Elektromos árammal történő fizioterápiás kezelések (elektroterápia)

Melyik módszer milyen panaszok, betegségek esetén hasznos, hogyan történnek az egyes kezelések, van-e ellenjavallata az egyes kezeléseknek? Hogyan lehet ezekhez hozzájutni, beutaló szükséges-e? Tb-finanszírozott rendelésen vagy magánrendelés keretében elérhetők?

Az elektroterápia a fizioterápia egy szakága, mely kis-, közép- és nagyfrekvenciás kezeléseket, valamint az elektromágneses kezeléseket foglalja magában. Kisfrekvenciás kezelések esetén 0-1000 Hz, középfrekvenciás kezelések esetén 1000-10 000 Hz, nagyfrekvenciás kezelések esetén 10 000 Hz tartomány feletti áramok kerülnek alkalmazásra.

Kisfrekvenciás kezelések

A kisfrekvenciás kezelések a 0-1000 Hz közötti tartományban vannak, ezen belül is két csoportot különböztetünk meg. A stabil galvánkezelés 0 frekvenciás, ezt egyenáramú kezelésnek is nevezik, illetve vannak az 1-1000 Hz közötti ingeráram kezelések (szelektív ingeráram kezelés, iontoforézis, diadinamikus áram, 4 rekeszes galvánfürdő, teljes elektromos fürdő, TENS). Általában a 200 Hz közötti ingeráram kezelések a gyakoriak. Megkülönböztethető még egy harmadik csoport is, ez az egyéb kisfrekvenciás elektroterápiás kezelések csoportja.

A tünetkezelés esetén a hosszabb, napi egyszer 20-30 percnyi, míg izomingerlés esetén napi többszöri, rövidebb, 6-8 perces kezelés a hatásos. A hosszabb idejű kezelés során a beteg áramérzése csökken, így az intenzitást sokszor növelni kell. Más álláspontok szerint erőteljes kezelés során nem az intenzitást kell változtatni, hanem a kezelés időtartalmát kell növelni.

Galvánkezelés

A stabil galvánkezelés esetében attól függően, hogy hogyan vannak felhelyezve az elektródák, beszélünk longitudinális (leszálló galvánkezelésről és felszálló galvánkezelésről) és transzverzális kezelésről. A galvánáram konstans egyenáramot használ, az intenzitás és a feszültség állandó; és izomösszehúzódást és izomrángást nem okoz.

A galvánkezelés formái:

Stabil galvánkezelés, mely lehet longitudinális (leszálló és felszálló galvánkezelés) és transverzális (Kowarschik-galvánkezelés).

Különleges galvánkezelés a Burgignon-kezelés, a Bergonnier-féle kezelés, a Riesz-féle kalciumstasis.

Ismertek a hydro-galvánkezelések (amelyek termális ásványvíz és galvánáram vagy impulzusáram kombinációjából állnak), általában 2 kezelési mód használatos: a teljes elektromos fürdő és a részleges elektromos fürdő.

Az iontoforézis kezeléseket eleinte elektroforezis kezelésnek nevezték, amely során a bőrön mint szemipermeábilis membránon keresztül visznek be gyógyszereket kis- és középfrekvenciás áram segítségével. Mivel így ionokat viszünk be a szervezetbe, a későbbiekben az iontoforesis kifejezés terjedt el.

A galvánkezelés indikációi (javallatai) általánosságban:

• idegfájdalom (neuralgia), ideggyulladás (neuritis)
• izomfájdalom (myalgia)
• ínszalaggyulladás (tendinitis), ínhüvelygyulladás (tendovaginitis)
• nyáktömlőgyulladás (bursitis)
• teniszkönyök (epicondylitis lateralis), golfkönyök (epicondylitis medialis)
• Sudeck-szindróma
• csonttörések, csontritkulás.

A galvánkezelés kontraindikációi (ellenjavallatai) általánosságban:

• rosszindulatú daganatok
• csontvelőgyulladás
• fémimplantátum (lemezes-csavaros fém, pacemaker)
• sérült vagy gyulladt bőrfelület.

