A köszvény - A betegség okai és kialakulása

A köszvény egy több szervet érintő betegség, mely a vérben megemelkedett szintű és ízületekben lerakódó húgysav miatt jön létre. A túl sok húgysav a vérben és bizonyos szervekben kristályok formájában kicsapódik, majd gyulladást okoz.

A köszvényt kiváltó folyamat

A köszvényt leggyakrabban nem a túlzott táplálkozás okozza, bár alkalmanként olyanokat is érint, akik valamilyen magas purintartalmú élelmiszerből különösen sokat fogyasztottak. Akkor keletkezik köszvény, ha a húgysav (urát), amely az anyagcsere természetes mellékterméke, valamilyen tényező miatt nem ürül ki megfelelően a vizelettel. A húgysav ilyenkor felgyűlik a vérben, és kristályok formájában kicsapódnak az ízületekben és más szervekben.

A húgysavkristályok felgyülemlése odavonzza a szervezet immunsejtjeit, a granulocita fehérvérsejteket, és kialakul a gyulladásos reakció. Közvetlenül ez az immunreakció okozza a köszvényre jellemző fokozott fájdalmat.

Mi okozza a köszvényt?

A köszvény leggyakrabban a magas húgysavszinttel (hyperuricaemia) áll összefüggésben, amit egyaránt okozhat az elégtelen kiválasztás és a túlzott termelés. Nem egyértelműen tisztázott ugyanakkor, hogy egyesek miért hajlamosabbak a köszvény kialakulására, mint mások, akiknek ugyanolyan magas a húgysavszintje. Vannak olyan emberek, akinél a magas húgysavszint ellenére sem alakul ki a köszvény.

Betegségek a köszvény hátterében

Primer, azaz elsődleges hyperuricaemia - A magas húgysavszintet a kiválasztás elégtelensége okozza. A vese tubulusaiban a húgysav kiválasztása zavart szenved, és jóval magasabb húgysavszint mellett indul csak meg a veséből az ürítés. Ritkán egyéb szindrómák részjelensége.

Szekunder, azaz másodlagos hyperuricaemia - A magas húgysavszint valami egyéb eltérés következménye.

• Fokozott húgysavtermeléssel járó betegségek: hemolitikus anaemia, polycytaemia, pikkelysömör (pszoriázis), leukémia vagy más daganatos betegség állhat a háttérben.
• Elégtelen húgysavkiválasztást eredményező betegségek: romló vesefunkció, veseelégtelenség, vagy acidózis eredményeként csökkent vesén keresztüli kiválasztás.

Gyakran társul a metabolikus szindróma egyéb tüneteivel, így az alábbi gyakori betegségek fennállása esetén szintén fokozott a köszvény kialakulásának kockázata:

• elhízás,
• magas vérnyomás,
• cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia,
• magas koleszterin-, trigliceridszintek.

A köszvényt bármi más ok kiválthatja, ami felborítja a húgysav anyagcsere egyensúlyát, vagy fokozza a húgysavkristályok kicsapódását. Így előidézhet köszvényes rohamot:

• Fizikai stresszhatás: sérülés, egyéb súlyos betegségek
• Érzelmi stresszhatás, kimerültség

Gyógyszermellékhatás eredményeként

• tiazid típusú vízhajtók
• aszpirin
• egyéb: egyes immunszuppresszánsok, magas vérnyomás kezelésére használatos egyes gyógyszerek

Életviteli tényezők

Elhízás - Az elhízás növeli a köszvény kialakulásának kockázatát. Az elhízás hátrányosan hat az ízületek egészségére hosszabb távon is, az elhízott köszvényes betegeknek nagyobb a kockázata a mozgáskorlátozottság kialakulására.

Fehérjében gazdag táplálkozás - A nem megfelelő, purinban gazdag táplálkozás. Magas purin tartalmú ételek:

• vörös húsok – marha, bárány, sertéshús
• tenger gyümölcsei – kagylók, olajos halak
• belsőségek – máj, szív
• egyes növényi eredetű élelmiszerek - hüvelyesek, bizonyos gombák

Diéta, fogyókúra - A magas fehérjetartalmú diéta és a túl gyors fogyást eredményező fogyókúra is növeli a húgysavszintet, mivel az elraktározott zsír lebomlása során húgysav szabadul fel.

