Az állkapocsízület manuálterápiás kezelése

szerző: Tóth Réka gyógytornász-fizioterapeuta, manuálterapeuta
megjelent:

Mi az oka, ha nem megfelelően működik ez az ízület? Milyen panaszokkal hozható összefüggésbe? Hogyan kezeljük? Milyen életkorban érdemes elkezdeni a terápiát?

Talán nem is gondolnánk, hogy egyes mozgásszervi zavarok milyen következményekkel lehetnek más ízületekre is. Az emberi test legerősebb ízülete a rágóízület, mely problémája (diszfunkciója) esetén nem csak fájdalmat (az arcon, fülnél, állkapocs alatt, nyaknál), kellemetlen kattogást okozhat a száj nyitása-zárásakor, hanem fülcsengést, illetve fülzúgást, de nyelési nehézségeket is akár.

Napjainkban szerencsére már egyre több fogorvos ismeri az állkapocs ízületi (craniomandibuláris) terápiás lehetőséget, így sok esetben fogszabályozás előtt illetve fogászati kezelések után megfelelő terapeutához irányítják a pácienst.

Miből adódhat az állkapocs ízület nem megfelelő működése?

  • a rágóizmok kóros működéséből
  • állkapocsízület traumás sérüléséből (sportsérülésből, elesésből)
  • az ízület fokozott terheléséből (éjjeli fogcsikorgatás)
  • ízület gyulladásából
  • az ízületi felszín között elhelyezkedő porckorong nem megfelelő elhelyezkedése miatt
  • gerincferdülés, és/vagy fejízületek blokkja
Az állkapocs ízület

Állkapocs ízület anatómiai ábra

Az állkapocs ízület az egyetlen valódi ízülete a koponyánknak. Másik érdekessége, hogy az egyetlen ízület, melyet mindkét oldalt egyszerre mozgatva használunk. Felépítésében részt vesz a halántékcsont (os temporale) alkotta ízületi vápa, és az állkapocscsont (mandibula) ízületi feje (condyloid). Köztük egy kis porc (disc), mint egy kispárna sínezi, illetve segíti az ízületet a tökéletes mozgások létrehozásában. Az állkapocsízületnek szerepe van a száj nyitásában-zárásában, rágásban, ásításban, nyelésben és a beszédben.

Mi köze lehet a gerincferdülésnek az állkapocs ízülethez?

A gerincferdülés a csigolyáknak nem csak egy oldalirányú torziójával jár, hanem részét képezi a csigolyák egymáshoz képesti elcsavarodása (rotatioja) is - így tulajdonképpen egy háromdimenziós eltérése a gerincnek. Az izmok, lágyrészek ehhez a görbülethez alkalmazkodnak. Ahol nagyobb terhelés éri őket ott az izmok megvastagodnak (hipertrófizálnak), míg ellenoldalon megnyúlnak. Egy gerincferdülés nem csak az izomegyensúlyt változtatja meg, hanem a medence és a fej helyzetét is, ha pedig már a medence egyensúlya megbomlik az alsó végtagok teherviselése is változni fog.

Ha felfelé tekintünk: a fejtartás sem lesz teljesen szimmetrikus tehát ez is eredményezhet állkapocs ízületi problémát. Ilyenkor megváltozik a nyak területén elhelyezkedő izmok és egyéb szövetek állapota, és előbb utóbb fejfájás, nyakfájás, vállfájdalom is jelentkezhet.

Lásd még A gerincferdülés tünetei és kezelése

A fülzúgás és a fájdalmak hogyan függenek össze az állkapocs ízülettel?

A fülzúgás azért állhat kapcsolatban az állkapocs ízülettel, mert a kötőszövet (fascia) összekapcsolja őket. Éppen ezért, ha fülzúgás jelentkezik, egyes esetekben szükséges lehet az állkapocs ízületet is kezelni, hiszen számtalanszor meg tudja oldani a problémát. Ha be van feszülve az állkapocsízület körüli szövetrendszer, akkor egy egyszerű fülhúzás már érezhető nagyobb területen, akár az arcon állkapocs mentén, nem csak a fülnél helyileg.

Ha az ízületek nem megfelelően állnak, vagy fogászati probléma miatt az illető nem szimmetrikusan rág, könnyen válhatnak az izmok trigger pontjai aktívvá. A trigger pont az izmokban egy meghatározott helyen található görcsös befeszülés. Azon a területen képtelen ellazulni, állandóan megfeszített állapotban van.

Lásd még Fülzúgás - Amikor nyaki eredetű a probléma

Tudta?

Megkülönböztetünk tónusfokozódásra és tónusvesztésre hajlamos izmokat. A tónusfokozódásra hajlamosakat egy aktív trigger pont spasztikussá (görcsösen befeszültté) teszi, míg a tónusvesztésre hajlamosokat képes egy trigger pont teljesen kikapcsolni.