A galvánáram kezelés hatásai közül legfontosabb a fájdalomcsillapító hatás, melynek a pontos mechanizmusa nem ismert. Emellett fontos a keringésjavító és értágító hatása is, mely révén a bőr hőmérséklete akár 2-3 ^oC fokot is emelkedhet. Emellett hatással van az idegrendszerre, izomlazító hatással bír, és ismert szöveti regenerációt fokozó hatása is. A leszálló galvánkezelést leggyakrabban fájdalomcsillapító kezelésnél alkalmazzák. A felszálló galvánkezelésnél az idegvezetési sebesség fokozódik. A transverzális galvánkezelés az úgynevezett Kowarshik-galvánkezelés, melynek kidolgozója Kowarschik osztrák orvos volt, és innen kapta az eljárás a nevét. Gyakran alkalmazott kezelési mód pl. ülőideg-fájdalom (lumboischialgia) kezelésénél.

A Burgignon-kezelést migrén és a szemöldök feletti kis ideg, a nervus supraorbitalis, gyulladása és fájdalma esetén alkalmazzuk. A Bergonnier-féle galvánkezelés indikációja a trigemunus neuralgia vagy más néven az arcidegzsába. A Riesz-féle kalciumstasis kezelés lényege, hogy elektromos áram segítségével kalciumot vigyenek be a csökkent mésztartalmú csontokba, mert Riesz Ede magyar reumatológus álláspontja szerint a szervezetbe előzőleg intravénásan vagy intramuskulárisan beadott kalcium az alkalmazott áram hatására az elektródok közé kerülő csontokba jut. Az eljárás során vagy vénásan, vagy a farizomba 10 ml kalciumot ad be az orvos. Intravénás beadás után azonnal, farizomba adott intramusculáris injekció beadását követően 20 perccel kezdhető meg a kezelés. Maga az alkalmazott galvánkezelési mód lehet stabil, transzverzális és bipoláris is, de az elektoródok polaritása nem jelent befolyásoló tényezőt a kalcium csontokba jutása során. A kezelés általában a törések után kialakuló Sudeck-szindróma, csonttörések kezelésére és csontritkulás kezelésére alkalmas.

Hydro-galvánkezelések során alkalmazhatunk teljes test elektromos fürdőt és részleges kezelést. A teljes test fürdőkezelésénél a kezelés 2 részből áll, a beteg edukációja a kezelőszemélyzet részéről elsődleges. Az indifferens (34-35 Celsius-fokos) vízhőmérséklet beállítása elsődleges. A kezelés első részében az általános fájdalomcsillapító hatás elérése a cél. Ez a kezelés kb. 10 percig tart, majd a fürdőberendezést átállítják úgy, hogy csak speciálisan a kezelendő testrész kerüljön áram alá. A teljes elektromos fürdő alkalmazható más kezelésekre is, mint tangentor kezelés, vagy szénsavas fürdőkezelés, de ezeket egyidejűleg az elektromos fürdővel alkalmazni nem lehet. A teljes test fürdőkezelés a vegetatív idegrendszer paraszimpatikus túlsúlyát eredményezi, a kezelés hatása tüneti – általános fájdalomcsillapító hatás, értágító hatás, izomlazító hatás, kötőszövet-lazító hatás, anyagcsere-fokozó hatás, valamint a gyulladáscsökkentő hatás. Általánosan alkalmazható porckorongbetegségekben (discopathia), gerinc kopásos megbetegedéseiben (spondylosis), a gerinc krónikus gyulladásos betegségeiben (SPA), gyulladásos immunbetegségekben (rheumatoid arthritis, scleroderma), kiterjedt izomfájdalom (myalgia) esetén, csontrendszeri megbetegedésben (osteoporosis), idegfájdalom és -gyulladás esetén (neuritis, neuralgia), és változókori problémák kezelésére. Az utóbbi időkben elterjedt, hogy a teljes test elektromos fürdőket nem galvánárammal, hanem ingerárammal használják. Ilyen esetekben a hatáshoz még az ingeráram általános hatásai is hozzáadódnak.

Részleges elektromos fürdő: Ennek a berendezésnek négy végtag elhelyezésére szolgáló végtagkádja van, így 4-rekeszes galvánnak is nevezik. A részleges elektromos fürdő is pontos megjelölés, mivel a korszerűbb készülékekben már nem galvánáram, hanem a kedvezőbb biológiai hatást kiváltó ingeráram folyik. A kezeléshez itt is úgynevezett indifferens hőfokú (34-35 ^oC-fokos) vizet használnak, a kezelés pedig folyhat 1-2-3 vagy 4 kádban, tehát egy, kettő, három vagy négy végtagon. A leszálló galvánkezeléssekkel itt is fájdalomcsillapító hatást lehet elérni. A felszálló kezelés itt is az idegvezetést fokozza. Transzverzális kezelési módot leggyakrabban egy végtag kezelésénél, iontoforézis kezelésnél alkalmaznak, a gyógyszerhatás megnyújtása érdekében. Érdemes megjegyezni, hogy alsó végtagi galvánkezelés – ellentétben a teljes test elektromos fürdőkezeléssel – lehetséges pacemaker-beültetésen átesett betegnél is.