Dehidratáció - A folyadékhiányos állapot rontja a vesefunkciót és a vese húgysavkiválasztási képességét, ezzel megemeli a szervezetben a húgysavszintet.

Alkoholfogyasztás - A nagy mennyiségű alkoholfogyasztás növeli a köszvény kialakulásának kockázatát. A sörnek (még az alkoholmentes változatának is) magas a purin tartalma, ami rohamot idézhet elő, ezért ha lehet, inkább teljes mértékben iktassa ki étrendjéből. A mérsékelt borfogyasztás nem növeli jelentősen a köszvény kialakulásának kockázatát.

Genetikai hajlam

A köszvény gyakran öröklődik. Öt köszvényes betegből legalább egynél a családban már előfordult köszvény.

A köszvény kialakulását jelző tünetek

A specifikus tünetek közé tartozik a hirtelen kialakuló köszvényes roham, egy vagy több ízület éjszakai fájdalma, az érintett ízület vagy ízületek érintésre is fájdalmassá válnak, gyakran a takaró érintése is fáj. Jellegzetes tünet a láb öregujjának fájdalma, akár a takaró is elviselhetetlen – podagra.

A gyulladt ízületek fölött a bőr vörös, bársonyos, meleg tapintatú. Leggyakoribb megjelenési hely a nagylábujj alapízülete, de gyakran előfordul a boka, a csukló, a térd és a könyök ízületében is. Gerincben, csípőben ritka.

Lehet nem specifikus is a betegség kezdete, előfordulhat gyengeség, láz, hidegrázás, általános rossz közérzet.

Az ízületek krónikus gyulladásuk esetén deformálódhatnak, idővel mozgáskorlátozottság alakulhat ki. Húgysavkristályok lágyrészben is lerakódnak, csomókat (tophus) hozva létre, de akár a csont károsodását is okozzák.

A vesében kőképződésre hajlamosít, a köszvény következtében akut és krónikus veseelégtelenség, veseeredetű magas vérnyomás alakulhat ki.

A diagnózis alapvetően könnyű, a vérből (esetleg vizeletből) a húgysavszint, vesefunkció, gyulladásos paraméterek meghatározása, veseultrahang, ízület röntgenvizsgálata vezet a válaszhoz. A köszvény diagnózisát megerősíti, ha az ízület körüli folyadékból vett mintából ki lehet mutatni az urátkristályokat.

Részletesen A köszvény és tünetei

Mit tehetünk a köszvény ellen?

Léteznek olyan gyógyszerek a köszvény kezelésére, melyek kifejezetten roham esetén adhatóak, és olyanok, amelyek inkább rohamközti időszakokban alkalmazandóak.

• Köszvényes roham esetén nemszteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek vagy kolhicin a választandóak. Az aszpirin mindenképp kerülendő fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő, ront a panaszokon.
• Rohamok közötti időszakban törekedni kell a húgysavszint csökkentésére. A gyógyszerek több támadásponton hatnak: vannak, melyek a húgysav kialakulását gátolják, és olyanok is, melyek fokozzák a vesén át történő kiválasztását. Húgysavszintcsökkentésre allopurinol, szükség esetén egyéb vesén keresztüli ürítést segítő gyógyszerek alkalmazására kerül sor.

Fontos a testsúly csökkentése, speciális diéta betartása, purinszegény ételek fogyasztása javasolt. Naponta 2-3 liter folyadékot kell fogyasztani. Kerüljük a puringazdag élelmiszerek (pl.: vörös húsok, konzerv készítmények, belsőségek, bab, gomba, hal, spárga) bevitelét. Szükséges az alkoholtilalom is.

Vízhajtó adása mellett is emelkedik a húgysavszint, illetve kemoterápiás kezelések mellett eleve számolni kell hyperurikémiával, és gyógyszeres megelőzés szükséges.

Tovább Életmódtanácsok köszvényes betegeknek

Forrás: WEBBeteg
Szerzők: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus és Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus