Veleszületett csigolyafejlődési rendellenességek

A csigolyafejlődési rendellenességek a magzati fejlődés 6-10. hetében alakulnak ki, ezután nem változnak. Ebből következik az is, hogy a kezelésükre élethosszig tartó gerinctornát javasolunk a derékfájás megakadályozására.

Alaki zavarok: ékcsigolya, félcsigolya, pillangócsigolya

A gerinccsigolyák fejlődési zavarai, amelyek alakjuk, formájuk miatt okozhatnak panaszokat.

Ékcsigolya - A csigolyatest aszimmetrikusan fejlődik, ezért gerincferdülés alakul ki, vagy az oldal irányú gerincgörbületeket változtatja meg.

Félcsigolya - A csigolya fele nem fejlődik ki, ebben az esetben is gerincferdülés alakul ki.

Pillangócsigolya - A csigolya közepén kialakuló deformitás. A csigolya két felének összecsontosodása marad el, nem fuzionálnak egymással a csontosodási magok. Mivel általában szimmetrikus elváltozás, nem mindig alakul ki gerincferdülés. A csökevényes csigolyácskák kevésbé stabilak, mint a teljesen kifejlődött csigolyák, ami okozhat fájdalmat. Mivel azonban általában pillangócsigolya a háti szakaszon van, nincs akkora statikai jelentősége, mint az ágyéki (sokkal nagyobb megterhelést kapó) szaksznak, így mérsékeltebb tünetekkel jár.

Mindhárom elváltozás kezelése függ a deformitás mértékétől. Ha túlságosan nagy a gerincferdülés mértéke, akkor műtéti indikációt képez. Kisebb gerincferdülés esetén gyógytorna szükséges. Ahhoz, hogy a betegnek a későbbi életkorban ne legyen állandó gerincfájdalma, a gerinctornát nem lehet abbahagyni, egész életük folyamán érdemes azt végezni.

Szegmentációs zavarok: blokkcsigolya

Két vagy több csigolya között összenövés (csigolyafúzió) jön létre, így alakul ki a blokkcsigolya. Ez a szegmentum merev, nem mozog, emiatt az alatta és felette lévő csigolyák és porckorongok sokkal nagyobb megterhelésnek, nyíróerőknek vannak kitéve. A gerinc fájdalmassá válik az életkor előrehaladtával, állandósulhat a hát- és derékfájás.

Rengeteg gerinctornával, jól megerősített törzsizomzattal a tünetek csökkenthetőek. A csigolyafúzió megmarad, de a környező porckorongok védelme növelhető a gyógytornával. Műtét csak legvégső esetben jön szóba.

Sacralisatio és lumbalisatio

Öt ágyéki csigolyánk és öt keresztcsonti csigolyánk van. Normális esetben a keresztcsonti csigolyák összecsontosodnak egymással, és a medencecsonttal együtt alkotják a medencét, míg az ágyéki csigolyák mozognak.

Sacralisatio esetén az alsó, 5. ágyéki csigolya nyúlványai meghosszabbodnak, kiszélesednek és a csigolya részben vagy egészen összenő a keresztcsonttal. Ez a fúzió lehet egyoldali (asszimetrikus) vagy kétoldali (szimmetrikus) is. Amikor az elváltozás részleges, a megnyúlt, kiszélesedett nyúlvány képes a keresztcsonttal vagy a medencecsonttal is összenőni, ezzel a gerinc és a medence mozgásait aszimmetrikus módon beszűkíti, ami fájdalmas, idő előtti kopást fog okozni. Az aszimmetrikus elváltozások a kor előrehaladtával szinte mindig fájdalmat okoznak. Kezelése: gerinctorna.

Lumbalisatio esetén az 1. keresztcsonti csigolya nem nő össze a többi keresztcsonti csigolyával, hanem úgy viselkedik, mint egy 6. ágyéki csigolya. A keresztcsonti csigolyákat már nem rögzítik úgy szalagok, izmok, mint az ágyéki szakaszt, mivel megfelelő fejlődés esetén fix, nem mozgó részről van szó. A fölötte lévő gerincszakasz így instabillá válik, sokall több izommunka árán tudjuk fenntartani az egyensúlyt. A fokozott igénybevétel miatt az izmok spazmusa, görcse alakul ki, amit derékfájásként tapasztal meg a beteg. Gerinctornával, a gerincet stabilizáló izmok erősítésével lehet a tüneteket csökkenteni.

Spondylolysis és spodylolisthesis

Spondylolysis a csigolyaív megszakadása, veleszületett fejlődési rendellenesség eredményeként. Lehet egy- és kétoldali. Amennyiben kétoldali, a csigolya 2 részre válik. Emiatt a csigolya az alatta levő csigolyatesten elcsúszik. Ilyenkor alakul ki a csigolyacsuszamlás, csigolyaelcsúszás, vagy spondylolisthesis.

Leggyakrabban az 4-5-ös ágyéki csigolyán fordul elő, de az ágyéki gerinc bármely szakaszán előfordulhat. Röntgenfelvételen szépen látszik a csigolyacsuszamlás az oldalirányú képen.

Sokszor csak mellékleletként derül rá fény, de van, akinél derékfájást okoz. Az életkor előrehaladtával nagyobb terhelés esetén mozgásra fokozódó derékfájásként jelentkezik, a panaszok a fenékbe és a combokba sugároznak, a hátizmok és a csípő körüli izmok feszessé válnak.

Kezelése: gyógytorna, törzsizomerősítés, és az állapot követése. Csak a nagyon nagy fokú spondylolisthesis igényel műtétet.

Részletesen Spondylolisthesis (csigolyaelcsúszás)

Nyitott gerinc (spina bifida)

A magzati fejlődés folyamán nem záródik a csigolyaív, emiatt nyitott marad a gerinccsatorna. Gyakori fejlődési rendellenesség, többnyire az 5-ös ágyéki és az első keresztcsonti csigolyákat érinti. Ezen a szakaszon a gerinccsatornában már nem fut gerincvelő, e miatt nagy problémát nem okozhat.

A keresztcsonti szakaszon jelentkező nyitott gerinc - mivel összecsontosodott - statikai jelentőséggel nem bír, így nem is okozhat panaszokat. Az ágyéki csigolya hasonló elváltozása a gerincszakasz nagy statikai terhelése miatt azonban derékfájást okozhat. Ezen kórképek sokszor csak mellékleletként kerülnek látókörbe, és semmi teendő nincs velük.

Részletesen Nyitott gerinc (spina bifida)

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Szilágyi Annamária, ortopéd sebész, háziorvos
Kép: a szerző rajza