Iontoforézis esetén a bőrön mint szemipermeabilis membránon keresztül gyógyszereket vihetünk be a szervezetbe. Régebben elektroforezisnek hívták, de mivel ionokat viszünk be, így mára már sokkal elterjedtebbé vált az iontoforézis elnevezés. Maga a kezelés megvalósítható akár galvánárammal, akár ingerárammal, akár polaritással rendelkező interferencia árammal. Eltérő gyógyszereket vihetünk be az anódról és a katódról is. A lidocain, vincristin és a dionin alkalmazásával fájdalomcsillapító hatás érhető el. Hyaluronidase, contractubex és kálium-jodatum a kötőszövet fellazítására, hegek oldására, Dupuytren-contraktúra oldására, illetve egyéb hegesedések oldására hazsnálható. Egyéb gyógyszerek, mint például nemszteroid gyulladásgátló krémek is alkalmasak iontoforézisre. Általában elfogadott a legalább heti 3 alkalommal történő kezelés, de ha lehetséges, akkor érdemes mindennap kezelni a beteget.

Szelektív ingeráram kezelés (SIA)

A nagyobb frekvenciaértékű ingeráramokat tüneti terápiára, míg a kisebb frekvenciájú ingeráramokat izomstimulációra lehet alkalmazni. A harántcsíkolt és simaizmokat nemcsak akaratlagosan lehet öszehúzódásra késztetni, hanem ennek hiányában mesterségesen is. Ezt a mesterségesen előidézett izomösszehúzódást az úgynevezett szelektív ingeráram kezeléssel lehet elérni. A gyógytorna kezeléssel ellentétben – ahol az antagonista izmok összehúzódása kiváltható az agonista izmok összehúzódása után – ezzel az elektromos kezeléssel csak a kiválasztott, szelektált izomcsoport kerül kontrakciós állapotba.

A szelektív ingeráram kezelés célja tehát a sérült vagy sorvadt izomzat összehúzódásának kiváltása az ép izomzat ingerlése nélkül. A kezelés célja a beteg izom anyagcseréjének biztosítása, valamint a működéshiány miatti további izomsorvadás megakadályozása. A harántcsíkolt izomzat első ingerlését a Farraday-ről elnevezett farádimpulzussal végezték, de ez mára már elavult, nem használják. A szelektív ingeráram kezelés gerincvelői eredetű bénulásnál, agyvérzést követő végtagbénulásoknál alkalmazható, illetve simaizom esetében vizelet- és széklettartási rendellenességek kezelésére. A szelektív ingeráram kezelés általában gyógytornász segítségével történik, de sokszor előfordul, hogy a kórházi kezelést követően a beteg kezelőorvosától receptre kap készüléket, melyet már otthonában, annak kezelését kórházban előzetesen elsajátítva tud használni. A szelektív ingeráram kezelés kontraindikációi megegyeznek az elektroterápia általános kontraindikációival.

Ingeráram kezelés

Az ingeráram kezelés során a feszültség és intenzitás változó, valamint megfelelő intenzitás és frekvencia mellett izomösszehúzódást válthat ki. Az ingeráram kezelés során az elektromos ingerlésre az érzőidegpályák gátlása következik be. Ilyenkor az ingerületvezetést gátló közvetítő anyagok (neurotranszmitterek) szabadulnak fel. Az elektroterápia alkalmazása során számos ingeráramformát kipróbáltak, keresve a legoptimálisabb ingeráramot a fájdalomcsillapításra. Manapság leggyakrabban az ingeráram kezeléseknek így 4-féle csoportját különböztetik meg, ezek a Leduc-áram (impulzus áram), a Farád-áram (ma neo Farád-áram, tetanizáló impulzus kezelés), szinusz-áram (váltakozó áram) és a Forster-kezelés.

A galvánkezeléseknél már említett iontoforézis, a teljes test elektromos kezelés és részleges elektromos fürdőkezelés is kivitelezhető ingeráram alkalmazásával.

