Trendi, de vajon hatékony-e? Fókuszban a krioterápia

A hidegterápia ma egyike a legnépszerűbb fizikoterápiás eljárásoknak. Napról napra több egészségügyi vagy sportszolgáltatónál érhető el jégszauna vagy krioterápiás készülék, a sportolók körében pedig eszeveszettül hódít a jeges fürdőzés.

A hidegkezelés csökkenti az akut és krónikus fájdalmat, segít a fáradtság és depresszió leküzdésében, erősíti az immunrendszert, fokozza a sportolói teljesítményt, felgyorsítja a sportsérülések regenerálódását, szépíti a bőrt és még a testsúlycsökkentést és a zsírégetést is segíti – legalábbis ezt állítják a különféle gyártók és szolgáltatók. Vajon mi igaz mindebből? Valóban ennyi mindenre jó a krioterápia? Milyen panaszok esetén érdemes alkalmazni és/vagy javasolni a páciensnek, milyen formában és milyen gyakorisággal? Nézzük, mit mutatnak a tudományos bizonyítékok!

Minden olyan kezelést krioterápiának hívunk, amikor hideg alkalmazásával gyógyítunk. A legismertebb modern krioterápiás eljárások:

• Általános regenerációs céllal:
  • jégszauna vagy krioszauna (lásd a fenti kép): szaunaszerű kabin, amelyben 2-3 percig mínusz 100 és mínusz 170 Celsius-fok közötti hőmérsékletnek tesszük ki a teljes testet (a fej kivételével)
  • jeges fürdő: 10-15 Celsius-fokosra hűtött fürdővíz, amelyben 8-15 percet tartózkodik a páciens (elsősorban sportolás utáni regenerációra használják)
• Akut vagy krónikus panaszok, sérülések rehabilitációja:
  • (gépi) krioterápia (lásd alábbi kép): mínusz 30-35 Celsius-fok körüli hőmérsékletűre hűtött levegősugarat irányítanak a kezelendő területre. A különbség elsősorban abból adódik, hogy a krioterápiás géppel nem a teljes testet kezeljük, hanem helyi terápiaként alkalmazzuk.

Bár nem célszerű összemosni az egyes eljárásokat, hisz nemcsak a kezelés időtartama, de az alkalmazott hőmérséklet, illetve a kezelt terület mérete (teljes test vagy lokális) is eltérő, mégis érdemes megvizsgálni, általánosságban milyen hatásmechanizmusokat tulajdonítanak a különféle hidegterápiáknak.

A hideggel történő kezelés esszenciája, hogy a rövid ideig (kezeléstípustól függően 1-2 perctől 8-10 percig) tartó rendkívül alacsony hőmérséklet egyfajta sokkot okoz a szervezetnek, amely igyekszik megvédeni magát a kihűléstől, így őrült védekezésbe kezd. A hidegsokk egyrészt csökkenti a bőr hőmérsékletét, ezáltal gyulladáscsökkentő hatást fejt ki, másrészt átmenetileg lelassítja az idegvezetést, így a fájdalomcsillapításban is szerepet játszik. Ez utóbbi igen hasznos az aktív terápia során, a fájdalom csökkenésével megnyílik az út a szabad mozgások, tehát a fájdalommentes mozgásterápia előtt.

Mindezeken felül a kezelés hatására szinte azonnal bezáródnak a hajszálerek, amelyek a terápiát követően újra megnyílnak, sőt, jól ki is tágulnak, s ez az erőteljes pumpahatás felpezsdíti a vérkeringést és elszállítja a vért (ezzel együtt az oxigént és a tápanyagokat is) a gyengébb vérellátású (pangó) helyekre is^[1]. Bár az első két kezeléstípusnál alkalmazott mínusz 100 Celsius-fok sokak számára rémisztően hangzik, a kezelés általánosságban biztonságos, bár a kutatások jó néhány kontraindikációt említenek.

Nézzük meg tehát, hogy hogyan hatnak a különféle krioterápiás kezelések az egyes problémákra! Kezdjük a sportolókkal.

Edzéseket követő regeneráció

Egy összefoglaló közlemény^[2] 99 kutatás eredményét feldolgozva arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon milyen módszer(ek) számít(anak) hatékonynak az edzések utáni regeneráció (izomláz, fájdalom- és gyulladáscsökkentés) segítésében. A kutatások a masszázs, a különféle kompressziós segédeszközök, a jeges fürdő/jégszauna, az elektrostimuláció, a stretching, illetve az aktív regeneráció (alacsony intenzitású tréning) hatását vizsgálták.

Az összefoglaló közlemény szerint a leghatékonyabb kezelés a masszázs és a jeges fürdő, de a kompressziós segédeszközök (bandázsok) használata is szignifikánsan hozzájárult az edzéseket követő regenerálódáshoz. Érdekes módon a többi, a kemény edzéseket követően rendszeresen és előszeretettel alkalmazott terápia (elektrostimuláció, stretching és alacsony intenzitású edzés) esetében nem sikerült szignifikáns regeneráló hatást kimutatni (hogy a terhelést követően a nyújtás önmagában – tehát előzetes lazítás nélkül – miért nem igazi segítség, nos, erről részletesen beszélek a Gerinctréner és a Fasciatréning képzésen. Ez a metaanalízis is alátámasztja, hogy azok a kezelések segítik leginkább a regenerációt, amelyek elsősorban lazítanak).

