Íngyulladás (tendinitis) és az inak más károsodásai
A tendinitis a túlerőltetésből fakadó íngyulladás, amire azoknak van nagyobb esélyük, akik sokat végeznek ismétlődő mozdulatokat. A legtöbb esetben a pihenés, a jegelés, a fájdalomcsillapítók megoldást hoznak, ám a gyógyulás lassú folyamat.
Mi az íngyulladás?
Normál körülmények között a rugalmas ín tehermentesíti az izmot. Sokszor azonban az inaknak extrém terhelést kell elviselniük, és a túlzott igénybevétel miatt az ín tapadási helyén gyulladás (tendinitis) jön létre. A tendinosis már egy súlyosabb állapotott jelez, akkor az ín tartósan károsodott. Ekkor a sérült kollagénrostok megkeményednek, meszesednek, hegszövet alakul ki, ami csökkenti a mobilitást. Bár a tendinitis, tendinosis hasonló tüneteket produkál, de ez utóbbi súlyosabb kórállapot. Kezelése nehezebb, mert a gyulladáscsökkentés nem oldja meg az ínrosok károsodásából adódó panaszokat.
Az inakat érintő kórképek gyógyulása hosszadalmas, mivel az ín vérellátása eredendően rossz, szöveti anyagcseréje lassú.
Az íngyulladás tünetei és fő előfordulási helyei
A tendinitis vezető tünete a mozgatásra fokozódó fájdalom. Íngyulladásra utaló tünetek az alábbiak:
- ízület körüli fájdalom,
- csökkent mozgathatóság,
- duzzanat,
- melegség, olykor bőrpír,
- a gyulladt ínhoz tartozó izom gyakran feszes, nyomásra érzékeny.
Az íngyulladás érintheti a test bármely ínját, de egyes testrészeknél különösen gyakran fordul elő.
Az Achilles-ín gyulladása
Ilyen az Achilles-ín, amely a sarkat köti össze a vádli izmával. Fő feladata segíteni a járást, futást, ugrást, ebből is látható, hogy szinte folyamatos és nagy terhelés éri. Sportolóknál különösen gyakori az Achilles-ín gyulladása, de a reumatoid artritisszel élőknél sportolástól függetlenül is nagy az előfordulás kockázata.
Íngyulladás a válltájékon
A supraspinatus tendinitis nem más, mint a lapocka feletti, váll környéki inak gyulladása. Az emberek harmadánál már 40 éves kora előtt kialakul, villanyszerelőknél jellegzetes, viszont a 80 évesek tizede „védett” e szempontból, ők nem ismerik ezt a panaszt. A vállízület tetején lévő ín begyulladása fájdalmassá teszi a karmozdítást. Egyesek ilyenkor nem tudnak az érintett vállukra fekve aludni, a mindennapi tevékenységek, mint a fésülködés, öltözés is nehezítetté válik.
Ha azonos területen belül több ín is érintetté válik, akkor rotátorköpeny szindrómáról (rotator tendinitis) beszélünk. Az úszóváll néven is ismert elnevezés a felkart a vállízületben tartó és mozgató izmok és inak szakadása, gyulladása.
Könyök íngyulladás
A teniszkönyök a könyökízület külső oldalán megjelenő erős fájdalom, amit az alkari feszítő izmok, kapcsolódó inak túlterhelése okoz. Az előidéző ok rendszerint az alkar és a csukló túlzott megerőltetése. Jellemző tünete, hogy a kéz szorítása, a csuklóízület kifelé feszítése során éles könyöktáji fájdalom jelentkezik, ami kisugározhat a csuklóba is. A kórkép párjának emlegetett golfkönyök esetén a könyök belső oldalán lévő csontos dudoron tapadó alkarhajlító izmok túlerőltetése miatt alakul ki fájdalom. Golfozáson túl a huzamos ideig végzett monoton tevékenység (például kalapálás, kertészkedés) miatt is kialakulhat.