TENS kezelés

A kisfrekvenciás ingeráram kezelés leggyakoribb alkalmazása a TENS kezelés, mely egy rövidítés. A TENS (Transcutaneous Electric Nerve Stimmulation) kezelés a bőrön keresztül történő elektromos stimulációt jelent, mely a fájdalomingereket továbbító idegekre hat. A működési elve Melzack és Wall fájdalomkapu elméletén alapszik, így a külső ingerlés hatására a fájdalomérző idegrostok “telítettségi” állapotba kerülnek, nem tudják fogadni az érkező fájdalomingereket, így nem is továbbítják azokat az agy felé, ezáltal megszűnik a fájdalomérzet. A fájdalomcsillapítás gyógyszermentes alternatívájának is használható, különösen krónikus mozgásszervi fájdalom (derékfájdalom, lumbágó, alagút szindróma, befagyott váll szindróma) kezelése esetén hatásos. A fájdalomcsillapítás mellett fontos élettani hatása a gyulladáscsökkentés, az izomerősítő és -lazító hatás, a bőr- és izomregeneráció fokozása, valamint az értágító hatás, mely elősegíti a megfelelő vérkeringést. Impulzusáram formában működik, frekvenciája 1-100 Hz között változtatható. Bizonyos intenzitásérték mellett izomkontrakciókat tud kiváltani, vagy a fájdalomcsillapító hatás mellett izomkontrakciók kiváltására is alkalmas. A TENS kezelés az egyik leggyakrabban használt elektroterápiás kezelési eljárás. A TENS készülékek további előnyei közé tartozik a könnyű hordozhatóság a kis méret miatt és a telepről való működtethetőség is. Jó fájdalomcsillapító hatású, és naponta akár többször is alkalmazható. A TENS kezelés indikációi közül a leggyakoribbak a mozgásszervi betegségek, illetve a végtagok (pareticus) bénult izmainak rehabilitációjára alkalmazható, valamint inkontinencia esetén.

Kontraindikációt alkalmazásuk során daganatos megbetegedés, a kezelendő terület felletti gyulladt bőrfelület jelenléte, illetve a szervezetben lévő fémimplantátum vagy pacemaker jelenléte jelenthet.

Diadinamikus áram kezelés

A kisfrekvenciás kezelések közé tartozik az úgynevezett diadinamikus áram kezelés is, melynek több formája ismeretes. 1950-ben Bernard francia fogorvos meglepetten tapasztalta, hogy egyik elektromos kezelésben részesülő páciensének fájdalma hirtelen megszűnt, készülékének meghibásodásakor. Bernard megfigyelte a létrejött áram paramétereit, melyet róla Bernard-áramoknak vagy diadinamikus áramoknak neveztek el. Lényegében ez az áram két részből áll, egy 1-3 mA intenzitású egyenáramból (bázisáram), valamint egy arra ráhelyezett dózisáramból (szinusz-félhullámokból álló impulzusáram). A dózisáram két formája használatos, az egyik az úgynevezett egyutas forma, itt a szinusz-félhullámokból álló sorozat impulzustartalma 10 ms, az impulzusok között 10 ms szünet van; így ennek az ingeráramnak a frekvenciája 50-100 Hz. A másik forma az úgynevezett kétutas forma, ahol a szinusz-félhullám sorozat impulzusideje 10 ms, de az egyes impulzusok között nincs szünet. Így ennek az ingeráramnak a frekvenciája 100 Hz. A diadinamikus áramok többi formáját lényegében ebből a két formából fejlesztették tovább.

Diadinamikus áramformák:

• Monofázisos (MF): egyenirányított, 50 Hz-es szinusz-félhullámokból álló ingeráram
• Difázisos (DF): kétutas, 100 Hz-es szinusz-félhullámokból álló ingeráram
• Court Period (CP): 1 msec ideig tartó monofázisos és 1 másodpercig tartó difázisos ingeráram váltakozása
• Long Period (LP): a monofázisos és difázisos ingeráram lassú váltakozása, először 50 Hz-es monofázist ad le a készülék, melybe a difázis egyre növekvő intenzitással lép be
• Rythme syncope (RS): a monofázis váltása úgy, hogy 1 sec monofázist 2 sec szünet követ. Ma már a készülékekben ez a forma nem szerepel.
• Neofarad-áram (MM): egy msec tartalmú áramforma, melyet egy 19 sec-os szünet követ. Mai készülékekben már nem használják.