Hogyan lehet az állkapocs ízületi problémákat orvosolni?

Míg legtöbb páciensnek a fogorvos a fogak lecsiszolását vagy egyéb szájsebészeti beavatkozást javasol, az esetek túlnyomó többségében konzervatív módon is lehetne segíteni. Rendkívül sokat segíthet az állkapocs ízületi (craniomandibuláris) terápia.

Tapasztalataim szerint nagyon fontos a páciens komplex szemlélete. Ahhoz, hogy az állkapocs ízületből eredő panaszokat csökkentsük, rendezni kell az egész testet. Helyre kell állítani mind az ízületi diszfunkciókat, mind pedig az izomegyensúlyt, hogy minél tartósabb eredményt érhessünk el. Akkor vagyunk a legeredményesebbek, ha a medence- és keresztcsonti diszfunkciókat és a fejízületek (C0-C1, C1-C2) funkcióját is optimalizáljuk.

A terápiát érdemes kiegészíteni különböző lágyrész technikákkal. Például a már említett trigger pont terápiával, vagy pedig Fascia Disztorziós Modell terápiával. Az FDM terápia a kötőszövettel (fasciával), valamint az ízületekkel, csonthártya irritációkkal foglalkozó rendkívül gyorsan ható kötőszöveti terápiás módszer.

A későbbiekben fontos a páciensnek megtanítani az állkapocs ízület ergonómiai helyzetét, amikor az izmok egy ellazult helyzetben vannak, valamint a helyes tartás korrekciót. Sok esetben az állkapocs ízületi problémával élő páciensek éjjeli fogcsikorgatók, ami a fogak struktúrájára is hatással lesz, így a fogak védelmében, illetve azért, hogy a környező szövetek se feszüljenek annyira be, érdemes éjszakai sínt betenni a fogak közé. Sokszor a hosszú távú javulás érdekében meditációs technikákkal a mindennapi stressz csökkenthető, ezáltal az izmok könnyebben ellazulnak.

Mindezeken felül a páciens kap házi feladatot is, amit otthon napi rendszerességgel végeznie kell a tartós javulás érdekében. Ezek az otthoni feladatok mindig egyénre szabottak, és legtöbb esetben nem csak az állkapocsízület mozgásaival állnak kapcsolatban, hanem a gerincferdülés korrekciójára illetve a medence stabilizálására fókuszálnak.

Mikor érdemes terápiába kezdeni?

Nincs meghatározott életkor, már csecsemőknél is érdemes lazítani a szopizáshoz szükséges izmokat, ha bármilyen aszimmetria észlelhető. A koncepció pedig náluk is hasonló, mint felnőtteknél, itt is rendkívül fontos lesz az 1. és 2. nyakcsigolya és a koponya helyzete, valamint a medence és a keresztcsontok közötti ízületek is.

Gyerekeknél fogszabályozás előtt illetve alatta is hasznos a manuálterápia. Felnőtt korban javasolt hosszasabb fogászati beavatkozáskor, illetve a fentebb említett kellemetlen panaszok megjelenésekor.

Összefoglalva: az állkapocs ízület manuálterápiás kezelése bármely korosztályban megkezdhető. Ha van fogászati probléma, elsődlegesen azt szükséges rendezni, és ezt követően helyreállítani a mozgásszervrendszeri diszfunkciókat. A kulcs a komplex szemléleten alapul, illetve a páciensnek is tennie kell a hosszú távú panaszmentesség elérése érdekében.

Tóth Réka mozgásterapeuta portréPhysioMaximum logó
Szakértő: Tóth Réka gyógytornász-fizioterapeuta, manuálterapeuta
physiomaximum.hu, +36209295054

A szerző korábbi cikkei A babakori ferde fejtartásról

Cikkajánló

Karácsonyi ételeink
Karácsonyi ételeink

Újragondolva egészségesebb verzióban.

Feledékenység
Feledékenység

Mi okozhatja még demencián kívül?

Tóth Réka gyógytornász-fizioterapeuta, manuálterapeuta
WEBBeteg - Tóth Réka gyógytornász-fizioterapeuta, manuálterapeuta
WEBBeteg - Tóth András, újságíró
Mozgató Fejlesztő és Gyógytorna Központ - Dr. Kőszegi-Jécsai Georgina Nóra, gyógytornász-fizioterapeuta
WEBBeteg - Dr. Horváth Viktória, fogszakorvos
Tóth Réka gyógytornász-fizioterapeuta, manuálterapeuta

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szilágyi Annamária

Dr. Szilágyi Annamária

Ortopéd sebész, háziorvos

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Puskás Réka

Dr. Puskás Réka

Reumatológus

Budapest