Csípőprotézis műtét utáni rehabilitáció gyógytornával

Csípőprotézissel élőknek rendkívül fontos a jól felépített rehabilitáció. Fel kell készülni arra, hogy bizonyos életmódbeli változtatásokra lehet szükség a protézis beültetését követően, azonban megfelelő rehabilitációval, az orvosi utasítások követésével (esetlegesen tiltott mozgások elkerülésével) a páciens visszatérhet a fájdalommentes teljes értékű élethez.

A csípőprotézis beültetését követő rehabilitációt korai posztoperatív és későbbi rehabilitációs időre oszthatjuk. A korai időszak tulajdonképpen a kórházban történő gyógytornát foglalja magában, majd fokozatosan növelhető a terhelés.

Milyen tényezők befolyásolják a műtét utáni rehabilitációt?

A műtéti feltárás már többféleképpen is történhet, a rehabilitáció üteme az alkalmazott eljárás függvénye. Ha izomátvágás történik, lassabb a felépülés. Mindemellett nagyon fontos, hogy a terhelhetőség a protézis milyenségének (cementes/cement nélküli), illetve az operáló orvos döntésének a függvénye.

Bármilyen feltárást is végeznek azonban az implantátum behelyezése érdekében, foglalkoznunk kell a műtéti heggel. A hegek 12 hét alatt érik el stabil szerkezetüket, ami kb. 80%-os stabilitást jelent. Mivel az első 12 hétben még nem akkora a hegszövet stabilitása, sokkal kisebb erőkkel dolgozik a terapeuta. A hegkezelési technikákat a páciensnek, vagy hozzátartozójának is megtanítjuk annak érdekében, hogy a heg ne okozzon problémát a későbbiekben.

Gyakorlatok és tiltott mozdulatok a kórházi tartózkodás alatt

A kórházi ellátás során már műtétet követő első nap megkezdődik a mobilizálás. Ennek része a vénás lábtorna, a légzőtorna, a kötést lekerülését követően elengedhetetlen a hegkezelés megkezdése, majd pedig megkezdődnek az izomerőt növelő gyógytorna gyakorlatok. A gyakorlatok célja az esetleges szövődmények megelőzése, illetve a meglévő izomerő megtartása, valamint segédeszközökkel a járás tanítása.

A szövődmények elkerülése érdekében

Tüdőgyulladás megelőzése: a csökkent mobilitás miatt csökkenhet a tüdő átszellőztetése, ezért hasznos légzőgyakorlatok végzése. A légző gyakorlatok a vénás torna elemének is tekinthetőek, így a keringést is fogja nekünk segíteni.

Trombózis megelőzése: szintén az immobilitás miatt egy kockázati tényező minden műtéti eljárást követően. A páciensek vérhígító injekciót kapnak, illetve a vénás tornát a kórházban megtanulják, és ezek alkalmazásával csökkenthető az ödéma, illetve a trombózis kialakulásának a kockázata.

Protézis ficamodásának elkerülése: fontos az operáló orvos által meghatározott szempontok betartása. Számtalanszor szükség van bizonyos mozdulatok elkerülésére. A tiltott mozgások betartására életmódbeli változtatásokat igényelhet a beteg részéről.

Ahogy fejlődnek a műtéti lehetőségek, nem minden esetben ítéli meg már az operáló orvos ezen mozgások tilalmának a szükségességét. Brüggemann és mtsai (2014) szintén alátámasztották, hogy a csípőprotetizált egyénnek élete végéig szükséges kerülnie a nagymértékű előrehajlást, illetve amikor a csípő- és térdízület is hajlítva van, ebben a helyzetben a csípőízületi berotációt.

Az izomerőt megőrző, járásfejelesztő gyakorlatok

Elkezdődik az izmok megfeszítése, az izomerő megtartása érdekében, illetve a járás biztonságos megtanulása segédeszközzel. A protézisbeültetést megelőzően is érdemes már elsajátítani ezeket a gyakorlatokat, akár a segédeszközzel történő helyváltoztatást megtanulni. A páciensek sokszor félnek, hogy fájdalommal fognak járni ezek a gyakorlatok, azért sem kezdik meg a preoperatív (műtét előtti) gyakorlatokat.

A gyakorlatok ebben a szakaszban azonban tehermentesített (főként fekvő) testhelyzetben történnek. Izommegfeszítéseket végzünk, amely során nincs az ízületben elmozdulás, csak egy statikus izommegfeszítés. Ezek a feladatok nagyon könnyen kivitelezhetőek és fájdalmatlanok.

Ez is érdekelheti Csípőprotézis-műtét utáni teendők

Tréningtípusok a rehabilitáció későbbi szakaszában

Coulter és mtsai (2013) kutatásukkal alátámasztották a teljes csípőprotézis beültetését követően végzett fizioterápiás rehabilitáció szükségességét. Bizonyították, hogy javítja a csípő távolító (abduktor) izmok erejét, a járás sebességét és ütemét. A gyógytorna hatékonyságában nem találtak különbséget, akár ambulánsan gyógytornász felügyelete mellett végezték, akár otthon önállóan. A késői rehabilitáció során az alábbi tréningtípusok hatása bizonyított.

Subaquális torna (vízben végzett terápia)

Ez természetesen csak a heggyógyulást követően kezdhető meg. Számos szakirodalom számol be ezen terápia jótékony hatásairól. Cabak és mtsai (2016) bizonyították, hogy jelentősen csökkenthető a fájdalom és a használt fájdalomcsillapítók mennyisége vízben végzett feladatokkal teljes csípőprotézis beültetését követően. Brauer és mtsai (2008) vizsgálataik során azt a következtetést tudták levonni, hogy már 14 nap vízi terápiát követően a csípő távolító (abduktor) izmok ereje jelentősen nőtt.