A diadinamikus áramformák eltérő biológiai hatást váltanak ki:

• Monofázisos (MF): stimuláló hatás
• Difázisos (DF): izomrelaxáció és ereknél tágulás (vasodilatatio)
• Court Period (CP): enyhe érösszehúzódás és izomrelaxáció, 20 Hz-nél erőteljesebb érösszehúzó hatás; 50-100 Hz között pedig vasodilatatios hatás, keringésjavítás, ízületi folyadékgyülemek felszívódásának segítése
• Long Period (LP): erős fájdalomcsillapító hatás
• Rythme syncope (RS): izomkontrakciót kiváltó hatás.

A diadinamikus áramformák eltérő indikációs területen alkalmazhatóak:

• Monofázisos (MF): myalgia, fájdalomcsillapítás
• Difázisos (DF): fájdalomcsillapítás, keringésfokozás, vegetatív idegrendszer működését csökkentő hatás
• Court Period (CP): keringésfokozás, Sudeck-szindróma, trombózis utáni állapot, vérömleny, vizenyő, ízületi folyadékgyülem kezelése
• Long Period (LP): ízületi fájdalom, izomfájdalom, teniszkönyök, golfkönyök, ínszalaggyulladás, nyáktömlőgyulladás esetén
• Rythme syncope (RS): izomingerlés
• CP és LP együtt: Lumbágó esetén.

A diadinamikus áramkezelés ellenjavallatai:

• lázas állapot
• daganatos betegség
• pacemaker-beültetés
• menstruáció
• sérült bőrfelület
• fertőző betegségek

Középfrekvenciás áramterápia

Középfrekvenciás áramterápia alkalmazása során 1000 Hz és 10.000 Hz frekvencia tartományok közötti áramok kerülnek alkalmazásra. Ez gyakorlatban 3900-5000 Hz frekvencia tartományt jelent. Ezekben az áramkörökben növekvő és csökkenő szinusz-hullámokat (váltóáramot) használnak. A középfrekvenciás kezeléseknek két csoportját különítik el, a Nemec-féle hagyományos kezelést és az amplitúdómodulált középfrekvenciás kezelést.

Interferenciás áramterápia

Interferenciás áramterápia esetén az áram 2 áramkör segítségével hozható létre. Az egymást keresztező középfrekvenciás áramok kereszteződésével 0-100 Hz frekvenciatartomány közötti változtatható, úgynevezett lebegőáram hozható létre az elektródák között.

A hagyományos interferencia áram kezelésnél különböző frekvenciák esetén eltérő biológiai választ találtak:

• 0-100 Hz között izomstimuláló hatás érvényesül
• 90-100 Hz között fájdalomcsillapító hatás érvényesül, így pl. arcidegzsába kezelésére kiválóan alkalmas, ezentúl vasodilatatios hatása révén segíti a helyi vérbőség kialakulását, így migrén kezelésére is alkalmas.
• 50-100 Hz közötti frekvenciatartományban inkább iontoforézis kezelésekre alkalmas, emellett fájdalomcsillapító hatása is érvényesül
• 0-100 Hz frekvencia lassú változtatása révén folyadékgyülemek, vérömlenyek felszívódásának elősegítésére alkalmas.

A kezelés ellenjavallatai megegyeznek az elektroterápia általános kontraindikációival.

Nagyfrekvenciás áramkezelések

Nagyfrekvenciás áramkezelések alkalmazása során 100 000 Hz feletti frekvencia tartományba eső áramok kerülnek felhasználásra a kezelés során.

Ebbe a csoportba tartozik a:

• Rövidhullám-terápia (használható ízületi kopások, kontraktúrák, izomfájdalmak, ínszalaggyulladások, idült vagy visszatérő ízületibelhártya-gyulladások és nőgyógyászati gyulladások kezelésére).
• Deciméterterápia (rádióhullám, 2 cm mélyen is behatol a szövetekbe).
• Mikrohullám-terápia (értágulatot okoz, 1 cm mélyen hatol be).

A terápia során a bőrfelszín és az elektródák nem érintkeznek egymással, ezáltal áramérzet nem történik, viszont van hőérzet. A nagyfrekvenciás kezelések keringésfokozó, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatással rendelkeznek, valamint serkentik a sejtanyagcserét, ezáltal jótékony hatással vannak az izomfájdalmakra, ízületi kopásokra, krónikus gyulladásokra, továbbá elősegítik az ödémák felszívódását is.