Részletesen Teniszkönyök, golfkönyök
Csukló, kézfej íngyulladás
A csukló régióját érintő tendinitis bárkinél adódhat, aki ugyanazt a gépies mozdulatot végzi kezeivel hosszabb időn át. Ez a panasz igen gyakori volt a gépíróknál, ma üzenetküldés, számítógépes játékok és egyes fizikai munkák (pl. kalapácshasználat) kapcsán jelentkezhet.
A hüvelykujjat kifelé mozgató izmokhoz kapcsolódó inak, a hüvelykujj-csukló közötti ínak és az ínhüvely megvastagodása idézi elő a DeQuervain szindrómát. Ilyenkor az ínhüvely beszűkülése miatt fájdalmas a hüvelykujj mozgatása, így a kéz alig tudja ellátni funkcióját. A betegséghez napjainkban gyakran a mobiltelefonok üzenetküldő funkcióinak túlzott használata vezet. Diagnosztizálása egy egyszerű teszt segítségével lehetséges: hüvelykujjunkat hajlítsuk a tenyerünk belsejébe, majd a többi ujjunkat csukjuk rá a hüvelykujjunkra. Az így ökölbe szorított kezünket ezután csuklóból hajlítsuk a kisujjunk felé. Ha fájdalom jelentkezik a csukló hüvelyujj felőli részén, akkor nagy valószínűséggel ezzel a kórképpel van dolgunk.
Hasonló kórképek |
Az ismétlődő, megerőltető mozgások és mikrosérülések nemcsak íngyulladást eredményezhetnek, hanem az inakhoz kapcsolódó környező izmok, a mozgató idegek nyomódás miatt bekövetkező károsodását (alagút-szindrómák), a csontos kiemelkedéseket (térd, könyök) fedő nyáktömlők gyulladását (bursitis, nyáktömlő-gyulladás) valamint az inaknak helyt adó ínhüvelyek gyulladását is kiválthatják. |
Mind az ismétlődő kisebb behatás, mind a hirtelen akut sérülés előidézhet íngyulladást. Egyesek hajlamosabbak a kialakulására, míg másoknál ritkán vagy nem fordul elő. Mégis, leginkább az ismétlődő igénybevétel és a túlerőltetés okozza. Különösen jellemző sportolóknál, akik szinte folyamatosan megerőltetik a felsorolt testtájakat, de a munkahelyi körülmények (egyes fizikai és irodai munkák egyaránt) és a mindennapos szokásaink (számítógép-, mobiltelefon-használat) is előidézhetik a panaszt.
Az életkor is kockázatot jelent: az idő múlásával az inak elmerevednek s ennek nyomán könnyebben történnek sérülések. Egyes egészségi állapotok (köszvény, vesebetegség, reumatoid artritisz) esetében is nagyobb a rizikó.
Az íngyulladás kezelése
Ha a fájdalom váratlanul felerősödik, vagy az egyik ízület mozgása beszűkül, orvoshoz kell fordulni. A diagnózis-felállítása érdekében az orvos kikérdezi a tüneteket, fizikális vizsgálatot végez, aminek során finoman megmozgatja az érintett végtagot. Ennek alapján be lehet azonosítani melyik ín lehet az érintett. A legtöbb esetben az orvos pihenést, jegelést ajánl a fájdalomcsillapítás mellé.
Ha a tünetek nem javulnak, kiegészítő vizsgálatokra is sor kerülhet. UH vagy MRI igazolhatja a lágyrészek gyulladásos elváltozását, megvastagodását, vizenyő képződését. A röntgen mész (kalcium) lerakódást mutathat ki az ín körül, ami a tendinosis diagnózisát erősíti meg. A fájdalom és a gyulladás csökkentése érdekében további orvosi beavatkozásra kerülhet sor (injekció, kisebb műtét formájában).