Egy másik összefoglaló közlemény^[3] a jeges fürdő hatékonyságát vizsgálta szintén a sportolást követő regeneráció során, különös tekintettel az izomláz (DOMS) csökkentésében betöltött szerepére. Arra a kérdésre is választ keresett, hogy a kezelés során vajon mi számít optimális vízhőmérsékletnek és időtartamnak. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy a jeges fürdő bizony alkalmas az izomsérülések kezelésére, és a 11-15 perc közötti, 11-15 Celsius-fokos vízben történő merülés bizonyul a leghatékonyabbnak.

Úgy tűnik tehát, hogy a krioterápia hatékony regeneráló módszer, de vajon melyik eljárást érdemes választani? Egy 2017-es tanulmány^[4] a jeges fürdő és a jégszauna hatását hasonlítja össze a sportolás utáni regeneráció során. A kutatók az eredmények fényében arra a következtetésre jutottak, hogy a jeges fürdő hatékonyabb a jégszaunánál a regeneráció elősegítésében/gyorsításában. A jeges fürdővel kezelt résztvevők 72 órával az edzést követően jobb sportteljesítményt nyújtottak (ugrás), 24-28 órával az edzést követően kisebb mértékű fájdalmat tapasztaltak, és általánosságban gyorsabban regenerálódtak, mint a jégszaunázó résztvevők.

Teljesítményjavítás

Számos kutatás foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy vajon hatékony-e a sportversenyek, mérkőzések előtt, vagy azok szünetében a hyperthermiás (túlmelegedett) sportoló hűtése, hisz a fizikai megterhelés (edzés/versenyzés) magas külső hőmérséklettel kombinálva komoly stresszhatást jelent az emberi test számára, tehát befolyásolja a sportteljesítményt is.

Egy metaanalízis^[17] a rendelkezésre álló kutatások összevetésével azt vizsgálta, hogy a krioterápia hogyan befolyásolja a sportteljesítményt. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az aerob sportok (viszonylag csekély vagy közepes erőkifejtést igénylő sportok) esetében a verseny előtt, vagy annak szüneteiben végzett hidegterápia (jeges fürdő, hűtőmellény, nyakpárna stb.) pozitívan befolyásolja a teljesítményt, ugyanakkor anaerob sportok (intenzív erőkifejtést igénylő, a légzést erőteljesen felgyorsító sportok) esetében nem tapasztaltak pozitív változást. Az eredmények alapján azt is valószínűsítik, hogy az egyes hidegterápiás eljárások váltogatása, vagy akár egymással való kombinálása különösen hatékony lehet a teljesítményfokozás szempontjából.

Sportolók esetében, tehát úgy tűnik, kifejezetten hasznos lehet a megfelelően megválasztott, szakszerűen alkalmazott hidegterápia. Vajon „átlagemberek” esetében is hasonló eredményeket kapunk?

Mozgásszervi betegségek kezelése

A krioterápiát számos reumatológiai betegség (rheumatoid arthritis, osteoarthritis, spondylarthritis, fibromyalgia) terápiájában alkalmazzák tüneti kezelésként. Nem véletlen, hisz magas szintű bizonyítékok mutatják fájdalomcsillapító^[7], izomlazító, érösszehúzó, gyulladáscsökkentő és antioxidatív hatását^[8-10]. Csökkenti az ízületen belüli hőmérsékletet (hypothermia)^[11,12], márpedig a hypothermia (28–34 Celsius-fok) sejtszintű gyulladáscsökkentő hatását több kutatás is igazolja^[13,14].

Súlycsökkentés, testösszetétel javítása

Számos szolgáltató ajánlja a krioterápiás kezelést a testsúlycsökkentés elősegítésére arra hivatkozva, hogy a hideg felpörgeti az anyagcserét, hisz a szervezetnek keményen kell dolgoznia annak érdekében, hogy melegen tartsa saját magát. A jégszaunában állítólag akár 1000 kcal-t is elégetünk egyetlen kezelés során.

Nos, egy kutatócsoport utána kívánt járni az állítólagos „zsírégető” hatásnak. Tanulmányukban^[5] a jégszaunázás testsúlyra és testösszetételre gyakorolt hatását vizsgálták. Sajnos csalódást kell okoznom a fogyókúrázóknak: a 10 alkalmas kezelést követően nem találtak szignifikáns különbséget a kezelés előtti állapothoz képest sem a testsúly, sem a testösszetétel vonatkozásában.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a jégszauna ugyan pozitív hatást gyakorol a testi-lelki jóllétre, oldja a feszességeket/feszültséget és szerepet játszik a fájdalmak csökkentésében, a súlycsökkentés terén azonban nem bizonyítható a hatásossága.