Rövidhullám-kezelés

A nagyfrekvenciás kezelések közül leggyakrabban a rövidhullám-kezelés kerül alkalmazásra. Az áramérzet helyett hőérzet jelentkezik, az elektróda általában nem érintkezik a kezelendő testrésszel.

Hatásai:

A helyileg fellépő hőképződés értágító hatású, fokozza a szöveti anyagcsere-folyamatokat, javítja az oxigenizációs folyamatokat, keringésfokozó hatású, izomgörcs oldását, valamint kötőszövet fellazítását eredményezi.

A kezelés ellenjavallatai megegyeznek a fizioterápiás kezelések általános ellenjavallataival, illetve akut folyamatoknál nem javallott alkalmazásuk.

Hogyan és hol vehetőek igénybe a fizioterápiás kezelések?

A fizioterápiás kezelések általában kórházakban vagy szak-rendelőintézetekben elérhetőek, fizioterápiás osztályon. Bizonyos esetekben balneoterápiás kezeléseket nyújtó fürdőkben is van lehetőség a balneoterápiás kezelések mellett fizioterápiás kezelések felvételére. Fizioterápiás osztályon gyógytorna és masszázskezelések mellett, ilyen esetekben háziorvosi beutalóval lehet a kiírást végző szakrendelésekre bekerülni, mint reumatológia, rehabilitáció, idegsebészet, ortopédia stb. Itt a vizsgáló orvos dönt az elrendelhető fizioterápiás kezelésekről. Állami finanszírozás mellett évente 2x15 alkalommal vehetőek igénybe tb-támogatással a kezelések. Csak a tb által nem térített kezeléseket kell ilyenkor a betegnek finanszírozni, mint pl. McKenzie-gyógytorna vagy lökéshullám-kezelés. Aki fürdőkezelések mellett (balneoterápia) szeretne elektromos kezeléseket is felvenni, annak általában a balneoterápiás kezelések egy részéért és a fizikoterápiás kezelésekért is meghatározott összeget kell fizetnie. Az OEP ezen balneoterápiás kezeléseknek csak egy részét fizeti. A balneoterápiás jogot nyert fürdők saját hatáskörükben döntenek a szolgáltatásokat igénybe vevő paciensek által fizetendő önrész mértékéről. A balneoterápiás kezeléseket, és az esetleges elektroterápiás kezeléseket leggyakrabban a fürdő által alkalmazott reumatológus rendeli el, az erre a célra fenntartott szakrendelőben.

Előfordulhat, hogy a kezelő orvos a betegnek meghatározott indikációk fennállása esetén otthoni használatra rendel készülékeket (Pl Tensel ME 2001). Ilyen esetben vényre rendel, és a tb-finanszírozás levonásával kiszámolt összeget fizeti csak a beteg. Ebben az esetben sokszor gyógytornász tanítja be az eszköz helyes használatára a beteget.

A fizioterápiás készülékek egy része otthoni használatban is alkalmazható, ilyenkor tb-finanszírozás nélkül is be lehet szerezni a kívánt készüléket bármely gyógyászati segédeszköz boltban, ilyen berendezések leggyakrabban a lézerek, TENS-gépek, izomstimulátor eszközök.

Mindezeken túl nagyon sok magánszolgáltató és mozgásszervi magánklinika kínálatában szerepel a fizioterápiás és fizikoterápiás ellátás szolgáltatásként, természetesen ilyenkor az illető magánszolgáltató által előre kalkulált szolgáltatási díjat kell megfizetnie a betegnek, és ebben az esetben is a fizioterápiás kezeléseket a magánrendelő vagy magánklinika orvosa rendeli el, előzetes szakvizsgálatot követően.

Magyarországon még kevésbé elterjedt forma az egészségbiztosítás, de sok helyen már egyre nagyobb teret hódít az egészségügyi ellátásban. Ebben az esetben fix havi díjat fizet a paciens, és biztosításának megfelelően vesz igénybe a biztosító által kínált szolgáltatásokat. Ebben az esetben is, amennyiben a beteg magánbiztosítása fedezi, igénybe vehet fizioterápiás kezeléseket, ha azt a magánbiztosító által fenntartott magánklinika orvosa szakvizsgálatot követően indokoltnak tartja és elrendeli.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Bálint Anita, reumatológus