Vállficam - Tünetek, típusok, kezelés és gyógyulás
megjelent:
A váll sérülékeny ízület. Amikor a felkarcsont feje részlegesen elmozdul vagy elhagyja az ízületi vápát, vállficamról beszélünk. Ez kis mozgatásra is jelentős fájdalommal, mozgásképtelenséggel, sokszor a kéz és az ujjak zsibbadásával jár. Kezelése kórházi körülmények között történik.
A vállízület anatómiája és a ficam
A vállízület anatómiája nagyon különbözik a többi gömbízülettől. A csukló vagy gömbízületek sajátossága az, hogy van egy mély, félkör alakú vápa, ebbe illeszkedik az ízületi fej. A vápa körbeöleli a fejet, ezzel megakadályozza annak kimozdulását, rögzíti az ízületet. A vállízületet viszont úgy kell elképzelni, mintha egy kistányér találkozna egy gömbbel. A kistányér a vápa, amely nagyon sekély. A gömb a felkarcsont feje. Ha magunk elé képzeljük ezt e helyzetet, jól láthatjuk, hogy ez egy teljesen instabil anatómiai rendszert eredményez.
Hogyan lehet mégis, hogy a vállunk nem ficamodik lépten-nyomon? Ennek az az oka, hogy azt erős ízületi tok, szalagok és sok-sok izom tartják körben, ezzel stabilan rögzítik az ízületet.
A vállízület flépítése cserébe széles mozgástartományt biztosít. Nincs még egy olyan nagy ízületünk, amelyben 360 fokban lehetne a végtagot mozgatni.
Ebből adódik a váll sérülékenysége is. Ficam akkor történik, amikor a felkarcsont feje - pl. sportsérülés, közlekedési baleset, egyéb trauma hatására - elhagyja a lapocka sekély ízületi vápáját.
A vállficam típusai
A vállficamot csoportosíthatjuk a szerint, hogy az részleges vagy teljes ficam. Részleges ficam esetén csak elmozdul a felkarcsont feje a vápa széle felé, de nem hagyja el teljes terjedelmében azt. Teljes ficam esetén elhagyja a fej a vápát, és valamilyen irányban elmozdul.
Az elmozdulás iránya alapján megkülönböztetünk elülső vagy hátsó vállficamot. Az esetek 95 százaléka elülső vállficam. Ennek az az oka, hogy elöl nem olyan erős az izomköpeny. Laza szalagok mellett minimális sérülés esetén is létrejöhet.
A kiváltó mechanizmus is oka a gyakoriságnak, ugyanis akkor jön létre, amikor hátraesünk és kitámasztunk magunk mögött a karunkkal. Leggyakrabban sportolás közben szokott létrejönni. Dobó mozdulatokat igénylő sportágaknál (kézilabda, vízilabda), ütközéssel járó sportágaknál (jégkorong), küzdő sportok esetén. Elcsúszással, hátraeséssel járó sportoknál, síelés, korcsolyázás.
A hátsó ficam sokkal ritkább, mivel ehhez nagyobb erőbehatásra van szükség. Közlekedési balesetek, epilepsziás roham vagy áramütés esetén találkozunk ilyennel.
Osztályozhatjuk még az alapján is a vállficamokat, hogy járnak-e csonttöréssel. Teljes ficam esetén letörhet egy darab a vápa széléből, amit a vápán tapadó izmok azonnal el is húznak.
Külön említést érdemel a habituális vállficam. Ez visszatérő vagy ismétlődő ficamot jelent. Oka a gyenge izomköpeny. Ha az ízületet rögzítő izomzat gyenge, a vállízület instabil. Lehetnek gyengék az izmok és az ízületi szalagok a miatt is, mert már sokszor ficamodott a váll, de lehetnek okai neurológiai betegségek, például izombénulás is.
Létezik akaratlagos vállficam is, ami elsősorban fiatal fiúknál szokott előfordulni. A serdülők képesek ilyenkor akaratlagosan kiültetni az felkarcsont fejét a vápa szélére, majd ugyanolyan mozdulattal helyre is tudják tenni azt. Ez általában nem teljes ficam. Oka szintén a gyenge izomzat.
Tünetek vállficam esetén
Teljes vállficam esetén szembetűnő a helyéről kimozdult felkarcsont, látható a deformitás, csapott a váll. Ha elképzeljük a helyzetet, megértjük, hogy sok más sérüléssel is együtt jár a vállficam. Mindig szakad az ízületi tok, szakadnak a szalagok, izmok is, gyakran az ízületi vápából is letörik egy darab. Ezek súlyosbítják az állapotot.