A vízben végzett gyakorlatoknál a mozgásszervrendszer szempontjából kihasználjuk a felhajtóerőt, és a vizes közeg ellenállását. A felhajtóerő segíti ellazítani az izmokat, valamint a test megtartása is könnyebb. Alkalmas olyan mozgások előhívására, melyek a szárazföldön a gravitációs erő miatt nem, vagy nehezebben kivitelezhetőek. Kiváló ezért a vízben a járás gyakorlása is, segíthet a segédeszköz elhagyásában. Továbbá, a víz ellenállása nagyobb, mint a levegőé, így a vízben végzett terápia alkalmas izomerősítésre, és az állóképesség javítására.

Proprioceptív tréning

Propriocepció az ízületekben és azok körüli kötőszövetekben elhelyezkedő receptorok segítségével történő helyzetérzékelés. A proprioceptív tréning során ezekre a receptorokra hatunk, ami azért fontos, mert fejleszti az egyensúlyt és a koordinációt, sérülés megelőző hatással bírnak. Receptorokon keresztül még váratlan helyzetekben is képes a test úgy kompenzálni, hogy ne essünk el. Például amikor jégen megcsúszunk, nem minden esetben esünk el. De egy egyenetlen talajon való járáskor is ezen receptoraink segítenek a mozgásokat úgy kivitelezni, hogy ne sérüljünk meg.

A proprioceptív tréning minden műtét utáni rehabilitáció szükséges eleme kellene, hogy legyen, de prevencióban is hatalmas szerepet tölt be mind hétköznapi, mind sportoló emberek esetén. Blasco és mtsai (2018) kutatásukkal csípőprotetizáltakat vizsgáltak és alátámasztották a proprioceptív tréning fontosságát körükben.

Erőfejlesztő tréning

Csípőprotézis beültetését követően a medencét stabilizáló izmok megerősítése elengedhetetlen. Itt főleg a farizmokat és a mély hasizmokat emelném ki. Ezekre szükség lesz egy gazdaságos járáskép kialakításához. Ha nem szép a járáskép (például ha a páciens nem hajlítja a térdét csípőjét előre lépésnél járás során, hanem helyette oldalról nyújtva emeli előre a levegőben pici kört leírva), az derékfájáshoz fog vezetni.

Erőfejlesztésként Di Monaco és Castiglion (2013) ajánlják a kerékpározást, mindemellett azt találták, hogy a késői posztoperatív szakban (műtét utáni 8. hetet sorolják ide) a súlyzós gyakorlatok bizonyultak a legeredményesebbnek.

Van egy fontos faktor, amit muszáj azonban a rehabilitáció során figyelembe venni, ez a fokozatosság elve. Ahol ez nem volt figyelembe véve, azoknál a tornacsoportoknál nem tapasztaltak meggyőző eredményeket erőfejlesztés tekintetében, sem vízben végzett gyakorlatok, sem szárazföldi, sem ellenállás nélkül végzett gyakorlatok során.

Ez is érdekelheti Sportolás csípőprotézissel - Az orvos válaszol

Manuálterápia

A manuálterápia kézzel végzett diagnosztikai és terápiás fogások összessége, amellyel a mozgásszervrendszer visszafordítható működési zavarait vizsgáljuk és kezeljük.

A manuálterápia minden esetben jótékony hatású lehet, a későbbi posztoperatív időszakban. Ezzel a módszerrel a heg kezelése mellett a csípő ízület körüli szöveteket (ízületi tok, izmok stb.) is kezeljük. Érdemes helyreállítani a medence statikáját és biomechanikáját, ezáltal a két alsó végtag terhelését minél szimmetrikusabbá tenni. Mindemellett fájdalomcsillapító hatással is bír.

Szakértő: Tóth Réka gyógytornász-fizioterapeuta, manuálterapeuta
physiomaximum.hu, +36209295054

A szerző korábbi cikkei

• Viscerális (zsigeri) oszteopátia - A belső szervek manuálterápiája
• A babakori ferde fejtartásról
• Az állkapocsízület manuálterápiás kezelése

Felhasznált irodalom

• Coulter,C., Neeman, T.M., Scarvell, J.M., Smith, P.N. (2013): Physiotherapist-directed rehabilitation exercises in the outpatient or home sitting improve strength, gait speed and candence after elective total hip repacelent: a systematic review. J Physiother.59(4):219-26 pgs.
• Brüggemann, G-P., Dargel, J., Eysel, P., Oppermann, J. (2014): Dislocation following total hip replacement.Dtsch Arztebl Int. 111(51-52): 884-90 pgs.
• Brauer, G.S., Nitz, J.C., Rahmann, A.E. (2009): A specific inpatient aquatic physiotherapy program improves strength after total hip or knee replacement surgery: a randomized controlled trial. Arch Phys Med Rehabil. 90(5):745-55 pgs.
• Blasco, J.M., Domínguez-Navarro, F., Igual-Camacho, C., Silvestre-Munoz, A., Roig-Casaús, S. (2018): Effects of balance and proprioceptive training on total hip and knee replacement rehabilitation: A systematic review and meta-analysis. Gait Posture. 62: 68-74 pgs.
• Cabak, A., Kaczor, R., Lyp, M., Stanislawska, I., Szypula, J., Tederko, P., Wlostowsky, E. (2016): A water Rehabilitation Program in Patients with Hip Osteoarthritis Before and After Total Hip Replacement. Med Sci Monit. 25 (22): 2635-42 pgs.
• Di Monaco, M., Castiglioni, C. (2013): Which type of exercise therapy is effectieve after hip arthroplasty? A systematic review of randomized controlled trials. J Phys Rehabil Med. 49(6): 893-907 pgs.