsökkentő krémek alkalmazása) néhány nap után nem eredményez javulást, akkor kell orvoshoz fordulni.

Mivel elsősorban túlterhelés miatt jelentkeznek a krónikus gyulladás tünetei, a pihentetés sok esetben használ. Lehetőség szerint a megterhelést kiváltó mozgásokat (futás, tánc, úszás (versenyszerűen úszóknál)) kerülni kell. Ezeket a mozgásokat lehet helyettesíteni kevésbé megterhelő mozgásokkal, mint a kerékpározás és az úszás (nem versenyszerűen úszóknál), amíg a tünetek elmúlnak.

Az emellett alkalmazott helyi hűtés segíthet a gyulladás és a bedagadás csökkentésében. Fontos, hogy a jeget ne közvetlenül a bőrre alkalmazza a beteg, hanem egy ruhaanyagba csomagolva helyezze a fájó testrészre.

Gyulladások esetén a vény nélkül kapható gyulladáscsökkentő szerek, például az ibuprofén vagy diklofenák segíthetnek a gyulladás csökkentésében. Ezeket a gyógyszereket azonban tartósan nem szabad szedni, mivel komoly mellékhatásokkal járhatnak.

Az orvosi kezelés célja tehát a gyors fájdalomcsökkentés és a kiváltó ok megszüntetése.

Ilyen eljárás lehet a szteroidos fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek helyi, injekciós alkalmazása. Ezeknek a szereknek az alkalmazása a legtöbb esetben – legalább időszakosan – jelentősen csökkenteni tudja a fájdalmakat. Amíg tart a gyógyszer hatása, addig meg kell kezdeni az oki kezelést, hogy a gyógyszer hatásának elmúlása után ne jelentkezzenek újra a tünetek.

Mivel a krónikus betegség kialakulásának az oka a tartós nem megfelelő terhelés, így már néhány alkalom személyes vagy online részvétellel végzett gyógytorna segítségével a probléma kezelhető, így tartósan megszüntethető a fájdalom. Emellett a gyulladásos betegségeket bizonyos fizikoterápiás módszerek segítségével valamilyen szinten enyhíteni lehet. A fizikoterápiás kezelést ilyenkor nem önmagában, hanem valamilyen kezelés kiegészítőjeként szokták alkalmazni.

Mit lehet tenni a csonthártyagyulladás kialakulásának megelőzése érdekében?

A csonthártyagyulladás megelőzése a legtöbb esetben a túlerőltetés elkerülését jelenti. Ha a beteg fut, táncol vagy hivatásosan sportol, nagyon fontos, hogy a mozdulatokat mindig helyesen végezze. Ezzel megelőzhető a túlhasználat és a tartós gyulladás.

A megelőzés során fontos a kockázati tényezők jelenlétének csökkentése is. Emiatt érdemes kerülni a túlerőltetést, megelőzni a sérüléseket és az érbetegségeket, abbahagyni a dohányzást, elérni az optimális BMI-t és egészséges étrendet tartani. A magas vérnyomás és a magas koleszterinszint kezelésére érdemes speciális, sóban és telített zsírokban szegény étrendet alkalmazni a szükség esetén előírt gyógyszeres kezelés mellett is.

Tovább A csontdaganatok leggyakoribb típusai

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Bálint Anita, reumatológus