Zsírháztartás

Egy metaanalízis^[6] a jégszauna lipidháztartásra gyakorolt hatását vizsgálta. Az elemzés készítői 7 kutatás eredményeit összevetve megállapították, hogy a jégszaunázást követően szignifikásan csökken a triglicerid-, a teljes koleszterin- és az LDL ("rossz") koleszterinszint. Érdekességképp kiemelték, hogy alacsonyabb BMI mellett a jégszauna jelentősen nagyobb csökkenést okozott a koleszterin- és trigliceridszintben.

Egyéb potenciális pozitív hatások

Egy 2008-as kutatás^[15] szerint a hidegterápia a stressz és a depresszió elleni harcban is szerepet játszhat, jelentősen csökkentheti ugyanis a szimptómákat. Egy másik, szintén 2008-ban publikált kutatás^[16] pedig az ekcéma elleni küzdelemben tulajdonít potenciálisan komoly szerepet a krioterápiának.

Összefoglalva

Összességében tehát erős bizonyítékok mutatják, hogy a krioterápia valóban komoly segítséget nyújthat a sportolók és az átlagember számára is, elősegíti az edzések utáni regenerációt, szerepet játszik a teljesítmény javításában, hatékony segítség a mozgásszervi betegségek kezelésében, illetve a zsírháztartás helyreállításában, tehát érdemes lehet beilleszteni a kezelési tervbe, legyen szó akár sportolókról, akár mozgásszervi vagy más problémákkal rendelkező páciensekről. A kilókat – legalábbis közvetlenül – azonban sajnos nem olvasztja le rólunk.

Ez a cikk is érdekelheti Életmódváltással a túlsúly ellen

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Feövenyessy Krisztina mozgásterapeuta, okl. rehabilitációs szakember

Források:

1. Guillot X et al. Cryotherapy in inflammatory rheumatic diseases: a systematic review. Expert Rev Clin Immunol 2014 Feb;10(2):281-94.
2. Dupuy O. et al. An Evidence-Based Approach for Choosing Post-exercise Recovery Techniques to Reduce Markers of Muscle Damage, Soreness, Fatigue, and Inflammation: A Systematic Review With Meta-Analysis. Front Physiol. 2018 Apr 26;9:403.
3. Machado AF. et al. Can Water Temperature and Immersion Time Influence the Effect of Cold Water Immersion on Muscle Soreness? A Systematic Review and Meta-Analysis. Sports Med 2016 Apr;46(4):503-14.
4. Abaidia AE. Recovery From Exercise-Induced Muscle Damage: Cold-Water Immersion Versus Whole-Body Cryotherapy. Int J Sports Physiol Perform 2017 Mar;12(3):402-409.
5. Filiard JL. et al. P-12 The effects of the whole body cryotherapy on the body composition. BMJ 2016 Nov. 50(Suppl 1):A38-A38
6. Rymaszewska JE et al. The impact of whole-body cryotherapy on lipid profile: A systematic review and meta-analysis. Complement Ther Med 2020 Dec;55:102568.
7. Metzger D. [Whole-body cryotherapy in rehabilitation of patients with rheumatoid diseases--pilot study]. Rehabilitation (Stuttg) 2000 Apr;39(2):93-100.
8. Chatap G, De Sousa A, Giraud K, Vincent JP. Pain in the elderly: prospective study of hyperbaric CO2 cryotherapy (neurocryostimulation). Joint Bone Spine 74(6), 617–621 (2007).
9. Demoulin C, Vanderthommen M. Cryotherapy in rheumatic diseases. Joint Bone Spine 79(2), 117–118 (2012).
10. Oosterveld FG, Rasker JJ. Treating arthritis with locally applied heat or cold. Semin. Arthritis Rheum. 24(2), 82–90 (1994)
11. Kim YH, Baek SS, Choi KS, Lee SG, Park SB. The effect of cold air application on intra-articular and skin temperatures in the knee. Yonsei Med. J. 43(5), 621–626 (2002).
12. Oosterveld FG, Rasker JJ. Effects of local heat and cold treatment on surface and articular temperature of arthritic knees. Arthritis Rheum. 37(11), 1578–1582 (1994).
13. Lubkowska A, Szygula Z, Chlubek D, Banfi G. The effect of prolonged whole-body cryostimulation treatment with different amounts of sessions on chosen pro- and anti-inflammatory cytokines levels inhealthy men. Scand. J. Clin. Lab. Invest. 71(5), 419–425 (2011).
14. Dugue B, Leppanen E. Adaptation related to cytokines in man: effects of regular swimming in ice-cold water. Clin. Physiol. 20(2), 114–121 (2000).
15. Rymaszewska J. Ramsey D., Chładzińska-Kiejna S. Whole-body cryotherapy as adjunct treatment of depressive and anxiety disorders. Arch Immunol Ther Exp (Warsz). 2008 Feb; 56(1):63–68.
16. Taras Klimenko T., Ahvenainen S., Karvonen SL, Whole-Body Cryotherapy in Atopic Dermatitis. Arch Dermatol. 2008; 144(6):806-808.
17. Ranalli GF et al. Effect of body cooling on subsequent aerobic and anaerobic exercise performance: a systematic review. J Strength Cond Res 2010 Dec;24(12):3488-96.