Jelentős fájdalom kíséri a sérülést, duzzanat alakul ki. Mivel semmi sincs a helyén, a beteg meg sem tudja mozdítani a vállát. Már pici mozgatással is óriás fájdalom provokálható. Az erek, idegek is megnyúlhatnak, nyomás alá kerülhetnek, akár szakadhatnak is. E miatt járhat kézzsibbadással, az ujjak zsibbadásával.
Kivizsgálása
Mozgásszervi szakorvos fizikális vizsgálattal fel tudja állítani a diagnózist, kitapintva a fájdalmas területet, megvizsgálva a tüneteket.
Röntgen felvétel minden esetben készül a vállízületről, aminek segítségével mindig keresni kell a csontsérüléssel járó eseteket. Az izmokat, szalagokat UH illetve MR vizsgálattal lehet vizsgálni, de ezekre az akut szakaszban semmi szükség sincsen.
A vállficam kezelése, gyógyulása
A vállficam kezelése mindig kórházi körülmények között, radiológiai háttérrel rendelkező intézményben történik.
A vállízület visszahelyezése
A ficamodott vállat minél előbb helyre kell tenni, hiszen az erek, idegek is nyomás alatt lehetnek. Ahhoz, hogy ez minél könnyebben megtörténjen és minél kevesebb további sérüléssel járjon, a betegnek is segítenie kell az orvos munkáját, meg kell próbálnia ellazítani az izmait. Az orvos nem hirtelen rántással, hanem lassú, de erős mozdulattal teszi helyre az ízületet.
A sürgősségi ellátás során erős fájdalomcsillapítókat kap a beteg. Ezek vénásan adható injekciók, esetleg tabletták. Mihelyst a helyére kerül az ízület, a fájdalom megszűnik.
Előfordulhat olyan eset is, amikor minden trükköt bevetve sem lehet reponálni (visszahelyezni) a vállat. Ebben az esetben egy rövid altatás szokott segíteni.
Miután minden a helyére került, alapos neurológiai vizsgálat, valamint az erek vizsgálata következik, hogy az ér- és idegsérüléseket kizárják. Újabb röntgenvizsgálattal mindig ellenőrzik az eredményt, és még egyszer kizárják a csontsérülés lehetőségét.
Rögzítés
Mivel a szalagok, izmok és a tok elszakadtak, az ízületet nem tartja semmi a helyén. Rögzítésre van szükség addig, amíg a lágyrészek letapadnak ismét a helyükre. Karfelkötést javaslunk.
Gyógytorna
A sérülés után 3 héttel szoktuk megkezdeni a gyógytornát, a mobilizáció megkezdésekor gyógytornász bevonása mindenképpen szükséges. A gyógytorna az első időszakban csupán a kar lóbálását jelenti, a teljes mozgástartomány ismételt elérése fokozatosan, a 3. hónap végére lehetséges.
Vállficam műtét
A vápaperem törésével járó vállficamokat operálni szükséges. A műtét célja az ízület csontos alapjának a rögzítése, a leszakadt inak visszavarrása, továbbá a váll rotátorköpeny (izomköpeny) szakadását is helyre kell állítani egyidejűleg. A mai arthroscopos technikák lehetővé teszik a fedett műtéti eljárások alkalmazását, amelynek során 2-3 apró lyukon keresztül történik a beavatkozás, de csak a kisebb törések esetén.
Visszatérő vagy habituális vállficam önmagában műtéti indikációt jelent. Fiatal egyéneknél, élsportolók esetében csak így érhető el tartós gyógyulás.
Műtét után is szükséges rögzíteni az ízületet, de a csontos átépülés függvénye a mobilizálás megkezdése, így a gyógyulási idő hosszabb lehet. Gyógytornász bevonása minden esetben szükséges.
Megelőzés, a vállficam kockázatának csökkentése
A váll különleges anatómiája miatt nagyon fontos egy erős izomköpeny kialakítása, és fenntartása. Jó rotátorköpennyel, megfelelő erőnléttel, baleset-megelőző magatartással részben kivédhető a vállficamok egy része.
Sportolásnál kerüljük a túlerőltetést, kerüljük a hirtelen helyváltoztató mozgásokat, az ízület rántásait, mert ezek mind az izmok, szalagok sérüléseihez vezethetnek. Küzdősportok esetén a helyes eséstechnika elsajátításával, védőfelszerelés használatával csökkenthető a ficamodás gyakorisága.
Különösen nehéz megelőzni a fiatalkori, aktív sport mellett bekövetkező első ficam ismétlődését. Ennek valószínűsége igen nagy: a 20 év alatti betegek első ficamának megismétlődése két éven belül közel 100%-os, 30 év alatti aktív sportolók esetében két éven belül 80-90 %-os.
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Szilágyi Annamária, ortopéd sebész, háziorvos