Házi gyógymódok
A legjobb házi gyógymód a pihentetés, lehetőség szerint minél kevesebb mozgatás, a meleg közeg biztosítása, más esetekben inkább a jegelés bizonyul hatásosabbnak.
- A jégpakolás csökkenti az érintett terület duzzanatát. Napi 1-2 alkalommal célszerű megismételni a 10-15 percig tartó jegelést, ez mind a gyulladást, mind a fájdalmat csökkenti. Fontos, hogy a jég sose érje közvetlenül a bőrt, a tasakot törülközőbe csavarva kell az érintett testrészre helyezni.
- Sokaknak hasznos a hideg-meleg pakolás váltakoztatása. Utóbbira alkalmazható a forró törülköző, hatásos a meleg vízbe merítés. A jegelés leginkább a sérülést követő 48 órán belül alkalmazva fejti ki a hatását, ezen időszak elmúltával hatásosabb a meleg.
Gyógyszerek és fizikoterápia
Szinte minden esetben szükséges a fájdalom- és gyulladáscsökkentő tabletta, esetleg kenőcs formájában. Többféle fájdalomcsillapító alkalmazható, leginkább a vény nélkül kaphatókat szokták ajánlani - ilyen az ibuprofen is, az egyéb nem-szteroid gyulladáscsökkentők mellett. Az orvosok a kortikoszteroid injekciót a súlyosabb gyulladás és ínfájdalom esetén vetik be.
A fizikoterápia része az érintett terület masszírozása, óvatos, fokozatos átmozgatása előbb passzívan, majd aktívan, ami enyhíti a panaszokat, valamint a gyógyulási folyamatot is gyorsíthatja. Kedvező eredményeket mutat a lökéshullám terápia is. Ennek során a megfelelő energiaszint és fókusztávolság megválasztásával számos gyógyító folyamat indul el a lökéshullámok hatására. Legvégső esetben előfordul, hogy műtétre van szükség.
A gyógyulás későbbi szakaszában érdemes megkezdeni az ín fokozatos terhelését, lehetőleg gyógytornász segítségével. Az akut szakasz lezajlása után ugyanis a szövetnek sajátos ingerekre van szüksége a megfelelő struktúra újbóli kialakulásához. A tornáztatás gyorsítja a regenerálódást. A gyógyulási folyamat pár héttől több hónapig is eltarthat, sőt a teljes terhelhetőséghez akár fél évre is szükség lehet, egyénenként változóan.
Az íngyulladás kiújulásának megelőzése
Az íngyulladás gyakori, sokaknál előforduló kórállapot, megelőzése meglehetősen nehéz. Elvégre hiába tudható, hogy bizonyos mozdulatok ismétlődése növeli a tendinitis kialakulásának esélyét, de miként tudná elkerülni ezt a helyzetet az, akinek munkájához tartozik adott mozdulat végzése.
Amit a kockázat csökkentésére ilyen esetekben tanácsolni lehet az, hogy a tevékenység megkezdése előtt végezzen bemelegítést, és fokozatosan lendüljön bele a mozdulat kivitelezésébe. Ha sportról van szó, ne csak hétvégén kerüljön sor intenzív edzésre, hanem folyamatos legyen a terhelés. Fontos a megfelelő cipő, edzőfelszerelés. A testmozgás végén a nyújtásnak épp olyan fontos szerepe van, mint a bemelegítésnek!
Legfőbb tanács, hogy amennyiben fájdalom jelentkezik, azonnal meg kell állni (a sportban, sajnos a munkahelyen ez nehezen kivitelezhető). Betartható azonban az a tanács, hogy erősíteni kell az ín körüli izmokat, ezáltal ugyanis elkerülhető, hogy a terhelés az inakra terhelődjön.
Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró
Lektorálta: Dr. Dunás-Varga Veronika belgyógyász
Forrás: What to know about tendinitis (MedicalNewsToday)